183118. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektrolitikus anyagátvitelre

1 183 118 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés elektro­­litikus anyagátvitelre. Alkálifém halogenidek, különösen nátriumklo­­rid vizes oldatának elektrolízisére szolgáló higany­­katódú cellák jól ismertek. Az utóbbi 10 — 20 évben a korábban használt lefogyó gagitanódokat állan­dó méretű fémelektródákkal váltották fel, miáltal különösen nagy áramsűrűséget lehet elérni. Az ál­landó méretű elektródák általában lyukacsos szer­kezetűek vagy rúd alakúak, és megfelelő fémből, például titánból vannak, amely villamosán vezető elektrokatalitikus anyagból, így például a platina­csoportba tartozó fémekből vagy ezek oxidjaiból álló külső bevonattal van ellátva, és tetszőlegesen tartalmazhat más fémoxidokat is, mint ahogy az például a 3,711.385 számú és a 3,632.498 számú USA szabadalmi leírásokban ismertetve van. Az anód felületére vetítve körülbelül 11-14 kA/m2 áramsürűségek alkalmazhatók egy fémanódos és higanykatódos elrendezésben, ahol az elektródák közötti rés 2 — 3 mm. Ezekkel a feltételekkel az anód felületére történő anyagátvitel a meghatározó tényező, és megfelelő klorid-ion utánpótlást kell biztosítani az anódhoz a keskeny elektróda közötti hézagban bekövetkező sóoldat veszteség pótlására. Megfelelő klord-ion utánpótlás csak egy olyan diffúziós mechanizmus segítségével lehetséges, amely a cellában az anódo­­kat ellepő sóoldatnak az elektródák közötti résben és a cella többi részében fennálló koncentráció­gradiense következtében jön létre, vagy egy olyan kényszerített hidrodinamikus áramlással, amely koncentrált sóoldatot szállít a cellában levő nagy­mennyiségű oldatból az elektródák közötti résbe. Az anódon keletkező gázbuborékok bizonyos turbulenciát keltenek, és konvektiv mozgást hoz­nak létre az elektrolitban; a lyukacsos fémanódok ebből a szempontból is előnyösek, szemben a régi grafitanódokkal. Az alkalmazott nagy áramsűrűségek miatt azon­ban ismét megjelenik az a probléma, hogy a nagy lyukbőségü anódszerkezetek bizonyos korlátozáso­kat jelentenek, bár a nagy lyukbőség önmagában kedvező a klorid-ion utánpótlás szempontjából, azonban tűrhetetlenül nagy feszültségesés keletke­zik a titán struktúrában. Az elektródák közötti hézagban fellépő túlságosan nagy sóoldatveszteség következtében jelentkező gyenge klorid-ion után­pótlás az anódon a következő hatásokkal jár: a) nő az oxigénszint az anódon keletkező klór­ban a víz elektrolízise miatt, és mindenekelőtt b) radikálisan csökken az anód élettartama, mi­vel a katalitikus bevonat passziválódik és kiázik a titán alapból. Ezeknek a hátrányoknak a leküzdésére évek óta állandóan növekvő erőfeszítéseket tesznek, hogy javítsák a koncentrált sóoldat utánpótlását az anódhoz. A 3,035.279 számú USA szabadalmi leírás olyan struktúrát ismertet, amelynél az anód üreges rúdján és csővezetékeken át sóoldatot szivattyúznak és nagyszámú lyukon át az elektródák közötti hézag­ba juttatják. Ennél a megoldásnál azonban az anódstruktúra valamint a sóoldatot betápláló rendszer rendkívül bonyolult. Ezenkívül buborék­9 képződés figyelhető meg az anód felületén, annak következtében, hogy nem elég hatékonyan választ­ják le onnan a keletkező gázbuborékokat, és ezért növekszik a cella feszültsége. A 2,725.223 számú USA szabadalmi leírás olyan megoldást javasolt, amelynél néhány anód széléről kinyúló függőleges terelőlemezeket alkalmaznak a sóoldat áramlásával szemben. Ezek a terelőlemezek elzárják a sóoldat áramlásának útját a cella men­tén, mivel keresztirányban elhelyezkedő akadályo­kat képeznek a cellában, amelyek arra kényszerítik a sóoldatot, hogy lefelé a terelőlemezek alsó széle alatt áramoljanak, így az elektródák közötti résbe jussanak. Azonban a hidraulikus hatás nem na­gyon jelentős, mivel a terelőlemezek alá kényszerí­tett sóoldat ezek közelében az anód szerkezetén át azonnal felemelkedik. A terelőlemezek számát kor­látozni kell, hogy a szivattyúzás költségei elviselhe­tő szinten maradjanak, továbbá figyelembe kell venni, hogy a terelőlemezek alatt áramló sóoldat erőteljesen ütközik az alul elhelyezkedő higannyal, és így megszakíthatja a folyékony higanyréteget, amely a sóoldat áramlási irányával ellentétes irány­ban lefelé folyik a cella lejtős alján. A 3,035.279 számú USA szabadalmi leírás a gra­­fitanód felett elhelyezett ferde fedelet ismertet, ami tereli az anódon keletkező gázt, ami így a lejtős fedél felső széle mentén lép ki. A gáztérfogat elekt­rolitot szorít ki az anód kerületének egy részén. Hasonló eljárást javasol a 2,327.303 számú NSZK szabadalmi bejelentés, amely szintén lyukacsos fém­­anódhoz használható. Az eljárás hatékonysága azonban alig észlelhető, mivel az anód kerületének egy részéről kiszorított elektrolit áramlása nem osz­lik el egyenletesen, és inkább csak az anódfelület néhány részét érinti, aminek következtében nem lesz egyenletes az anód áramsűrűség-eloszlása sem. Ez a hátrány az elektrokatalitikus bevonat kezdet­ben lokalizált inaktiválását okozza, valamint az anód gyors kimerülését, mivel a valódi áramsűrű­­sűség az anód felületének aktív tartományában nö­vekszik. Az eljárás ezenkívül hátrányos abból a szempontból is, hogy az elektrolit-struktúra ma­gassága hozzáadódik a lejtős fedél magasságához, ami így nem lehet nagyon magas a vízszintes síkhoz viszonyítva, mert különben a fedél részben kiemel­kedne a cellában levő sóoldatból, és ez jelentősen csökkentené a hatékonyságot. A dőlésszög így a 10- 15°-os tartományban lehet. Azonban ez nagy­mértékben korlátozza az elérhető hidraulikus eme­lést, mivel az elérhető kinetikus energia elvész a gáz-folyadék diszperzió lényegében felfelé irányuló áramlásának a fedéllel 45°-nál sokkal nagyobb szögben történő ütközése következtében. Célunk a találmánnyal olyan eljárás és berende­zés létrehozása, amelyekkel javítható az anódfelü­­letre történő anyagátvitel. További célunk a találmánnyal hidraulikus esz­közöket tartalmazó olyan anódstruktúra létrehozá­sa, amely alkalmas az anódfelületre ltörténő anya­gátvitel javítására. Egy további célunk a találmánnyal egy új eljárás létrehozása alkálifém-kloridok elektrolíziséhez hi­­ganykatódú cellában, és egy új elektrolitikus cella létrehozása. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 *■ j

Next

/
Oldalképek
Tartalom