183148. lajstromszámú szabadalom • Forgó hosszvágókés
î 183 148 2 A találmány tárgya forgó hosszvágókés, amely másik vágókéssel működik együtt fémlemeznek nyíróél menti hosszvágására, ahol a fémlemez a nyíróél egy szakaszán teljesen át van vágva, a nyíróélnek egymástól távközökkel elválasztott más szakaszain pedig csak részben van átvágva, és amelynek körkörös, forgatható vágóteste van, a vágótest külső kerületének az együttműködő másik vágókés kerületi élével együttdolgozó hossz igó éle van, a vágótest külső kerületén bemélyedés van kialakítva, amely sugárirányban olyan mélységű, hogy élei a vágótest körüli vágóéllel működnek együtt megszakítás nélküli vágóéi kialakítása érdekében a vágótest egész kerülete mentén, amely képes áthatolni az egész fémlemezen a vágótest egész forgása alatt, A sík hengerelt fémlemez előállítása során alkalmasabb és gazdaságosabb, ha a fémlemezt sokkal nagyobb szélességben készítjük el, mint amilyet a végfelhasználó megkíván és a lemezt ezután vágjuk keskenyebb csíkokra. A fémlemezt a gyártás során feltekercselik és külön műveletben hosszvágóra helyezik, ahol a lemezt letekerik és áteresztik a hosszvágón, majd a különálló keskenyebb csíkokat ismét feltekercselik. A hosszvágás műveletét a gyártóhelyen is el lehet végezni, de ez történhet közbenső helyen, például raktárban is vagy akár a végfelhasználónál. Olyan berendezés ismertté vált már korábban, amelyben forgó hosszvágókés párok vannak forgathatóan elhelyezve, az együttműködő párok minden vágókésének a külső felületükön kölcsönösen együttműködő hosszvágó éleik vannak, amelyek a fémlemez két ellentétes oldalán helyezkednek el. Ezek alkalmasak arra, hogy a fémre nyíróhatást fejtsenek ki olyan mértékben, hogy a lemez átvágódjon. A párokban legalább az egyik hosszvágókés kerületén van bevágás vagy bemélyedés, amelynek a sugárirányú mélysége olyan, hogy a bemélyedést meghatározó élek a vágókés hosszvágó élének meghosszabbításai. Ezek működés közben áthatolnak a lemezen és a lemez más részein csökkentik a nyíróhatást olyan mértékben, hogy itt a lemez csak be legyen törve, úgyhogy a lemez élei a vágás mentén itt egymással kapcsolatban maradjanak. A nyírás átmeneti megszüntetésére javasoltak olyan hosszvágót, amelyben a párokban legalább az egyik hosszvágókés húrszerű lapos felülettel van ellátva. Ez azonban nem biztosította az egymással kapcsolatban maradó lemezrészek megfelelő szilárdságát a betörés helyén. A találmánnyal megoldandó feladat olyan hosszvágókés kialakítása, amely forgatható és a fémlemezek vágását úgy lehet elvégezni velük, hogy bizonyos szakaszokon átvágják a lemezt, más szakaszon azonban csak megtörik, berepesztik, itt az egymáshoz kapcsolódó részeknek megfelelő szilárdsággal kell rendelkezniük. A találmány forgó hosszvágókések olyan továbbfejlesztésében van, amely szerint a hosszvágókés bemélyedésének fenékben végződő és ósszefelé tartó oldalfalai vannak, mindegyik oldalfalnak van konvex, ívelt görbe határolta, sugárirányban külső és egyenes vonal által meghatározott, a konvex görbét érintő, sugárirányban belső része. Célszerű a bemélyedés olyan kialakítása, amelyben a belsőrész egyenes vonalai a fenék irányában összefelé tartó kialakításúak. Ej árhatunk azonban úgy is, hogy a feneket konkáv görbével határoljuk, a belsőrész egyenes vonalai pedig ennek a görbének érintői. Lehetséges olyan megoldás is, amikor a feneket egyenes vonal határolja, ez a vonal és a belsőrész egyenes vonalai a köztük levő konkáv lekerekítés érintői. A találmányt az alábbiakban kiviteli példák kapcsán, a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatjuk be részletesebben. A rajzon az 1. ábra olyan hosszvágó berendezés távlati képe, amelyben a találmány szerinti forgó hosszvágókés van; a 2., 3. és 4. ábra a találmány szerinti forgó hosszvágókés három különböző kiviteli alakjának részlete viszonylag nagyobb léptékben. Az 1. ábrán látható hosszvágóberendezésben, amely a találmány szerinti forgó hosszvágókéssel van ellátva, 2 fémlemezt forgó 4 hengerről tekercseljük le és 6 csíkokká vágjuk fel a találmány szerinti forgó 8 vágókések segítségével, amelyek a lemez két oldalán a berendezésben vannak elhelyezve. A párokban együttműködő hosszvágókéseknek legalább az egyikének felületi bemélyedése van, aminek a jelentőségét részletesebben a 2-4. ábrák kapcsán írjuk le. Lnnék a bemélyedésnek olyan a sugárirányú mélysége, hogy amíg a bemélyedéssel ellátott vágókés hatol be a lemezbe a vágókés egy körülfordulása alatt, addig a lemez nyírása időlegesen megszakad, úgyhogy itt a 6 csíkok könnyen eltörhetően kapcsolatban maradnak egymással. Az ilyen módon egymással kapcsolatban levő 6 csíkokat motorral hajtott 10 hengerre tekercseljük fel. Az egymáshoz erősítés erősségének jobb ellenőrzését célozza a találmány szerinti hosszvágókés. Ilyen ellenőrzés lehet szükséges a lemez változó vastagságából eredő eltérések kiküszöbölésére. Ilyen ellenőrzésre van szükség akkor is, ha a lemez olyan vastag, hogy a hosszvágókéseket tartó tengely elhajlik. Ez 132 cm szélességű lemeznél is felléphet. Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy jelentős eltérések vannak a vágókés vágóélének és a vágandó lemeznek egymáshoz képesti függőleges helyzetében. Kívánatos tehát, hogy a hosszvágókésben levő bemélyedés olyan legyen, amelyik egyforma szilárdsággal teszi lehetővé a lemezből vágott csíkok egymáshoz való rögzítését, tekintet nélkül a lemez vastagságában való változásra vagy a vágókéseket hordozó tengely elhajlására. Kívánatos továbbá, hogy a nyíróhatás a bemélyedés következtében fokozatosan szűnjön meg, hogy ezzel a minimálisra csökkentsük a lemeznek a nyíróél közelében való lehetséges deformálódását. A 2-4. ábrán mutatott hosszvágókésben bemélyedés van kialakítva. A 2. ábrán látható bemélyedésnek konvex görbe, előnyösen cikloidikus görbe által határolt, sugárirányban 12 külsőrésze és lényegében egyenes vonallal határolt, sugárirányban 14 belsőrésze van, amely a 12 külsőrész érintője. A két 14 belsőrész a bemélyedés fenekének irányában egymás felé tart. A 16 fenéknek egyenes központi felülete van, amely a 14 belsőrésszel konvex görbe határolta 18 lekerekítéssel van összekötve. A 16 fenék és a 14 belsőrész a 18 lekerekítés érintői. A 3. ábrán mutatott bemélyedés hasonló, attól eltekintve, hogy a fenék konkáv görbével, előnyösen a kör egy részével van meghatározva. A 4. ábrán mutatott kiviteli alak esetében az a különbség, hogy a bemélyedés 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
