183144. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés akkumulátor páncéllemeztáskák, ill. táskasorok hőrögzítéssel való készrealakítására

1 183 144 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés tetszőleges profilú akkumulátor páncéUemeztáskák, illetve táskasorok folyamatos, hőrögzítéses készrealakítására. Az akkumulátoriparban mindinkább elterjed az a tech­nológia, melynek jellemzője a páncéllemeztáskák alkal­mazása, mimellett az ún. páncéllemeztáska fogalmán leginkább a műanyag szálból vagy üvegszállal erősített műanyag szálból készült szövettáskákat, illetve táska­sorokat értik, de valójában ez a technológia szövedékből készült táskákra is kiterjeszthető és az utóbbi időben az ilyen táskák profilja is mindinkább sokrétű, igen gyakran alkalmaznak kör keresztmetszetűtől eltérő tömlőket al­kotó páncéllemeztáskákat. E leírásban tömlőnek (nyerstömlőnek, illetve kész­tömlőnek) azt a terméket nevezzük, melynek kereszt­­metszete lehet kör alakú, négyszög alakú vagy ezektől eltérő alakú, mimellett a tömlő bármely keresztmetszeté­ben az azt alkotó összefüggő anyag zá^ kerületi falat alkot. E leírásban tömlősomak nevezzük- a fentiekben értelmezett tömlők seregének olyan egye­sített készletét, melynél a tömlők egymás mellett (felett, alatt) párhuzamosan elrendezettek és a szomszédos tömlők palástfelületei - legalább szakaszosan - egy­máshoz vannak erősítve, tetszőleges összekötő elem vagy közeg révén, pl. ragasztással, összekötő szálakkal, sávokkal, varratokkal stb., vagy — az olyan összefüggő szövet-, illetve szövedékhalmazt, melynél a mindenkori tömlők falainak közös, szemben fekvő két részfelülete, mint falrész, egy-egy össze­függő testet alkot, s a szemben fekvő falrészeket - cél­szerűen adott irányonként egyenközűen elrendezett - szálak, illetve sávok serege köti össze. A szövedék fogalmát a dr. Kovács Lajos által szerkesz­tett „Műanyag Zsebkönyv” 4. kiadásának (1979, Mű­szaki Könyvkiadó) 687. oldalán adott értelmezéssel hasz­náljuk e leírásban. A tömlők gyakran készülnek szövetből. Ilyenkor az összekötő szálak, illetve sávok pl. a falrészekkel össze­­szőhetők; általánosságban a sávok, illetve szálak bár­mely ismert, s e célra alkalmas módon erősíthetők a fal­részekhez, pl. ragasztással, varrással stb. Az akkumulátoriparban mind növekvőbb mértékben alkalmazzák a kör keresztmetszetűtől eltérő profilú tömlőket. Ezeknek, pl. a téglalap alakú tömlőnek leg­főbb előnye az akkumulátor üzeme szempontjából, hogy az aktív anyagnak párhuzamos síkok közötti elhelyez­kedése jobb térfogat- és súlyegységre vonatkoztatott fajlagos teljesítmény elérését teszi lehetővé, továbbá lényegesen nagyobb mértékben terhelhető vékony leme­zek is készíthetők a sík felületű szövettáskák alkalmazása révén, aminek pl. villamos vontatású járműveknél való alkalmazásnál igen nagy a jelentősége. A sík felületű lemezkonstrukciók tömeges elterjedésének azonban van­nak technológiai akadályai is, többek között az is határt szab, hogy az ilyen típusú tömlők, illetve tömlősorok előállítását kellő gazdaságossággal biztosító eljárás és berendezés még nem ismeretes. A továbbiakban szövettáskák kialakításából indulunk ki, de a találmány szempontjából a mondottak érvényesek más szerkezetű, pl. szövedéktáskákra is. A nyers műanyag kettős szövetből a szövettáskák, illetve táskasorok készrealakítása általában hőrögzítéssel történik. Az ismert félautomatikus berendezésekben a kettős szövet pálcákra történő zsugorításánál a pálcák­nak a zsugorítás utáni, kézzel történő kihúzása henge­restől eltérő, pl. négyszögletes profil esetén igen nehéz, a fellépő nagy súrlódóerő miatt. Négyszög alakú pálca­­keresztmetszetnél nincs mód a súrlódás elfordítással való könnyebb legyőzésére. Különösen emiatt, de egyéb okok miatt is a négyszög alakú táskasorok deformálódása nehezen kerülhető el. A hőrögzítéssel való készrealakításra ismert korszerű berendezés (162.023 lsz. magyar szabadalom) ezért gya­korlatilag csak a kör keresztmetszetű tömlők készre­alakítására alkalmazható. (A 162.023 lsz. szabadalmi leírást a továbbiakban ismertnek tekintjük, az ismert megoldásra csak oly mértékben térünk ki, mely a talál­mány megértéséhez szükséges.) Az ismert berendezésnél a hőhatásnak kitett szakasz teljes hosszában egyenes­vonalú maghuzalra zsugorodik a kettős szövet. A mag­huzal egyik vége hajlékony elemen át hullámvonalban meghajlított maghuzalra van kapcsolva, amely meghajlí­tott maghuzal ellentétes irányítású konkáv görbületeiben az S-alak középrészét közrefogó meghajtó hengerpár van elrendezve. Tömlősorok gyártásánál a hajlított és az egyenesvonalú maghuzalokat is maga a rájuk húzott — közfalakkal szőtt - kettős szövet tartja egymástól megfelelő távolságban. A kettős szövet, illetve a már hőrögzített tömlő(sor) hosszirányú folyamatos mozgatását olyan továbbító szerv végzi, mely szorítóeszközei segítségével húzza előre a már hőrögzített tömlő(sor)t. Már az alkalmazási területen, a kör keresztmetszetű tömlő(soro)k gyártásánál is voltak az ismert berendezés­nek hátrányai; olyan hátrányok, melyek miatt a beren­dezés azután eltérő profilú, pl. téglalap keresztmetszetű tömlő(soro)k gyártására nem is volt alkalmas. A berendezés legnagyobb hátránya, hogy a hengeres profil kialakítását végző és a hőhatásnak kitett szakasz teljes hosszában elhelyezkedő egyenes maghuzalokon igen nagy súrlódási erő lép fel. Ezt a maghuzalok elején a kettős szövetbe bevitt impregnálóanyag megolvadása, illetve tapadása, a maghuzalok végén pedig maga a mag­huzalra zsugorodott, már hőrögzített tömlősor súrlódási ellenállása okozza. A berendezésen ezért igen nagy húzóerőt kell alkalmazni a tömlősor folyamatos moz­gatására. Mivel a súrlódási ellenállás nem mindenütt egyforma, elkerülhetetlen a tömlősor egyes tömlőinek egymáshoz képest történő elcsúszása, elfordulása, deformálódása és gyakori a tömlősor osztásának pontatlansága. Az egyenlőtlen súrlódási ellenállás nemcsak elcsúszást, deformációt okoz, hanem a hullámvonalban hajlított maghuzalok, így az egész kettős szövet oldalirányú elmozdulását, megszorulását idézi elő, ami gyakori üzem­zavarhoz vezet. A kör keresztmetszettől eltérő, pl. tégla­lap profilnál a legkisebb elcsúszás vagy más deformáció sem engedhető meg, mivel a szövettáska elveszítené a megkívánt sík felületet. A berendezésnek másik nagy hátránya, hogy az egye­nes maghuzal elején megolvadó impregnálóanyag - hő­hatásra később megkeményedve — rövid idő alatt réteget alkot az egyenes maghuzalon és így annak átmérőjét növeli. Emiatt gyakori tisztításra van szükség a tömlő előírt belméretének betartása érdekében. A rendszeresen szükséges gyakori tisztítás tetemes termeléskieséssel jár. További hátrány, hogy a húzóteljesítmény csökkentése 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom