183164. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrargillitnek böhmitté való átalakítására
1 183 164 2 jellemző vonalak (ezek Bragg-stöge: 16°8'-44°8' a legintenzívebb vonalaknál). Minthogy az E szakaszban expandáltatok a szuszpenziót, amikor az elhagyta a D reaktort, még azt is megfigyeltük, hogy a kapott böhmit szemcsenagysága kisebb, mint a kiindulási hidrargillit szemcsenagysága. Ezt a következő táblázatban mutatjuk be, ahol bemutatjuk a kiindulási anyag és a hidrotermális átalakítás után kapott anyag szemcsenagyságát. 100 80 60 45 30 15 Mm-nél kisebb szemcsék aránya (%) Kiindulási hidrargillit 59,4 40,6 26.2 12,9 4,6 0.6 Böhmit 85,9 75.6 70,8 63,4 55,7 40,0 Ezek az adatok azt mutatják, hogy a kapott böhmit képződése során erős koptató hatásnak volt kitéve. Végül azt találtuk, hogy a kapott böhmit nátrium-hidroxid-tartalma Na20-ban kifejezve 680 ppm, míg a kiindulási hidrargillit nátrium-hidroxid-tartalma ugyancsak Na20-ban kifejezve 4500 ppm. így tehát a találmány szerinti eljárás nemcsak azért előnyös, mert alkalmas a hidrargillitnek böhmitté való teljes átalakítására, hanem azért is, mert az anyag Na20-tartalmának lényeges csökkenésével jár. 2. példa Vizes hidrargillit-szuszpenziót készítünk folyamatosan olv módon, hogy az A edénybe keverés közben óránként 960 kg Bayer-eljárásból származó, 12 sú!y% víztartalmú hidrargillitet és 730 liter ipari vizet vezetünk be. Az így kapott szuszpenzió Al203-ban kifejezve 461 g/litcr szárazanyagot tartalmaz. A hidrargillit-szuszpenziót egy B diafragma-szivattyú segítségével átnyomatjuk a C csőreaktorba, amelynek belső átmérője 15 mm, hossza pedig 92 méter. A csőreaktort az I. példa szerinti motion a köpenybe bevezetett vízgőzzel fűtjük. A berendezésen óránként 1,2 m3 szuszpenziót vezetünk át. A C hőcserélőből távozó szuszpenziót egy kis térfogatú (100 literes) hengeres ballonpalackba vezetjük, amelyet nem fűtünk. Ez utóbbi edényben a szuszpenzió hőmérséklete 220 °C és 227 °C között változik. A szuszpenziót az edény felső részén vezetjük el, és az F hűtőszakaszba visszük, amely egy 15 mm belső átmérőjű és 55 m hosszú csőrendszer. Ez a csőrendszer cirkuláló vízbe merül. A hűtőszakasz végén a hőmérséklet mintegy 75 °C. A hűtőszakasz után a szuszpenziót a H nyomáscsökker :ő szakaszba vezetjük, amely két csőből áll. Az első cső belső átmérője 15 mm, hossza 230 m, a második erő belső átmérője 12 mm, hossza pedig 18 m. A nyon ísesést úgy állítjuk be, hogy az elégtelen legyen a C’ csőreaktor megnövelt l'ütőteljesítinényéhez képest. Emi A következtében azt figyelhettük meg, hogy a szuszpenzK egymást követő forrási szakaszokon megy át a C reakto. kivezetésénél és a D palackban. A szuszpenziót azután a G szakaszban gyűjtjük össze, ahol a folyékony és szilárd fázist szétválasztjuk. A szilárd fázisból mintát veszünk, és meghatározzuk az izzítási veszteséget, valamint röntgen-analízist végzünk. A vizsgálati eredmények tanúsága szerint a hidrargillit teljes egészében böhmitté alakul át. Az 1. példához hasonló módon itt is azt találtuk, hogy a kapott böhmit szemcséi finomabbak, mint a kiindulási hidrargillit szemcséi. Ezt a következő táblázatban mutatjuk be: 160 146 124 100 80 60 45 30 15 íim-ncl kisebb szemcsék aránya (%) Kiindulási hidrargillit 95,5 90.3 79.9 59,9 53,7 17.7 8,1 1.8 0 Böhmit 94.6 92,7 83.8 72.8 56,4 37,8 30.8 26.7 21.2 Végül, hasonlóan az 1. példához, azt tapasztaltuk, hogy a kiindulási hidrargillitre jellemző 4450 ppm nátrium-hidroxid-tartalom (Na20-ban kifejezve) 1100 ppm-re csökkent a kapott böhmitnél. 3-8. példák Ezekben a példákban különféle szárazanyag-tartalmú szuszpenziókat vetünk alá hidrotermális kezelésnek, és azt vizsgáljuk, hogy ez a változó paraméter miként befolyásolja a konverzió fokát, a szemcsenagyságot és az Na20-tartalmat. A vizes szuszpenziót 9,6 súly% víztartalmú hidrargillitből készítjük az 1. példa szerinti módon, azzal az eltéréssel, hogy az egyes esetekben különböző mennyiségű hidrargillitet és vizet vezetünk be a szuszpenziókészítö edénybe. Az egyes mennyiségeket az alábbi táblázatban foglaljuk össze. A példa száma 3 4 5 6 7 8 Víz liter/óra 990 835 800 760 740 710 Hidrargillit liter/óra 445 770 850 910 974 1035 A szuszpenzió AI203-tartaIma g/liter 219 380 418 452 480 510 Az összes berendezés, nevezetesen az A. B és C szakasz azonos a 2. példában leírtakkal, míg a 100 literes időztető ballonpalack (D szakasz) abban különbözik a korábbiakban leírtaktól, hogy külső fűtéssel, nevezetesen szabályozható teljesítményű elektromos ellenállásfűtéssel van felszerelve. A D szakaszból távozó szuszpenziót az F szakaszban a 2. példában leírt módon hűtjük le. A hűtőszakasz után a szuszpenziót a H nyomáscsökkentő szakaszba vezetjük. Ez két csőből áll, melyek közül az elsőnek 15 mm a belső átmérője és 230 méter a hossza, a másodiknak pedig 12 mm a belső átmérője és 96 méter a hossza. Ez. utóbbi tehát lényegesen nagyobb a 2. példa szerintinél. A C hőcserélőből való kilépéskor a hőmérséklet vala-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
