183105. lajstromszámú szabadalom • Elosztó berendezés szénhidrogének beadagolására és eljárás szénhidrogén nyersanyag injektálására

1 183 105 2 zátoros krakkóié berendezés, amilyen az 1. ábrán látható. A krakkóié berendezésnek 1 felszálló reak­torcsöve, 2 elosztóberendezése, szénhidrogént be­tápláló 3 csővezetéke, regenerált katalizátort be­tápláló 4 csővezetéke, 6 fogadóedénye, 12 leválasz­tó ciklonja és elhasznált katalizátort kibocsátó 16 csővezetéke van. Egy szénhidrogén nyersanyagot, például egy eredeti, 343 °C és 649 °C közötti forrás­pontú gázolaj szénhidrogén nyersanyagot 3 csőve­zetéken keresztül vezetjük be a berendezésbe. A szénhidrogén nyersanyag a krakkoló berendezés­be való betáplálás előtt egy a rajzokon nem látható fűtőberendezés vagy egy hőcserélő segítségével elő is melegíthető, és természetesen az eredeti állapot­ban levő szénhidrogén nyersanyaggal együtt vissza­­cirkuláltatott anyagáramok is betáplálhatók a krakkoló berendezésbe. A szénhidrogén anyag le­het gőz állapotban vagy lehet folyadék állapotban, azonban lehet e kettő keveréke is. A lebegő katali­zátoros krakkolási eljárásoknál legáltalánosabb a szénhidrogén nyersanyagnak folyadékállapotban való alkalmazása. A3 csővezeték 2 elosztóberende­zéshez csatlakozik, amelyen keresztül a szénhidro­gén nyersanyag az 1 felszálló reaktorcső alsó részé­be áramlik, ahol keveredik a forró regenerált kata­lizátorral, amely egy a rajzokon nem látható rege­neráló taérből 4 csővezetéken keresztül áramlik be az 1 felszálló reaktorcső aljába. A 4 csővezetékben 5 áramlásszabályozó van, amely a regenerált katali­zátor áramlását szabályozza. A betáplált szénhid­rogén nyersanyag lényegében teljesen, gyorsan el­gőzölög és az átalakulás feltételeinek biztosítása esetén gyorsan átalakul. Az átalakulás feltételei közé tartozik a katalizátornak jelenléte akkor, ami­kor a keverék az 1 felszálló reaktorcsövön keresztül fölfelé halad. A felszálló reaktorcső függőlegesen fölfelé keresztülnyúlik a 6 fogadóedény alsó részén és benyúlik a 6 fogadóedényben levő 8 leválasztó térbe. A reakciótermékek és - ha van - az át nem alakult szénhidrogén nyersanyag az 1 felszálló re­aktorcsőből 7 nyíláson keresztül távoznak, amely 7 nyílás az 1 felszálló reaktorcső fölső végén a 6 fogadóedényben levő 8 leválasztó térbe torkollik. A sebességcsökkenés és a gőz és katalizátor keverék áramlási irányának megváltozása következtében a 8 leválasztó térben a szénhidrogén gőz és katalizá­tor bizonyos mértékű szétválása következik be. A leválasztott, elhasznált katalizátor lecsepeg a 10 sűrű ágyba, amelynek 9 határfelülete van. A szén­hidrogén gőzök, a semleges gázok és az elragadott katalizátor a 8 leválasztó térben elhelyezett 12 levá­lasztó ciklonba jutnak a 11 beömlőnyíláson keresz­tül, ahol a katalizátor és a gőzök szétválnak, a leválasztott katalizátor a 13 csövön keresztül lefelé, a 10 sűrű ágy felé áramlik, a gőz pedig a 12 leválasz­tó ciklonból és 6 fogadóedényből 17 csővezetéken keresztül távozik. Az 1. ábrán csak egy 12 leválasz­tó ciklon van föltüntetve, azonban természetesen egynél több ilyen leválasztó ciklon is alkalmazható, amelyek párhuzamosan vagy sorban lehetnek elhe­lyezve, amint a gőzáram térfogata és mennyisége, illetve az elérni kívánt leválasztási mérték diktálja. A 10 sűrű ágyban a katalizátor lefelé áramlik, ke­resztülhalad a 6 fogadóedény lefelé szűkülő szaka­szán, amely a 14 terelőlapok fölött van, és egy kihajtó közeg - általában gőz — ellenirányban áramolva kihajtja az adszorbeált és interstíciós szénhidrogéneket. Az ellenáramú kihajtó közeg 15 csővezetéken keresztül áramlik be a 6 fogadóedény alsó részébe. Az elhasznált katalizátor 16 csőveze­téken keresztül hagyja el a 6 fogadóedényt és egy a rajzokon nem látható regeneráló berendezésbe jut, ahol regenerált katalizátor előállítása céljából az elhasznált katalizátorból a kokszot oxidáljuk. A 2 elosztóberendezés részletei a 2. ábrán látha­tók, amely ábra az 1. ábrán szemléltetett krakkoló berendezés alsó részének nagyított méretű oldalné­zetét, részben metszetét mutatja. Az 1 felszálló re­aktorcsőnek 1A belső fala, 1B külső fala, IC kö­zéprésze, 1D karimája és 1E nyakrésze van. A vá­zolt 2 elosztóberendezésnek 2A kúprésze van, amelynek kis átmérőjű vége a szénhidrogén nyers­anyagot betápláló 3 csővezetékhez csatlakozik, és amelynek nagyobb átmérőjű végén 2D kivezető szerkezetrészekkel kiképzett 2C porlasztófejek van­nak elhelyezve. A szénhidrogén nyersanyagot be­tápláló 3 csővezeték az 1 felszálló reaktorcsőhöz általában 1D karimák révén van erősítve. A 2. ábrán a 2 elosztóberendezés előnyös elhelyezési módja is látható, amelynél a 2C porlasztófejek 2D kivezető szerkezetrészei a regenerált katalizátort betápláló 4 csővezeték betorkolló nyílása alatt van­nak. A tapasztalatok szerint a porlasztófejeknek koksszal való eltömődése — ami főként akkor kö­vetkezhet be, amikor kisebb átmenő teljesítmények esetén a szénhidrogén nyersanyag kis sebességgel áramlik keresztül a 2C porlasztófejeken — kisebb valószínűséggel következik be, ha a 2 elosztóberen­dezés a rajzon látható módon van elhelyezve, mint akkor, ha a 2D kivezető szerkezetrészek a regene­rált katalizátort betápláló 4 csővezeték betorkolló nyílása fölött vannak. A 2. ábrán három 2C por­lasztófej oldalnézete látható, egy középső és két külső porlasztófej. A középső porlasztófej úgy van elhelyezve, hogy a belőle kiáramló szénhidrogén nyersanyag függőlegesen fölfelé, az 1 felszálló reak­torcső középrészébe jut, a külső porlasztófejek pe­dig úgy vannak elhelyezve, hogy az ezekből kiá­ramló szénhidrogén nyersanyag áramlási irányban a 2D kivezető szerkezetrészek és előnyösen a 4 csővezeték 1 felszálló reaktorcsöbe torkolló nyílása után ütközik föl az 1 felszálló reaktorcső 1A belső falára. A szénhidrogén nyersanyag attól a helytől, ahol a regenerált katalizátor a felszálló reaktorcső­be jut, körülbelül 30,5 cm távolságra ütközik föl az 1A belső falra. A szénhidrogén nyersanyag 0,3-15,2, előnyösen 1,5-6,1 m/sec sebességgel áramlik be a 2C porlasztófejeken keresztül. A külső porlasztófejekből kiáramló és az említett sebessé­gekkel az 1A belső falhoz ütköző szénhidrogén nyersanyag a falhatást megszünteti és a falhőmér­sékleteket úgy csökkenti, hogy az 1 felszálló reak­torcső keresztmetszeti síkjának minden pontján gyakorlatilag azonos lesz a hőmérséklet. A csök­kent falhőmérsékletek kedvező következménye, hogy csökken a szénhidrogén nyersanyag túlkrak­­kolásának veszélye és csökken a szárazgáz képző­dés is. A 2 elosztóberendezés egy előnyös kiviteli alakja a 3, és 4. ábrán van szemléltetve. A 4. ábrán látha-' 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom