183095. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként anorganikus sót és egy klór-triazin-származékot tartalmazó herbicid készítmény

1 183 095 2 A találmány hatóanyagként anorganikus sót és egy klór-triazin-származékot tartalmazó, két ható­anyag komponensű herbicid készítményre vonat­kozik. Közelebbről a találmány olyan herbicid készít­ményre vonatkozik, amely hatóanyagként a) nátrium-szulfát vgy kálium-szulfát b) 2-klór-4-etilamino-6-izopropilamino-1,3,5- triazin keverékét tartalmazza. A mezőgazdaság kemizálása az elért sikerek mel­lett számtalan veszélyt rejt magában. Ilyenek lehet­nek például a különféle környezetvédelemmel kap­csolatos problémák, a talaj fertőzése, mely egyrészt a talajban élő hasznos élő szervezeteket károsítja, másrészt például az esővel, öntözéssel együtt a her­bicid hatású szerves vegyületek bizonyos része a vízgyűjtőkbe (folyók, tavak stb.) jut és a halállo­mány pusztulását okozhatja stb. Éppen ezért a her­bicid szerves vegyületek alkalmazásával járó elő­nyök mellett egyidejűleg szükségessé válik az alkal­mazott herbicid vegyületek mennyiségének a lehe­tőségekhez mérten, a legalább azonos herbicid ha­tás megőrzése melletti csökkentése. Azt találtuk, hogy ha az ismert herbicid hatású 2-klór-4-etilamino-6-izopropilamino-l,3,5-triazint nátrium-szulfáttal vagy kálium-szulfáttal összeke­verjük és a keveréket használjuk herbicidként, lehe­tővé válik à szerves herbicid vegyület fitotoxicitásá­­nak csökkentése, esetleg teljes kiküszöbölése azál­tal, hogy mennyiségének jelentős részét nem fitoto­­xikus, egyszerűen hozzáférhető, szervetlen sóval helyettesítjük. A szervetlen sókat adott esetben hid­rát formájában is alkalmazhatjuk. A fenti keverék herbicid hatása szinergetikusan megnő, vagy leg­alábbis olyan mértékű hatás jelentkezik, mint az azonos mennyiségben önmagában alkalmazott her­bicid hatású szerves vegyület esetén; a kultúrnö­vény, előnyösen a kukorica erőteljesebben növek­szik és erősebbé válik, valamint jelentős termés­többlet jelentkezik. A találmány szerinti kétkomponensű herbicid készítmény használata lényegesen gazdaságosabb, mint a gyakran körülményesen, több lépéses bo­nyolult szintézissel előállítható herbicid hatású szerves vegyület önmagában történő alkalmazása, mivel ennek kisebb-nagyobb mennyisége a kereske­delmi forgalomban készen kapható, lényegesen ol­csóbb szervetlen sókkal helyettesithető. A fenti elő­nyön túlmenően az egyszerű keveréssel előállítható két hatóanyagot tartalmazó készítmény herbicid hatása is megnő vagy legalábbis nem csökken az azonos mennyiségben önmagában alkalmazott standard herbicid hatású szerves vegyületekhez ké­pest, a kultúrnövény, előnyösen a kukorica, ezenkí­vül erőteljesebben növekszik, valamint jelentős ter­méstöbbletet eredményez. A találmány szerinti herbicid készítmény a szer­vetlen sók és a herbicid hatású szerves vegyület keverékeit 0,3 : 1 - 10 : 1 súlyarányban tartalmaz­hatja. A találmány szerinti szervetlen sók és herbicid hatású szerves vegyület keverékeit (herbicid hatóa­nyagkeverékek) készítménnyé történő feldolgozás után a mezőgazdaságban vagy a kertészetben nö­vényvédőszerként alkalmazhatjuk. A szervetlen sók és a herbicid hatású szerves vegyület keverékeit a szokásos módszerekkel dol­gozzuk fel készítménnyé. Ezekben a készítmények­ben a találmány szerinti herbicid hatóanyagkeveré­ket szilárd vagy folyékony inert hordozóanyagok­kal vagy hígító szerekkel és adott esetben egyéb segédanyagokkal vagy vivőanyagokkal keverjük. Ilyen segédanyagok lehetnek például a felületak­tív szerek, mint amilyenek a nedvesítő, emulgeáló és diszpergáló anyagok, az összetapadást gátló anyagok, kenőanyagok, adhezív anyagok, tapadást elősegítő szerek, színezőanyagok, korróziót gátló anyagok, szuszpendáló anyagok, a kezelt területen esővel szemben mutatott ellenállást vagy behatoló képességet javító anyagok stb., más biológiailag aktív anyagok és/vagy a biológiai aktivitást fenn­tartó vagy fokozó vagy módosító anyagok. Alkalmas szilárd hordozóanyagok vagy hígító­szerek az inaktív ásványi anyagok, mint például az alumínium-szilikát, talkum, kalcinált magnézium­­oxid, kováföld, trikalcium-foszfát, parafapor, ko­rom, az anyagok, mint amilyen a kaolin és a bento­­nit, montmorillonit, diatómaföld- attapulgit, kalci­um-foszfát, kalcium-karbonát, csillámpala, pirofil­­lit, dolomit, gipsz, kolloidális szilícium-oxid, Ful­­ler-föld, Hewitt-föld, porcelán-föld stb. Alkalmas folyékony hordozóanyagok vagy hígí­tószerek például a víz szerves és/vagy vizes-szerves oldószerek, mint amilyenek a ketonok, mint példá­ul az acetofenon, ciklohexanon, izoforon, aromás szénhidrogének, mint például a benzol, toluol, xi­­lol, alkilnaftalinok, tetrahidronaftalin, klórozott szénhidrogének, mint például a klórbenzolok, eti­­lén-diklorid, triklór-etilén, tetraklór-etán, alkoho­lok, mint például a metanol, butanol, izopropil­­alkohol, propilénglikol, diaceton-alkohol, kerozén, ásványi, állati és növényi olajok, alifás ásványolaj frakciók, magas aromás petróleumdesztillátumok, például nafta és a desztillált kátrányolaj, poláros szerves oldószerek, mint például dimetil-szulfoxid, dimetil-formamid, valamint a fenti folyadékok ele­­gyei. Az alkalmazott nedvesítő, diszpergáló és emulge­áló felületaktív szerek ionos vagy nem-ionos típu­súak lehetnek. Nem-ionos szerek például az etilén-oxid 10-20 szénatomos zsíralkoholokkal, mint amilyen az olei­­lalkohol, cetil-alkohol, oktadecil-alkohol, vagy al­­kilfenolokkal, mint amilyen az oktil-fenol, nonil­­fenol, oktil-krezol, vagy aminokkal, mint amilyen az oleinamin, merkaptánokkal, mint amilyen a do­­decil-merkaptán, vagy karbonsavakkal képezett kondenzációs termékei, valamint a hosszú szénlán­cú zsírsavak és hexitanhidridek részleges észterei, a fenti részleges észterek etilén-oxiddal képezett kon­denzációs termékei, a lecitinek, polialkoholok zsír­savészterei stb. Az ionos szerek kationos és anionos szerek lehet­nek. Alkalmas kationos szerek például a kvaterner ammónium-vegyületek, mint amilyen a cetil-trime­­til-ammóniumbromid, cetil-piridiniumbromid, di­­oxoetilbenzil-dodecilammóniumklorid stb. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom