183166. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ólom szelektív feltárására és kinyerésére ólomtartalmú anyagból

1 183 166 2 A találmány tárgya eljárás ólom szelektív kinyerésére és feltárására ólomtartalmú anyagból, például ércből, ásványból vagy koncentrátumból, amikoris anóddal és katóddal ellátott elektrolitikus cellában az ólomtartalmú anyagból kloridiont és adott esetben ólomiont tartal­mazó, 50... 130 °C hőmérsékletű, mozgásban tartott elektrolittal érintkezésbe hozzuk, ólomtartalmát oldatba visszük, az elektrolit pH-ját 0,5 pH és legalább 3,5 pH határok között tartjuk, és az oldatból a kálódon az ólmot leválasztjuk. A találmány szerinti eljárással ólom-szulfi­­dot tartalmazó keverékekből, ásványokból és koncent­­rátumokból az ólom szelektív módon kinyerhető. Az eljárás gyakorlatilag tetszőleges ólomtartalom mellett alkalmazható. Az ólom előállításának hagyományos eljárása szerint a szulfidos ásványokból vagy koncentrátumokból piro­­metallurgiai módszerekkel választják ki az ólmot. Ilyen­kor az ólomtartalmú anyagban levő kén oxidálódik, kén-dioxid formájában távozik és erőteljesen szennyezi a környezetet. Ennek következtében világszerte jelent­kező tendencia az, hogy az ólom előállítását más, a kör­nyezetet kevéssé károsító módon biztosítsák, hiszen egy­szerű pirometallurgiai módszerek megvalósítása általá­ban csak úgy lehetséges, hogy a szigorú környezet­­védelmi előírások teljesítésére költséges és bonyolult kiegészítő berendezéseket alkalmaznak. Az ólom szulfidjából történő feltárására ismeretesek hidrometallurgiai eljárások is. Ezek lényege, hogy nyo­másálló tartályban a szulfidot ammóniaoldattal kezelik. Ez az eljárás a nagy ammóniafelhasználás miatt költsé­ges, a nagy mennyiségben keletkező ammónium-szulfát hasznosítása gondot okoz és az eljárás megvalósításához oxigénre is szükség van, ami nemegyszer oxigéngyártó üzem létesítését igényli. A fenti alapelvet megvalósító hidrometallurgiai eljárás ismerhető meg az 1%4-ben megadott 282 292 számú ausztrál szabadalmi leírásból (bejelentő: Sherritt Gordon Mines). A javasolt eljárás szerint ammónium­­-szulfáttal kezelt keverékbe 34,5 és 690 kPa közötti parciális nyomású oxigént vezetnek be és így az óloin­­-szulfidot ólom-szulfáttá oxidálják. Az ólom tulajdon­képpeni előállítása csak ezt követően kezdődik. A ta­pasztalatok szerint azonban a lényegében szulfát-ionokat tartalmazó elektrolitban ólom-szulfidból az ólom gazda­ságosan nem tárható fel, és a hatékonyság értéke ala­csony marad akkor is, ha a folyamatban nagyobb meny­­nyiségű szulfát-ion keletkezik. Ezek az eljárások tehát nem gazdaságosak. Egy másik javaslat szerint az ólom-szulfidot tartal­mazó koncentrátumot vezető anyagú anóddá tömörítik össze és elektrokémiai cellában villamos úton oxidálják. Ez a megoldás azonban költséges anődelőkészítést igé­nyel, az áramhasznosítás alacsony marad és az össze­­tömörített anyagból az ólom csak kis hatékonysággal vonható ki. Az ólom-szulfidot is tartalmazó ércek, ásványok és koncentrátumok kilúgozására is történtek próbálkozások. Az 1478 571 számú angol szabadalmi leírás szerint (bejelentő: Société Miniere et Métallurgique de Penar­­roya) a szulfidokat tartalmazó anyagból rcz-klorid vizes oldatával történő kilúgozás útján a színesfémeket ki­oldják, majd a kilúgozás révén keletkező réz(H) és réz(l) ionokat tartalmazó oldathoz oxigéngázt, sósavat és/vagy vas(III)-kIoridot adagolnak a kilúgozó oldat regenerá­lása végett. Az oldás hatékonyságát hidrogénelektródhoz viszonyítva 400...800 rnV redoxi-potenciál biztosításával növelik. Ezzel az eljárással színesfémek kloridjainak keveréke állítható elő. A 3 673 061 sz. USA szabadalmi leírásból a szulfidok elektrokémiai cella anódjánál végzett oxidálására ismer­hető meg eljárás A folyamat alkalmas számos színesfém nem szelektív feltárására intenzív oxidáiás feltételei között. Ez a szabadalmi leírás 130 A/m2 nagyságú áram­­sűrűséget is említ, de példáiban csak nagyon nagy. 600 és 5300 A/rn2 közötti áramsűrűségeket sorol fel. A kén szulfáttá alakulását savas elektrolit alkalmazásával aka­dályozza meg. Az intenzív oxidáiás feltételei mellett a nagy áramsűrüségek következménye a nagy cellafeszült­ség és a grafitból készült anódok gyors korrodálása. Az intenzív oxidáiás feltételeinek biztosítása azért szük­séges, mert az eljárás során az ásvány vagy érc felületén fokozatosan elemi kénből álló réteg alakul ki, ami az oldást lassítja, és ezért az oxidáiás egyre nehezebben zajlik. Az említett szabadalmi leírás szerint igen fontos, hogy az átlagos szemcsenagyság legfeljebb a vonatkozó USA szabvány szerinti 60 mesh legyen, ellenkező eset­ben a folyamat hatékonysága rendkívül lecsökken. A Broken Hill Proprietary Ltd. cég bejelentése alapján 1979. március 16-án publikált 872.438 számú belga szabadalmi leírás (ausztráliai közrebocsátási száma: 41 938/78) olyan eljárást ismertet, amelynek alapján egyetlen fém szulfidjál tartalmazó anyagból, de nem szulfidok keverékéből lehet fémeket kinyerni. Ez az eljárás sem szelektív, igényes viszont az elektrokémiai cella felépítésével szemben. A leírás szerint a hatékony kioldáshoz az anód mellett oxidativ környezetet kell biztosítani, továbbá szükség van a részecskék szoros közelségére egymáshoz, vagy az anódhoz. Egyebek között a leírás megállapítja, hogy igen fontos az egyes ásványi részecskék és a betápláló elektród — mégpedig szulfidásványok esetében az anód - közötti ütközések frekvenciájának maximalizálása. A fentieket úgy összegezhetjük, hogy a technika állása szerint nagy áramsűrűségeket, savas kloridos elektrolito­kat kell alkalmazni és a hatékonyság növelését oly mó­don kívánják elérni, hogy az ásvány, érc vagy koncént­­rátum részecskéi és az anód közötti ütközések számát a lehető legnagyobbra választják. A fentiekkel ellentétben a találmány célja olyan elektrokémiai eljárás kidolgozása, amelynek alapján az ólom szelektív kivonása az ólmot tartalmazó anyagokból nagy áramsűrűségek alkalmazása és a részecskék érint­­keztetésének követelménye nélkül is hatékonyan bizto­sítható, és ami ennek következménye, az ólmot kis költségszinten kinyerő, légköri nyomást alkalmazó, költ­séges reagensek alkalmazását mellőző eljárás létre­hozása. A kitűzött cél elérésére ólomtartalmú anyagból, pél­dául ásványból, ércből vagy koncentrátumból ólom szelektív feltárását és kinyerését biztosító olyan eljárást dolgoztunk ki, amikoris anóddal és katóddal ellátott elektrolitikus cellában az ólomtartalmú anyagot klorid­iont és adott esetben ólomiont tartalmazó, 50...130 °C hőmérsékletű, mozgásban tartott elektrolittal érintke­zésbe hozzuk, ólomtartalmát oldatba visszük, az elekt­rolit pH-ját 0,5 pH cs legalább 3,5 pH határok között tartjuk, és az oldatból a katódon az ólmot leválasztjuk és a találmány szerint az ólom leválasztását kis áram­­sűrűséggel, továbbá alacsony szintű oxidáiás mellett végezzük. Ez utóbbi azt jelenti, hogy lehetőleg kizárjuk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom