183084. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfamidsav-kloridok előállítására

1 183 084 2 reagálnak; az átalakulás alkálikus és nemalkálikus közeg­ben is végbemegy. A 10 01 254. számú német szövetségi köztársaságbeli közzétételi irat szintén a nitrogénvegyü­letek, például a biguanidinszármazékok savas oldatban való klórozását írja le. Például a következő (II) általános képletű szulfamid­­savak alkalmazhatók: metil-szulfamidsav, etil-szulfamid­­sav, n-propil-szulfamidsav, izopropil-szulfamidsav, n-bu­­til-szulfamidsav, izobutil-szulfamidsav, szek-butil-szulf­­amidsav, 1-etil-l-propil-szulfamidsav, 1,2-dimetil-l-pro­­pil-szuifamidsav, n-pentii-szuifamidsav, n-hexil-szulf­­amidsav, hexil-(3)-szulfamidsav, heptil-(4)-szulfamidsav, 2-metil-1 -etil-1 -propil-szulfamidsav, 1,2,2-trimetil-1 -pro­­pil-szulfamidsav, 1,3-dimetiI-l -(n-butil)-szulfamidsav, l,2-dimetil-l-(n-butil)-szulfamidsav, l,2-dimetil-l-(n­­-hexil)-szulfamidsav. A (II) általános képletű kiindulási vegyületeket szabad szulfamidsav alakjában — például a 24 24 371. számú és a 21 64 197. számú német szövetségi köztár­saságbeli közzétételi iratban leírt eljárással előállított, kénsavmentes szulfamidsavak alakjában — vagy fémsók alakjában alkalmazhatjuk. Előnyös fétnsók az alkáli­vagy alkáliföldfémsók, például a szulfaminsav-magné­­ziumsó, -kalciumsó, -lítiumsó, -káliumsó és - különösen — a szuifamidsav-nátriumsó. Használhatunk fekete, vörös és r előnyösen — sárga foszfort. Halogénként bró­­mot, különösen klórt, foszfor-trihalogenidként foszfor­­-tribromidot, előnyösen Foszfor-trikloridot alkalmazha­tunk. A halogént, foszfort és/vagy foszfor-trikloridot egyenértéknyi mennyiségben vagy fölöslegben reagál­­tathatjuk a (II) általános képletű kiindulási vegyülettel; előnyösen 1—1,5 mól, különösen előnyösen 1-1,2 mól foszfor-trihafogeníoet vagy gramm-atom foszfort hasz­nálhatunk a (II) általion', képletű kiindulási vegyület 1 mól mennyiségére számítva, és/vagy előnyösen 1 — 1,5 mól, különösen előnyösen 1-1,2 mól'halogént foszfor-triklorid alkalmazásakor; vagy előnyösen 2,5 — 3,3 mól, különösen előnyösen 2,5-3 mól halogént hasz­nálhatunk foszfor alkalmazásakor egy mól (II) általános képletű kiindulási vegyületre vonatkoztatva. A reagáltatást általában -10 és +130 °C között, elő­nyösen 10 és 120 °C között, különösen előnyösen 40 és 100 °C között, légköri nyomáson vagy nyomás alatt, folyamatosan vagy szakaszosan hajthatjuk végre. A reak­ciókörülmények között közömbös, szerves oldószereket használunk, és a b) és c) eljárásváltozatok esetén előnyö­sen a szerves oldószer teljes mennyiségét már az első mű­veleti lépésben hozzáadjuk a reakcióelegyhez. Oldószer­ként például a halogénezett szénhidrogének, előnyösen nem aromás halogénezett szénhidrogének, különösen klórozott szénhidrogének, így a tetraklór-etilén, amil­­-klorid, ciklohexil-klorid, diklór-propán, metilén-klorid, díklór-bután, szén-tetraklorid, tetra-klór-etán, triklór­­-etán, triklór-etilén, pentaklór-etán, triklór-fluor-metán, cisz-diklór-etilén, 1,2-diklór-etán, 1,1 -díklór-etán, n-propil-klorid, 1,2-cisz-diklór-etilén, n-butil-klorid, 2-, 3- és izobutil-klorid és ezek megfelelő elegyei alkal­mazhatók. Az oldószert célszerűen a (II) általános kép­letű kiindulási vegyületre, illetve a (III) vagy (IV) általá­nos képletű vegyületre számítva 50-10 000 súly%, elő­nyösen. 300-1000 súly% mennyiségben alkalmazzuk. Az eljárást az a) változat esetén a következő módon hajtjuk végre: A (II) általános képletű kiindulási vegyü­ld, a foszfor vagy foszfor-trihalogenid és oldószer ele­­gyét 0,5—8 óra hosszat a megadott reakcióhőmérsékle­ten tartjuk, és ezalatt a megfelelő halogént bevezetjük a reakcióelegybe. A reakcióelegyből az (I) általános képletű végterméket szokásos módon, például az oldó­szer és a melléktermékként kapott foszfor-oxi-halogenid ledesztillálásával különítjük el. Az előnyös b) eljárásváltozatban a találmány szerinti eljárás kiindulási anyagaként az el nem különített (II) általános képletű kiindulási vegyület előállítása folyamán kapott reakcióelegyet — adott esetben oldószer hozzá­adása után használjuk. Kiindulási anyagként előnyösen a 21 64 197. számú német szövetségi köztársaságbeli közzétételi iratban leírt eljárással kapott reakcióelegyet használhatjuk. Az elegyet az izocianátnak vízmentes kén savval legalább 25 °C-on, közömbös oldószerben, példa a fent említett halogénezett szénhidrogének egyikébe.: végrehajtott reagáltatásával kapjuk. Előnyös műveleti sorrend a következő: A (III) általános képletű vegyület és az oldószer elegyét, valamint kénsavat, illetve kénsav és oldószer elegyét egyidejűleg, de külön-külön, erőteljes keverés közben oldószert tartalmazó edénybe öntjük. A hozzáadást célszerűen 10-55 perc alatt 25-50 °C-on hajtjuk végre, ezután a reakcióelegy hőmérséklete legalább 50 °C, de célszerűen 50-120 °C. Oldószerként előnyösen a találmány szerinti eljárásban alkalmazott halogénezett szénhidrogént használjuk. Célszerűen ekkor adjuk az elegyhez a foszfort vagy a foszfor-trihalogeni­­let — és adott esetben a további mennyiségű oldószert —, és a második lépésben a halogén hozzáadása közben 0,5-8 óra alatt lejátszatjuk a találmány szerinti reakciót. Adott esetben a reakcióhőmérsékletet a megadott hő­mérséklethatárok között változtathatjuk, például 60— 120 °C-ra, elsősorban 60-80 °C-ra emelhetjük. Az (I) ál­talános képletű végterméket a megadott módon külö­nítjük el. Előnyös (III) általános képletű kiindulási vegyületek a b) eljárásváltozatban a fent előnyösként vagy példa­ként említett (II) általános képletű szulfamidsavakkal homológ izocianátok. Oldószerként célszerűen az a) változatnál felsorolt oldószereket használhatjuk. A b) el­járásváltozat első lépését egyébként a reakcióhőmérsék­let, nyomás, folyamatos vagy szakaszos üzemvitel, oldó­szer, oldószermennyiség, kénsav, óleurn és a reakciókom­ponensek mennyiségi viszonyai és a reakció időtartama tekintetében a 21 64 197. számú német szövetségi köz­társaságbeli nyilvánosságrahozatali irat, különösen 3-5. oldalai kitanításának megfelelően hajtjuk végre. A c) változat előnyösebb, mint a b) változat, és a b) változat előnyösebb, mint az a) változat. A műszaki szint mai állását tekintetbe véve, a c) változat különlegesen előnyös. Az előnyösen alkalmazható (IV) általános kép­letű kiindulási anyagok a fent előnyösként vagy példa­ként felsorolt (II) általános képletű szulfamidsavakkal analóg szubsztituált karbamidok. A c) változat első és második lépésében a reakciót N,N'-dimetil-karbamid ese­tén a következő vázlattal szemléltethetjük. H3C-NH--C-NH-CH3 + so3 + h2so4-------*----------* 2H3C-NH-S03H + co2. (IV) általános képletű kiindulási anyagként különösen előnyös karbamidok a következők: N,N'-dímetil-karb­­amid, N,N'-diizopropil-karbamid, N,N'-di-(n-butil)-karb­­amid, N,N'-di-(szek-butil)-karbamid, N,N'-di-(terc-butil)­­-karbamid, N,N'-dieti!-karbamid, N,N'-di-(n-propir)-ka]b­­amid. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom