183118. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektrolitikus anyagátvitelre

1 183 118 2 a terelőlapoknak a függőleges tengelyhez képest történő kisebb-nagyobb megdöntésével. A kísérletek bizonyították, hogy az említett arány egynél nagyobb lehet, annak érdekében, hogy erős cirkuláció keletkezzék még a terelőlapok viszonylag kis effektiv magassága mellett is, továb­bá az említett arány egyenlő vagy nagyobb lehet, mint kettő, hogy erős visszaáramlás keletkezzék mindössze kb. 50 mm effektiv terelőlap magasság mellett is. Azonban az említett arány egyenlő, vagy kisebb is lehet, mint egy, bár ebben az esetben sokkal magasabb terelőlemezeket kell alkalmazni a cirkuláció biztosításához. Másrészt, ha ezt az arányt 7 és 10 közötti értékre növeljük, az anód kis felületein keletkező gázbuborékok túlságosan ener­gikusan sodródnak lefelé, azaz a katód felé, annak eredményeként, hogy az elektrolit nagy sebességgel áramlik lefelé az anódnyílásokon át az egyes felfelé széttartó terelőlappárok alsó szélei között. Nátri­­umklorid oldat elektrolízisére szolgáló higanyka­­tódú cellákban a gázhalmazállapotú klór és az amalgám ütközését el kell kerülni, vagy legalábbis korlátozni kell. Ennek figyelembevételével a nagy/ kicsi felületarányt kettő és öt közötti értéken kívá­natos tartani. Ezek között az előnyös határok kö­zött az említett arány célszerűen változtatható az áramsűrűségtől és az anód-struktúra jellemzőitől függően, a legjobb eredmény elérése érdekében. Az anód-struktúrára és a tipikus működési paraméte­rekre vonatkozó adatokat a későbbiekben ismerte­tett példákban adjuk meg. A terelőlapok egyenes, hajlított törtvonalú profi­­lúak lehetnek, és előnyösen effektiv magasságuk egy jelentős szakaszán 45°-os vagy annál nagyobb szöget alkotnak a lyukacsos szerkezettel, gyakran 45 és 75° közötti szöget, de más profilok ia alkal­mazhatók. A terelőlapok bármely olyan anyagból készíthetők, amely ellenáll az elektrolitikus cellá­ban fennálló nehéz feltételeknek. Alkálifém-klorid oldatának elektrolízisekor például titán, polivinilk­­lorid vagy poliészter alkalmazható. Bár az egyszerűség kedvéért a találmány szerinti hidrodinamikus eszközökat egyirányú eszközök­ként írtuk le, amelyeket hosszanti terelőlapok al­kotnak, amelyek szélei párhuzamosak, belátható, hogy ugyanez a cirkuláltatási eljárás ugyanilyen sikeresen végrehajtható többirányú vagy sejtes szerkezetek alkalmazásával, amelyek csonkakúp vagy gúla alakú cellákat tartalmaznak, amelyek váltakozva normál, illetve fordított helyzetben van­nak. A kétirányú szerkezetnek ezt a típusát jól szem­lélteti a közismert tojástartórekesz, ahol a kúpok csúcsai mindkét oldalon csonkolva vannak. Ha egy ilyen szerkezetet helyezünk az anódhálóra, ugyanaz a hatás keletkezik, mint a fenti esetben leírt egyirá­nyú szerkezetnél. így ha a „terelőlap” kifejezést használjuk, ez magába foglalja a hosszanti, vagy egyirányú struktúrát, és minden más struktúratí­pust is, amely bármely függőleges metszetében ha­sonló alakú, mint a leírt hosszanti terelőlapokból álló rendszer, amelynek szélei párhuzamosak. A találmány szerinti hidrodinamikus eszköz egy előnyös kiviteli alakja a leírt terelőlapokból áll, amelyek a lyukacsos elektróda felett vannak elhe­lyezve és előnyösen egyesíthetők az elektródastruk­túrával, ahol például a fémből készült terelőlapok az áramot az anódhálóhoz vezetik, ami közvetlenül a terelőlapok alsó szélei mentén van elhelyezve, míg a terelőlapok felső szélei egy vagy több gyűjtőrúd­­hoz hegeszthetők, amelyek az áramvezető oszlop­hoz csatlakoznak. A nátriumklorid-oldat elektrolíziséhez használt es a találmány szerinti hidrodinamikus eszközzel ellátott higanykatódú cellát az jellemzi, egy hason­ló ismert cellával összehasonlítva, hogy kisebb az üzemi feszültség és kisebb az előállított klórban az oxigén mennyisége, és biztonságosan üzemeltethe­tő jóval nagyobb kimerítési sebességgel is. Ezeken az előnyökön kívül lényegesen növekszik az anód élettartama, ami az összehasonlító gyors-öregítési tesztek tanúsága szerint kb. másfél-, kétszerese azon anódok élettartamának, amelyeknél nem al­kalmazzák a találmány szerinti, az elektrolit vissza­áramlását szolgáló hidrodinamikus eszközt. A találmány tárgyát a továbbiakban példák és rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzo­kon az 1. ábra a higanykatódú cellákban általánosan alkalmazott anódstruktúra perspektivikus rajza a találmány szerinti hidrodinamikus eszközzel, a 2. ábra az 1. ábra egy függőleges metszetének nagyított részlete, a 3. ábra a találmány szerinti hidrodinamikus esz­közzel egybeépített anód perspektivikus rajza rúd­­anódfelülettel, és a 4. ábra a találmány szerinti hidrodinamikus esz­közzel felszerelt higanykatódú elektrolízis cella hosszmetszete. Az 1. ábra egy higanykatódú cella tipikus anódstruktúráját mutatja, amit részletesen a 894.567 számú olasz szabadalmi leírás ismertet. A szerkezet titánból áll, és az 1 anód aktív felülete egy sík, lyukacsos titánszerkezetet tartalmaz, amely platinacsoportbeli fémek katalitikus, vezető oxidja­­iból álló réteggel van bevonva. Az áram elosztását az anódra négy jól vezető 2 rézoszlop biztosítja, amelyek a titánból készült elsődleges 4 elosztóru­­dakhoz hegesztett 3 titángyürűkbe vannak becsa­varozva. Nyolc titánból készült másodlagos 5 elosztórúd van a két elsődleges 4 elosztórúdhoz hegesztve, és az elektrokatalitikus bevonattal ellá­tott hálószerű 1 anód a másodlagos 5 elosztórudak alsó széleihez van hegesztve. A 6 titánhüvelyek a 3 titángyűrűkre vannak rögzitve, hogy a rézből ké­szült áramvezető rudak ne érintkezzenek az elekt­rolittal és a felszabaduló klórral. A találmány szerint hidrodinamikus eszköz a hosszúkás lemezek alakjában megvalósított, titán­ból készült 7 terelőlapokból áll, amelyek alkalmas módon egyes másodlagos 5 elosztórudakhoz van­nak hegesztve vagy szorítva. A függőleges tengely­hez viszonyítva váltakozva ellentétes irányban lejtő 7 terelőlapok alsó széle nagy A felületek és kis B felületek váltakozó sorozatát határozzák meg az 1 anód felületén, ahol az anódszerkezetet elfedő folyadékot a 7 terelőlapok hasonlóképpen térfoga­tok sorozatára osztják fel, amelyek mindegyikét két szomszédos 7 terelőlap felületei határolják. A 2. ábra az 1. ábra szerinti szerkezet egy függő­leges keresztmetszetének egy nagyított részletét 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom