183060. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkazán folyékony vagy gáz állapotú tüzelőanyagokhoz
1 183 060 2 zátummal szembeni biztonságához. Az így kialakított gyűrűrés révén ugyanis a belső 3 cső vízzel nem hűtött tere a 23 égő újra működésbe lépésekor lényegesen gyorsabban tud fölmelegedni, ami főként a 10 gyűjtőkamra terében — ahol a füstgázoknak a fútőfelületet képező 17 bordák melleti elhaladása után már nincs magas hőmérsékletük — lényegesen hosszabb idő után következne be és ezért kondenzátum képződhetne. Ha az egész belső 3 cső öntvényfelületei érzéketlenek is a kondenzátumra, mégis kívánatos, hogy egy ilyen kondenzátum képződését a lehetőségek szerint kiküszöböljük. A 2 és 3 cső anyaga egymástól eltérő, ezért különbböző ezek hőtágulása is. Annak érdekében, hogy a 3 csövet a különböző hőtágulások ellenére rögzíteni tudjuk az acéllemez 2 csőhöz, a 3. ábrán látható módon a 12 végeknek legalább egyikén 13 tartóelemeket alkalmazunk, amelyek például a belső 3 csővel 18 csavarozás révén vannak összeerősítve. A 13 tartóelemek fülként vagy gyűrűként lehetnek kialakítva. Ha a 2 és 3 csövek a füstgázkivezetés irányában enyhén kúposán vannak kiképezve, akkor — az ábrázolt módon — az acéllemez 2 cső az égő felőli oldalon ellátható egy körbe futó 19 bordával is. Az öntvényből levő belső csőnek az acéllemez csőben való ismertetett elhelyezése előnyösen arra is lehetőséget biztosít, hogy a belső csövet különálló 3” gyűrűkre vagy az 5. ábra szerinti 3’ hosszirányú elemekre osszuk fel és ezeket egyenként vagy egymással mereven összeerősítve helyezzük be az acéllemez csőbe, aminek főleg öntéstechnikai előnyei vannak. Emellett a 4. ábrán látható utolsó 3” gyűrű mindjárt az öntés során 21 elvezető csonkkal ellátott, elvezetés oldali 22 zárófalként képezhető ki, amihez természetesen egy külön öntőformára van szükség. A 6. ábra szerint a belső 3 cső égő felőli vége úgy képezhető ki és úgy méretezhető, hogy ez valamivel túlnyúljon az acéllemez 2 csövön és így a fűtőkazán égő felőli oldalán levő 20 záróajtó számára 25 ütközővállként szolgáljon. A 20 záróajtó 24 tartóelemek segítségével a 25 ütközővállhoz és az 7 acéllemez ház 5 elülső falához feszíthető. A belső 3 cső, illetve a 3” gyűrűk hengeres kialakítása és az utolsó, kivezetés oldali gyűrűnek 4. ábrán láthatótól eltérő, nyitott kiképzése esetén ennek kivezetés oldali lezárása szintén úgy oldható meg, mint a 6. ábra mutatja. Mint a 7—9. ábrákon látható további kiviteli alak szemlélteti, az acéllemezből levő 2 csőben levő, az egész fűtőkazán hosszától függő számú 3” gyűrűknek beáramlás felőli részén egy-egy körbe futó 29 könyökrész van, amelyek belülről körülfogják az előttük levő gyűrű 17’ bordáktól mentesített hátsó 30 kerületi szélét (a fazék alakú 26 égéskamra hüvely csak szaggatott vonalakkal van föltüntetve). A 30 kerületi szélek külső kerületén a 31 felületek előnyösen az ábrázolt módon kúposra vannak kiképezve annak érdekében, hogy ebben az ütközési térben a 2 csővel való közvetlen falérintkezést kiküszöböljük, amely ezáltal gyorsabban fölmelegszik (és a kondenzátum gyorsabban elpárolog) akkor, ha az ilyen fűtőkazán „csúszó” hőmérséklettel üzemel. A 3” gyűrűk valamennyi felülete mechanikusan megmunkálatlan marad, azonban a gyűrűknek 2 csővel szembeni, tulajdonképpeni érintkező felületei mechanikusan meg vannak munkálva, át vannak esztergálva. Az ütközési térben esetleg létrejövő rések járulékosan egy hőálló tömítőmasszával tölthetők ki. A 38 visszaterelő kamrát körülfogó gyűrűnek is 29’ könyökrésze van, amely azonban lényegesen nagyobb, mivel ennek nem kell egy előző gyűrűt átfedni, és mert a szaggatóit vonallal jelzett, égő oldai 20’ zárófedél csatlakozásához a nyílásperemet kell képeznie. A kivezetés oldali zárásnak az ütközési hely terében (9. ábra) azonos biztonsági feladatot kell ellátni. Ha nincs egy más kialakítású zárófedél előirányozva, ezt a teret előnyösen úgy alakítjuk ki, hogy az utolsó 3” gyűrű végéhez (illetve ennek kerületi széléhez) egy lapos fazék alakú, 34 füstgázt elvezető csonkkal kiképzett 35 öntvény csatlakozik, amelynek csatlakozás oldali 36 kerületi széle az utolsó 3” gyűrűbe nyúlik be és amely kívül egy 37 ütközővállal van kiképezve. Mint a 7. ábrán föltüntetett 32 hossztengellyel jelöltük, az egész fűtőkazán a 33 vízszinteshez viszonyítva előnyöser enyhén előre lejtőén lehet elhelyezve. Ugyanaz a hatás érhető el azonban akkor is, ha csak az 1 betétet helyezzük el enyhén lejtőén a 7 acéllemez ház 5 elülső fala és 6 hátsó fala között (1. ábra). Ezáltal minden kritikus rész számára elérhető, hogy az esetleg képződő kondenzátum mindig a fűtőkazánnak a felé az oldala felé follyon, amelynek magasabb a hőmérséklete, és ezenkívül a fölgyülemlő kondenzátum nem tud a csatlakozó résekbe jutni. Egyébként a 35 öntvényt a 7. ábrának megfelelően erre alkalmas tartóelemek révén tartjuk helyzetében. A 10. is 11. ábra szerint a záróeleme alapos fazék alakú, szürkevas öntvényként előállított 35 öntvényből áll, amelynél a 39 hátfal belső felületén aránylag lapos, peremszerű 40 folyadékvezető elemek vannak, amelyek fölfelé mutató nyíl alakot képező, illetve fölül középen hajlított 41,41’ bordák révén vannak kialakítva. A 43 oldalfal 42 belső felületén, amely legalább a 44 alsó részén az ábrázolt módon előre hajlóan van kiképezve, hosszirányban elnyúló 40’ folyadékvezető elemek vannak, amelyek többé vagy kevésbé magas 45, 45’ bordák alakjában vannak kiképezve. Ezek a lefelé áramló kondenzátumot föltartják és mivel a felületekből kinyúlnak, aránylag gyorsan fölmelegednek. A 39 hr tfal belső felületen lecsapódó kondenzátum a peremszerű' 41, 41’ bordákra jut és - ha már itt nem párolog el — oldalra folyik. Lényegében tehát megakadályozzuk azt, hogy a lecsapódó kondenzátum nagy mennyiségben összegyűljön, és e helyett aránylag könnyen elpárologtatható mennyiségekben aránylag gyorsan fölmelegedő terekbe vezetjük. Annak érdekében, hogy a záróelemet (10. ábra) jól és a kívánt módon helyezhessük el a cső alakú betétben, a 43 oldalfal kívül egy 46 ütköző gyűrűvel van kiképezve. Abból a célból, hogy az adott esetben a 45 bordáknál erősebben összegyűlendő kondenzátum számára kedvező lecsöpögési lehetőséget hozzunk létre, ezek a bordák — mint látható — mindkét oldaltérben enyhén lefelé hajlóan vannak elhelyezve, minek következtében a kondenzátum a melegebb fűtőkazán részek irányában tud lecsepegni. A szürkevas öntvényként kialakított 35 öntvény például sarokvasakban elforgatható záró fedélként is kiképezhető. Mint a 12. és 13. ábrákból látható, a 3” gyűrűk egymáshoz viszonyítva úgy tolhatok el, hogy a gyűrűk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
