183112. lajstromszámú szabadalom • Lemez hőcserélő

1 183 112 2 A legáltalánosabb hőcserélő az, amikor csőben vagy zárt csatornában folyadék áramlik és a hő a cső yagy csa­torna falán áramlik a folyadék felé, vagy a folyadéktól a fal felé aszerint, hogy a folyadék például fűtés céljából hőt ad le, vagy hűtés céljából hőt von el. A hőcsere to­vábbi útján a cső vagy csatorna falából a hőt át kell adni vagy át kell venni egy másik közegnek vagy másik közegtől. Amennyiben a másik közeg gáz, például levegő, úgy célszerű bordákat alkalmazni. A folyadék és fal közötti hőátadási tényező ugyanis — mint általában közismert — egy nagyságrenddel nagyobb, mint a gáz és fal közötti hőátadási tényező, emiatt a gáz oldalon nagyobb felüle­tet célszerű kialakítani, mint a cső oldalán. Síklemez hőcserélő alatt olyan szerkezetet értünk, ahol a gáz felől, például a levegő felőli oldali sík felüle­teken történik a hőleadás, a folyadék pedig például a lemezre erősített forrasztott vagy hegesztett csőben áramlik, ahol a csövek haladhatnak egymással párhuza­mosan vagy folyamatosan, hullámszerűen vagy szükség szerint váltakozó keresztmetszetekkel. Ismeretesek az olyan kivitelű síklemez hőcserélők, ahol például réz csőkígyót forrasztanak egy sík vaslemez egyik oldalára. Újabban úgynevezett alumínium csőjáratos lemezeket alkalmaznak, ahol magából a síklemezből alakítják ki a csatornákat olymódon, hogy két lemezt hengerelés útján oldhatatlanul kötnek össze, de a hengerlést megelőzően a két alumínium lemez összehegedését gátló festékkel megrajzolják a leendő csövek, csőjáratok tervezett helyét. Ezután a két lemezt hengerlésnek vetik alá, eközben azok elvékonyodnak és összehegednek, kivéve az előze­tesen befestett szakaszokat. Ezután a leendő esősorokba folyadékot vagy gázt préselnek, ennek hatására a lemez­ből az előre kijelölt cső, illetve csőjárat domborodik ki. így tulajdonképpen csőjáratból és lemezből álló hőcseré­lőt kapnak. Több ilyen lemezből, síklemez hőcserélő rendszert, fűtőtestet vagy hűtőbatériát lehet kialakítani. Az említett csőjáratos hőcserélőknek előnyei — cső és lemez egy anyagból készül stb. — mellett számos hát­ránya van. Ennek a szerkezetnek elsősorban a gyártása igen bonyolult: a csőjárat festése, lemezek hengerlése, felfúja­­tása stb. A gyártási technológia nem teszi lehetővé a hő­­technikailag optimális geometria kialakítását. Nem lehet ugyanis megoldani, hogy például a síklemez rész véko­nyabb legyen, mint a csőjárat fala. A csőjárat falvastagsá­gát a csövön belüli nyomás szabja meg. A lemez vastag­ságát viszont a hővezetés, az optimális bordahatásfok szabja meg. A technológiailag szükséges „összehegedési hossz” szintén korlátozza a hőtechnikailag legkedvezőbb bordahossz, illetve sík felület biztosítását. Nem lehet megoldani azt sem, hogy a két lemezből álló szerkezet egyik lemeze lényegesen vékonyabb legyen, mint a másik. A csőjáratos lemez további hátrányai közé tartozik, hogy a járatok keresztmetszete a felfúvás eredményekép­pen bizonyos fokig spontán jön létre, megközelítőleg kör alakú keresztmetszetű lesz és így méretei a gyártás során nagy szórást mutatnak. Ez viszont igen hátrányos a hűtőipari alkalmazásnál, ahol a csőjárat keresztmetsze­tének minden egyes lemeznél teljesen azonosnak kell lenni, a csőjárat űrtartalma — a töltet — mennyisége az egyes síklemez hőcserélőnél pontosan meg kell egyezni. Hátrány még az is, hogy a létrejövő csatornák nem pontosan a lemez előre kijelölt helyén jönnek létre, a hengerlés művelete alatt kissé eltolódnak, nem kapjuk az optimális arányt, a cső és a hozzá tartozó sima borda­szakaszok között. A csőjáratos lemez hátránya továbbá, hogy itt a járat keresztmetszete nem lehet körtől eltérő alakú, például nem lehet szögletes, négyzet vagy téglalap, kör kereszt­metszetű csatorna. Lemez hőcserélő kialakítására a részletesen ismerte­tetten kívül más megoldások is ismertek. Ezek egy része azonban a találmányitól eltérő funkciójuk miatti lénye­ges kialakítási eltérések következtében a kitűzött fel­adatra nem adhatnak megoldást. Ilyen pl. az 506.041 lsz. svájci szabadalmi leírásból megismerhető hőcserélő, amelynél a hőcserélőt körülvevő levegő áramlásának fel­­gyorsításával kívánják a hatásfokot növelni, vagy az 1.357.137 lsz. angol leírásból megismerhető, amely két egymás melletti csőben folyó folyadék közötti hőcserét javítja. \ megoldások másik része, így például a 2.518.683 lsz. és a 2.044.817 lsz. NSZK szabadalmi leírás szerinti ugyancsak rendelkezik az említett hátrányokkal. Fenti hátrányok kiküszöbölésére szolgál a találmány szerinti megoldás, amely kidolgozása során a technoló­giailag és hőtechnikailag megvalósítható optimális geo­metriát, valamint a célszerű gyártási technológiát is sike­rült megtalálni. A hőcsere a síklemez hőcserélőnél úgy zajlik le, hogy a hő ,.a csőből” a lemezbe jut, onnan hővezetés útján terjed el a síklemez felületében, a lemez felületéről pedig a másik közegbe adódik át. A lemezfelület itt bordának számít, ugyanis a hővezetés miatt hőesés van a lemezen belül. \ fűtés esetében a csőközeiben nagyobb, attól tá­volodva kisebb a lemez felületének hőmérséklete, hűtés esetén pedig a cső közelében hidegebb, a csőtől távolod­va melegebb szakaszok lépnek fel. A hőmérséklet-esés miatt in. borda hatásfokról kell beszélni. A borda hatás­fok azt mondja meg, hogy a borda tövének hőmérsék­lete hogyan viszonylik a borda átlagos hőmérsékletéhez. A borda hatásfok elsősorban magának a borda anyagá­nak hővezetési tényezőjétől függ. Egy olyan ideális anyag esetében, amelynek a hővezetési tényezője végte­len volna, ott a borda hatásfok 100 % lenne. A borda ha­tásfok függ természetesen a borda hosszától, a borda lemez vastagságától. A különböző hőátadási feladatok­hoz egy bizonyos optimális borda hatásfokot adó geo­metriát kell megvalósítani. Meg kell határozni, hogy a szóban forgó lemez hőcserélőnél a cső, illetve csőjárat mérete, a borda - tehát a síklemez vastagsága, illetve hossza — tehát terjedelme a csőhöz képest mekkora legyen. A találmány tehát lemez hőcserélő zárt közegvezető csatornákkal, amelyek a két egymáshoz kapcsolódó leme/fél egyikében vagy mindkettőben vannak kiala­kítva a hőcserében résztvevő másik közeg részére nyitott felületekkel, illetve csatornákkal, ahol a csatornák az ön­magában ismert módon egymással párhuzamosan vagy hullámvonalban vannak elhelyezve úgy, hogy a szomszé­dos csatornarészek középvonalai közötti távolságnak és a lemezek vastagsága összegének a hányadosa a csatornák átmérőjének, illetve az ezzel arányos hidraulikus átmé­rőjének egy-négyszerese, előnyösen háromszorosa. A találmányt részletesebben kiviteli példa kapcsán, rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra az ismert csőjáratos lemez egyik kiviteli formájának felülnézeti képe. A 2. ábra a találmány szerinti síklemez hőcserélő egy-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom