183066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hengeres perselyben rézsutos térközökkel kialakított, egyenes vagy enyhén dőlt helyzetű belső hornyok legalább egyik végén történő lezárására
1 183 066 2 rint legfeljebb hat, és egymástól egyforma szögtávolságban helyezkednek el. Ezen hornyok végei a 16 és 1'8 váltakkal egy szintben kifelé nyitottak. A hornyok mélysége úgy van .megválasztva, hogy a hornyok fenekefájtai meghatározott kör átmérője valamivel kisebb a 16 és 18 vállak maximális átmérőjénél. A találmány szerinti eljárásban a 20 hornyok végeit úgy zárjuk-le, a 16 és 18 vállakkal egy szintben, hogy az’utóbbiakat deformáljuk, mégpedig úgy, hogy az anyagot a persely tengelye irányában hátratoljuk. Az anyag hátratolását úgy végezzük el, hogy így olyan gyűrű alakú perem jöjjön létre, amelynek sugárirányú mélysége legalább a hornyoknak a megmunkálás végén előálló mélységével legyen egyenlő. Ä 4. ábrán látható az a mód, ahogy ezt az anyag hátratolást előnyös módon a találmány szerinti eljárás foganatosításával végre lehet hajtani, két 22 és 24 bélyeg tengelyirányú alkalmazásával, amelyeket a nyers 10 persely kisebb belső átmérőjű részét határoló, egymással szemben elhelyezkedő két vállnál.használunk. A rajzon világosan látszanak a 26 és 28 gyűrű alakú peremek, ahogy a megmunkálás során a 20 hornyok végeinél kialakulnak. A bélyegek alakja, amelyet az alábbiakban ismertetünk majd részletesebben, úgy van megtervezve, hogy a bélyegek a persely tengelye irányában hátratolt anyag megfelelő megvezetését biztosítják. Ezen anyaghátratolási művelet végén, és ha feltételezzük, hogy a 26, 28 gyűrű alakú peremek eléggé kiemelkednek ahhoz, hogy sugárirányú mélységük a teljes kerület mentén biztosan elçri a 20 hornyok mélységét, .csupán az marad hátra, hogy a nyers 10 perselyt a végleges D, belső átmérőhek megfelelően fejfúrjuk, hogy ezzel egyidejűleg a 26 és 28 gyű fű alakú peremek felesleges részeit eltávolítsuk. A rajz 5. ábráján az így kapott készre munkált 10,perselyt mutatjuk be, amelyen látható, hogy a”20 hoKnyók két végükön ténylegesen le vannak zárva, mégpedig rézsútos kúpos levágásokkal! amelyek égiszemen a,26 és 28 gyűrű alakú peremek belső oldalaival azonosak. Ebből következik, hogy"nincs' szükség az eddig használt lezárógyűrűkre. A 6.A, 6.B és'6.C ábrákon nagy léptékű nagyításban látható az anyaghátratolási folyamat három egymást követő lépésben, amelynek eredményeként kapjuk a gyűrű alakú peremeket, amelyeknek célja a hosszirányú'20 hornyok lezárása. Látható ezeken az ábrákon továbbá a bélyegek formája, ahogy azok a találmány szerinti eljárás foganatosításához egy előnyös kiviteli alaknál ki vannak alakítva. A fenti rajzokból kitűnik, hogy ezen 22 és 24 bélyegeknek 30 egyenes éle van, amelynek külső átmérője lényegében megegyezik a megfelelő gyűrű 16 alakú váll D4 legnagyobb átmérőjével. Ezen két átmérő között csak akkora eltérés van, hogy a közöttük levő sugárirányú játék lehetővé tegye a bélyeg szabad behelyezését a nyers perselybe. A bélyeg érintkező homlokfelületén sekély 32 központi bemélyedés7 tfàh'kialakítva, amelynek lapos fenékrésze a bélyeg 34 élével viszonylag nagy lekerekítési sugarú 36 homorú felületen keresztül van összekötve.'A 34 él D3 közepes átmérője lényegesen nagyobb a nyers 10 perselyben előzőleg kialakított 20 hornyok fenekei által meghatározott kör D2 átmérőjénél. Amikor a 22 bélyeg behatol a gyűrű alakú 16 vállba (6.B ábra); ennek a vállnak, amelynek közepes átmérője nagyobb a hornyok fenek# által képzett kör D2 átmérőjénél, gyűrű alakú tartományára nyomást fejtünk ki, ezáltal a 22 bélyeg behatolásakor a persely tengelye felé vezetjük a h'á'tratolt anyagot, amit a 36 homorú felület,' valamint a 32 központi bemélyedés is elősegítenek. A 6.C ábrán mutatjuk be a 22 bélyeg helyzetét a művelet végén, akkor a 26 gyűrű alakú perem folyamatos részt foglal magába, amelynek sugárirányú mélysége legalább a hosszirányú 20 horriyok mélységével egyenlő nagyságú (és a-' D‘2 átmérő illetye a Dt belső átmérő közötti különbség felének felel meg), valamint egy egyenetlen szélű részt is magába foglal, amelyet a következő művelet, vagyis a nyers 10 persely D, belső átmérőre való felfúrásának során eltávolítunk. Látható tehát, hogy a hosszirányú 20 hornyok ténylegesen zártak mindkét végükön, és a lezárást a 26 és 28 gyűrű alakú peremek levágott alsó részei képezik. így a készre-megmunkált persely pontosan úgy néz ki, mint az a rajz 5. ábráján látható. Világosan kell látni, hogy a találmány szerinti eljárás, fentiekben ismertetett főganatosítási módja csupán egy a lehetséges foganatosítási módok közül, és lehetséges lenne más eszközökhöz folyamodni is, hogy a persely hornyainak lezárását biztosító gyűrű alakú peremek kialakítását eredményező anyaghátratolási létrehozzuk. Hasonlóképpen a találmány szerinti eljárást olyan perselyek esetében! is lehetne alkalmazni, amelyekbétvdölt tengelyű belső hornyok vannak kiképezve/Továbbá abbán az esetben is lehetne alkalmazni, amikor á hornyokat, amelyekkel a persely el van látVa,-'c&ak az egyik végükön kell lezárni-, ebben az esetbén természetszerűleg csak egy bélyeget kell használni. Végül a találmány szerinti megoldásdstnertetését nem lehet úgy tekinteni, hogy az kizárólag kör keresztmetszetű hengeres perselyekre vonatkozik, még akkor sem, ha ez utóbbiak képezik az alkalmazási terület fő tartományát; ellenkezőleg, a „hengeres” kifejezést a legáltalánosabb értelemben kell felfogni, annak klasszikus geometriai definíciójának1 megfelelően. • Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás hengeres perselyben rézsútos térközökkel kialakított, egyenes vagy enyhén dőlt helyzetű belső hornyok legalább egyik végen történő lezárására, nlely hornyok a persely szóbanforgó végért körgyűrű alakú vállba nyílnak, azzal jellemezve, hogy a vállat (16) deformáljuk oly módon, hogy az anyagot a persely (10) tengelye felé toljuk úgy, hogy az ott egy lényegében körgyűrű alakú perelhet (26) képezzen, amelynek sugárirányú vastagsága legalább a hornyoknak (20) a persely (10) szóbanforgó végénél mérhető mélységével egyenlő, majd a perselyt (10) a kívánt belső átmérőre (D,) fúrjuk fel úgy, hogy a körgyűrű alakú perem (26) fúrás után megmaradó része a sugárirányú mélységnek megfelelő nagyságú legyen. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
