183124. lajstromszámú szabadalom • Nyomásmentes adagoló rendszer és kompozíció

1 183 124 2 Anyagok: mennyiség g-ban 1. T 500 3,0 2. Zn(St)2 2fi 3. ACH 95 25,0 4. Víz 70,0 Az 1.-3. komponenseket előkeverjük 15 s-on keresztül 13. sebességfokozatú sebességgel, majd hozzáadjuk a 4. komponenst és 3. sebességfokozatú sebességgel, 20 s-on keresztül keverjük. 18 óra eltel­tével 0,64 g/cm3 sűrűségű üledékes készítményt ka­punk, ahol az üledék mennyisége 7,2 g és nedves összeállt por darabokból áll. 28. Példa 29. Példa Az 1. és 2. komponenst 10 s-on keresztül, a 3. és a 4. komponenst pedig 5 s-on keresztül külön­­külön előkeverjük. A két előkeveréket elegyítjük, és 3. sebességfoko­zatú sebességgel 20 s-on keresztül keverjük. 18 óra elteltével 0,68 g/cm3 sűrűségű üledékes elegyet ka­punk, ahol az üledék mennyisége 17,5 g és nagyobb vizes gömbszerű szemcsékből valamint porból áll. Az elegyet további 200 s-on keresztül 14. sebesség­fokozatú sebességgel keverjük. A krém 70 s alatt alakul ki. 30. Példa Anyagok: mennyiség g-ban 1. R 972 5,5 2. ACH 95 ■ 10,0 3. A1C13-6H20 2,5 4. Víz 82,0 Az 1. és a 2. komponenst 15 s-on keresztül 13. sebességfokozatú sebességgel előre összekeverjük, ezt követően a 3. és a 4. komponenst hozzáadjuk, és 11. sebességfokozatú sebességgel 150 s-on ke­resztül keverjük. Az adag 45 s alatt krémmé formá­lódik. A 30. és 31. példa bizonyítja, hogy a hidrofób szilícium-dioxid mennyiségének növelése a szusz­penzió teljes destabilizálásához szükséges energia mennyiségének növelését igényli. A továbbiakban elválasztást igénylő összeférhe­tetlen anyagokat tartalmazó tokozott rendszerekre vonatkozó példákat ismertetünk, amelyeknél az anyagok a találmány szerint kétfázisú rendszerrel összeférhetően alakíthatók ki: 1. Redox vegyszerek felszabadulásán alapuló exoterm reakcióelegyek, ahol az elegy komponen­seit például hidrogén peroxidot és redukáló szerét, mint például nátrium-tioszulfátot elválasztva tar­talmazó tömeg szelepen való áthaladáskor nyíró­­dik, s ilymódon válnak egymás számára hozzáfér­hetővé a reakciókomponensek; 2. Bizonyos sók hidratálásán alapuló endoterm reakcióelegyek; 3. Hidrogén peroxidon alapuló oxidáló hajfesté­kek és festékek, mint például parafenil-diamin fes­tékek amik egylépéses, nem keverék, nem folyó termékre vezetnek. A komponenseket képező vegy­szerek fölszabadítása a termék hajon való átfésülé­­sével (nyírás) történik; 4. Sütőszódát és citromsavat tartalmazó haboso­dé kozmetikai tisztítószerek reakcióelegyei, amely­nél a bőrre való felvitel és bedörzsölés egy szennye­zést eltüntető és bőrt regeneráló habosodé krémes anyagot hoz létre; 5. Enzim és aktiváló szer mint folteltávolító ké­szítmény, amelynek aktiválása a foltba való bedör­­zsöléssel történik. A találmány szerinti rendszer felhasználható kü­lönböző szerek, mint például fertőtlenítők, szagta­lanítók, stb., szabályzott felszabadítására, például hipoklorit permetek adagolására WC-knél. A ter­mék többszöri öblítést visel el, miközben a ható­anyag fölszabadulása hosszabb idő alatt megy végbe. A rendszer továbbá felhasználható levegő és ult­raibolya érzékeny anyagok stabilizálására, ilyen anyagok lehetnek például hidrogén peroxidok, hi­­pokloritok, bizonyos antibiotikumok és egyéb gyó­gyászati szerek, bizonyos rovarirtók beleértve a piretrint, pH érzékeny anyagok, így folttisztító en­zimek, fehérjebontó enzimek, mint amilyen a szőr­­telenítéshez használt keratináz, ahol a pH aktivátor felszabadítása dörzsöléssel történik. Az utóbbi időben megnövekedett a „roll-on” vagy másnéven ráhengerlő rendszerű termékek pia­ca, részben az aeroszolos gyártmányokból való ki­ábrándulás, részben az ilyen rendszerű új termékek, így például az ilyen rendszerű, izzadásgátló hatású sókat illékony szilikon folyadékban valamint por­formában tartalmazó új gyártmányok forgalomba­­hozatala révén. A roll-on rendszerű izzadásgátlók valamint illatosítok hatásosabbak azjzzadás csök­kentésében mint az egyéb például az aeroszolos vagy szivattyús gyártmányok. Ugyanakkora roll-on rendszerű izzadásgátlók és dezodorok igen nagy hátránya, hogy nem biztosíta­nak esztétikus bevonatot. Általában a felhengerelt vizes oldatszerü bevonat száradási ideje hosszú, és negszáradása előtt egy kellemetlen nyúlós és raga­dós állapoton megy át. Az eddigi kísérleteknél ízeknek a negatív tulajdonságoknak kiküszöbölése nég nem járt sikerrel. Az egyik probléma megoldá­sa újabb problémákat vetett fel. Például a roll-on rendszerű gyártmányoknál jelentkező nyúlós-tapa­­dós érzetet az izzadásgátló sók szuszpenzió formá­ban való alkalmazása kiküszöbölte, de az illékony szilikon hajtóanyagból eredő olajosság csak min­degy 15 perc elteltével, vagy hosszabb idő alatt lűnik el. Ugyanakkor, bár a száraz porjellegű ter­méket adagoló roll-on rendszerű gyártmányoknál elmarad a nyúlós-tapadós érzés, és nem is olajosak, de a bevonat tapadása igen gyenge, a porszerű fnyag ráhull a ruhára és a bevonat környezetére, ^ovábbá a porszerű anyag nehezen áramlik át a gömb és a ház közötti adagolónyíláson, és végered­ményben kevesebb adagolható,mint amekkora kí-19 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom