183059. lajstromszámú szabadalom • Eljárás drótbetétkötegek előállítására gumiabroncsok köpenypereme számára
1 183 059 2 A találmány eljárás drótbetétkötegek előállítására négyszög keresztmetszetű fémhuzaloknak forgástestre való feltekercselésével, gumiabroncsok köpenypereme számára, ahol a darótbetétköteg belső felülete olyan csonkakúp, amely csúcsszögének fele a és sugara a gumiabroncs drótbetétjének forgástengelyétől mérve R, és a huzalokban a forgástestre való feltekercselés előtt maradandó köralakú deformációt hoznak létre. A gumiabroncsoknál a talp és a két köpenyperem végpontja között levő gumi alap külső alakja csonkakúp. ' A gumiabroncs felszerelése során mindegyik köpenyperem alakja megfelelő kúposságú kerékabroncs szakaszra ül fel, amely szakaszt a köpenyperem ülésének neveznek. Az alap nemcsak a köpenyperemnek, azaz a gumiabroncsnak a kerékabroncshoz való hozzáerősítésében játszik lényeges szerepet, hanem az üléssel együtt biztosítja a tömlőnélküli gumiabroncs és a kerékabroncs közötti tömített kapcsolatot. Ebből a célból a kerékabroncs köpenypercmeínek üléseinél a kúposság 5° — 15° között van. A drótbetétek a köpenyperem megnyúlással szembeni állékonyságát biztosítják és a váz drótbetétjének rögzítését szolgálják. A tömlő nélküli gumiabroncsoknál előnyösen drótbelétkötegeket alkalmaznak, amelyeket úgy állítanak elő, hogy acélhuzalokat folyamatos csigavonal alakban egy forgástestre tekercselnek fel, amelyet egy tárcsa vájata képez. így a drótbetét sugárirányú keresztmetszetének tengelyirányú szélessége nagyobb lehet, mint a sugárirányú magassága és sugárirányban a belső felülete esonkakúp alakú lehet, amely párhuzamos, vagy nem-párhuzamos a kerékabroncs ülésével. Annak érdekében, hogy a drótbetét sugárirányú keresztmetszetének alakját a gumiabroncs öntésekor vagy alakításakor keletkező károsodástól megóvják, az acélhuzalok köralakú keresztmetszetét négyszög keresztmetsz.ettel helyettesítették (lásd 73 08228 sz. francia szabadalom). Annak érdekében, hogy olyan sugárirányú keresztmetszetet kapjanak, amelynél sugárirányban a belső felület egyenesvonalú, azt javasolták, hogy a négyszögletes keresztmetszetű huzaloknak feltekercselés előtt a gumiabroncs belseje felé irányított állandó görbületet adjanak (26 53 553 sz. NSZK közzétételi irat). Bármilyen legyen is a felhasznált acélhuzal keresztmetszete, a drótbetét sugárirányú keresztmetszetei — a gyártás során fellépő feszültségek és a drótbetét köré erősített váz betétjére ható erők hatására — nem maradnak változatlanok. Ezek a hiányosságok a rugalmasságból adódnak, azaz az acélhzuzalokba tárolt maradó feszültségekből, amelyek a forgástestre való feltekercselésük során lépnek fel. A drótbetétet képező elemek összetartó ereje — sugárirányú metszetben - nincs többé biztosítva. A huzalok a sugárirányú keresztmetszet fő-inercia tengelyének irányát a legnagyobb inercia nyomatúknak megfelelően úgy akarják megváltoztatni, hogy az a huzal feltekercselésének tengelyével párhuzamos legyen. A huzalok tehát igyekeznek a feltkercselés előtt alakjukat visszanyerni. Ebből következik, hogy nemcsak a drótbetétek eredeti szerkezete, hanem a drótbetétet képező huzalok közötti hézagok szerkezete is felbomnlik. A találmány célja ezeknek a hiányosságoknak a megszüntetése és olyan drótbetétköteg létrehozása, amelynek sugárirányban a belső felülete előre meghatározott kúposságga! rendelkezik és amelynek huzalai mentesek a feltekercselésük következtében bennük levő maradó rugalmas feszültségtől. 1 Ebből a célból a találmány szerinti eljárásnál gumiabroncsok köpenypereme számára drótbetétköteget állítanak elő, azáltal, hogy négyszög keresztmetszetű fémhuzalokat forgástestre tekercselik fel, ahol a drótbetétköteg belső felülete sugárirányban olyan csonkakúp, amely csúcsszögének a fele a és sugara a gumiabroncs drótbetétjének forgástengelyétől mérve R, továbbá a huzalokban a forgástestre való feltekercselés előtt maradandó köralakú deformációt hoznak létre. Ismeretes, hogy a négyszög keresztmetszetű szilárd test síkkal való egyenes metszetének fő inercia tengelyei egymással derékszöget zárnak be és az említett metszet súlypontjának közepében metszik egymást. Ezért a találmány szerinti eljárás értelmében elsősorban a huzalok keresztmetszetének fő inercia tengelyeit forgatjuk el a keresztmetszet súlypontja körül a szöggel úgy, hogy a fő inerciatengelyek a huzal belső felülletével sugárirányban 0° illetve 90°-ot zárnak be. A fő inercia tengelyek elforgatását követő hajlításkor a keresztmetszet semleges vonala párhuzamos marad a drótbetétköteg forgástengelyével, a maradandó hajlítás sugara pedig a drótbetétköteg tengelyére merőleges, és egyenlő a csonkakúp R sugarával. ily módon a találmány szerinti maradandó köralakú deformációt a huzal elferdített hajlításával érjük el, amely a fém képlékeny deformációjának tartományába nyúlik be. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy a huzalokat egy forgástestre helyezzük rá anélkül, hogy a feltekercselésből származóan feszültségek lépnének fel. Szokásosan a drótbetétköteget képező acélhuzalokat bilincsek segítségével tartják össze, amelyek a drótbetétköteget szabályos térközökben összeszorítják. Ela egy ilyen drótbetétköteget egy vízszintes sikra helyeznek és ezeket a bilincseket eltávolitják, a huzalok szabadon szétnyílnak a bennük maradt rugalmas feszültség hatására. Ha ugyanígy járunk el a találmány szerint előállított drotbetétköteggel, akkor a huzalok megtartják hajlított alakjukat anélkül, hogy szét akarnának nyílni. Ez a tulajdonság a drótbetétköteg keresztmetszetének változatlanságát biztosítja a gumiabroncsok gyártása és javítása során. A találmány szerinti eljárás egyébként független a drótbetétköteg gyártásához alkalmazott fémhuzal keresztmetszetétől. Előnyösen olyan huzalt alkalmazunk, amelynek kresztmetszetében két párhuzamos oldal van, amint azt a 73 08228 sz. francia szabadalomban ismertettük. Végül a találmány szerinti eljárásban szereplő maradandó hajlítást létrehozó szerszám viszonylag egyszerű szerszám. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyeken az 1. ábra a találmány szerinti drótbetétköteg egyik acélhuzal spirálisának sugárirányú keresztmetszetét ábrázolja. A 2. ábra a drótbetétköteg tengelyirányú nézete és a 3. ábra a drótbetétköteg sugárirányú metszetét ábrázolja. Az a szög a drótbetétköteg-sugárirányú belső felülete által képezett csonkakúp csúcsszögének a fele. R a maradandó köralakú deformáció sugara. G a huzal egyenes keresztmetszetének súlypontja. GX és GY a fő inercia tengelyek. Az elferdített hajlítás GN semleges vonala a találmány szerinti megoldásnak megfelelően a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
