183106. lajstromszámú szabadalom • Modul rendszerű áramirányító berendezés

1 183 106 2 csatlakozó szerelvénnyel, pl. kábelcsatlakozóval kialakí­tott — végei és a sínrekeszt tartalmazó szinttel szomszé­dos szintben elrendezett modulelemek kivezetései a sín­rekesz egyik, illetve másik oldalát határoló síkból kinyú­ló — sorrendben megfelelő — kivezetéshez illeszkedően vannak elrendezve vagy kialakítva. A találmány tárgya modul rendszerű áramirányító be­rendezés, melynek szerkezeti kialakítása lehetővé teszi a berendezés részeinek messzemenő tipizálását, ami egy­részt azzal jár, hogy a modulelemek gyártási sorozatszá­mának optimálisan magas mértéke mellett az egyes berendezések konkrét kiépítése tetszőlegesen kis darab­számok szerint is széles körben variálható, másrészt változatlan gyártástechnológia és elemkészlet mellett külön variálható a tápkábelek becsatlakozásának irány- és helymegválasztása. Ismeretes, hogy az áramirányító berendezések által ki­szolgálandó fogyasztók sokfélesége miatt a korszerű gyártástechnológia abban az irányban halad, hogy a különböző egyfázisú vagy háromfázisú táprendszerek konkrét kialakításához alapvetően egyezően kialakított és egymással a kívánt összetételben közvetlenül csatol­ható modulelemek álljanak rendelkezésre. Az egyik alap­vető modulelem az áramirányító egység, amelyben az áramirányító félvezető (dióda vagy tirisztor) már ki van egészítve a hozzárendelt biztosítóval, RC-taggal és ha az tirisztoros egység, a gyújtó áramkörrel. Az ilyen - egysé­ges elemi rekeszekben kialakított — modulelemekből fel­építhető akár félig vezérelt, akár teljesen vezérelt híd­­rendszer is aszerint, hogy az összekapcsolt valamennyi modulelemből álló készlet tirisztoros-e vagy pedig csak a fele. Egy másik alapvető modulelem a fojtó egység. Erre a kiépítések egy részénél nincs szükség, mely esetben a be­rendezésben — egy vagy több szintben — csupa áramirá­nyító egység van elrendezve. Más esetekben az áramirá­nyítókat fojtókkal kell csatolni, mikoris pl. az egyik szintben elrendezhetők az áramirányító egységek, a má­sik — szomszédos — szintben a fojtóegységek és a kétféle modulelem közötti csatolást közvetlen összeköttetéssel biztosítjuk, míg az így összekapcsolt kettős modul csatla­kozik egyfelől a váltakozóáramú, másfelől az egyen­áramú hozzá-, illetve elvezető vonalra, rendszerint sín­­rendszerrre, mely sínrendszer végeihez csatlakoznak a tápkábelek. A fentiek szerinti moduláris felépítés igen jelentős javulást hozott a gyártástechnológiában, a méretsor szerinti tipizáláson alapuló berendezések választékának gazdaságosabb kialakításában. Általában azonban a mo­dulelemekből felépíthető berendezésnek maradt egy alapvetően individuális eleme, része, s ez a modulelemek és a tápkábelek közötti villamos kapcsolatot megvalósító sínrendszer. Ennek egyedi kialakítása sok problémát vet fel részint műszaki, részint gazdaságossági szempont­ból, ezért az utóbbi időben ezeknek a problémáknak a megoldása is előtérbe került az áramirányító rendszerek fejlesztése terén. Gyakori megoldás a méretsor szerinti szekrények hátsó oldalán kiépített sínhálózat; újabban olyan javaslat is volt, hogy a sínrendszert alakítsák ki ön­­hordóan, pótolva ezzel a szekrény által szolgáltatott váz­­szerkezetet. Mindkét irányzatnak vannak előnyei és hát­rányai, melyek egyrésze egy-egy irányzatnak sajátja, más része mindkét irányzatnak közös sajátossága. így pl. az ismert típusok mindegyikére jellemző, hogy a sínrend­szer a berendezés egyik oldaláról férhető hozzá, a tápká­belek becsatlakozása, a szerelések és cserék elvégzése így kényszerűen a berendezés egyik oldalához, nevezete­sen a hátoldalához kötöttek. Minthogy az ismert szek­rény-fiók rendszerű berendezéseknél a modulelemek be­helyezése elölről történik, a sínhálózatnak a hátoldalon való elrendezése tulajdonképpen logikus is, de az egyér­telmű megkötöttség jelentősen csökkenti az elhelyezés és kezelés flexibilitását. Van olyan megoldás is, ahol nem az egységen belül alakítják ki a hátramenő síncsatlako­zást, hanem szigetelőlapok között az oldalfalban rögzí­tik, ez azonban nem változtat az alapvetően egyoldalas felépítésen és csatlakozási lehetőségen. A találmány alapja az a felismerés, hogy a modul rendszerű áramirányító berendezések variabilitása és gaz­daságossága tovább javítható a moduláris elv következe­tesebb alkalmazásával, szakítva azzal a felfogással, hogy a sínhálózatot a konkrét kiépítésnek megfelelően, indivi­duálisan kell kialakítani; modulelemként sínrekeszt hozunk létre, mely ugyanúgy illeszthető építőelemként a rendszerbe, mint az áramirányító egység, illetve a fojtó egység. Ez a kialakítás lehetővé teszi többek között a kétoldalú építést, tápcsatlakozást is. Találmányunk tárgya modul rendszerű áramirányító berendezés, melynél egy vagy több szintben és szinten­ként P sorban (P=l vagy 2) soronként K darab (K pl. 2 vagy 3) — egyenként szabványméretű rekeszbe beépített — modulelem van elrendezve, mimellett egy adott szint­ben mindenkor azonos típusú modulelemek vannak. A találmány abban van, hogy az áramirányító, illetve a fojtó egységeket tartalmazó szint(ek) alatt, felett vagy között P.K kivezetéssel kialakított sínrekesz modulelem van elrendezve, melynek jellemző rekeszmérete(i) (pl. a szélessége és/vagy az alap keresztmetszete) a többi mo­dulelem jellemző rekeszméreté(i)vel megegyező(ek) és melynek rekeszében Q darab (Q=2 vagy 3) áramvezető sín úgy van elrendezve, hogy a sínek K darab kivezetése a rekesz egyik oldalát határoló síkból nyúlik ki (P=2 ese­tén pedig a további K darab kivezetés a sínrekesz — szem­­benfekvő - másik oldalát határoló síkból nyúlik ki) és a sínrekesznek az oldalakat határoló síkra merőleges egyik határoló síkjából nyúlnak ki az áramvezető sínek — csat­­akozó szerelvényként vagy csatlakozó szerelvénnyel, pl. kábelcsatlakozóval kialakított — végei és a sínrekeszt Tartalmazó szinttel szomszédos szintben elrendezett mo­dulelemek kivezetései a sínrekesz egyik, illetve másik oldalát határoló síkból kinyúló — sorrendben megfelelő -- kivezetéshez illeszkedően vannak elrendezve vagy ki­alakítva. Célszerűen a funkcionális modulelemek kivezetései is a mindenkori modulelem valamelyik építőelemének kive­zetésére — oldható kötéssel — erősíthető módon kialakí­tott, egyező alakú és méretű síndarabok. A sínrekeszt tartalmazó szinttel szomszédos szintben elrendezett modulelemek kivezetésein e leírásban a funk­cionális építőelemek (áramirányító, fojtó) kivezetéseit értjük, amelyek csatlakoztatására a találmány szerinti új modulelem, a sínrekesz szolgál. Az a kikötés, hogy e ki- ' vezetések elrendezése, illetve kialakítása legyen a sínre­kesz egyik, illetve másik oldalát határoló síkból kinyúló — sorrendben megfelelő — kivezetéshez illeszkedő, e le­írásban úgy értendő, hogy a találmány szerinti kialakí­tás csak akkor járhat a kívánt hatással, ha a szakember 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom