183054. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőcsap csavarelem rögzítésére szerkezeti elem furabában
1 183 054 2 A találmány tárgya rögzítőcsap csavarelemnek szerkezeti elem furatában való rögzítésére, ahol a rögzítőcsapnak teste van, amelyben a csavarelem fogadására nyílás van kialakítva, ezenkívül szétfeszítő pecekkel van ellátva. A 890.369 sz. francia szabadalmi leírásban olyan rögzítőcsapot ismertetnek, amelynél a feszítőtest teljes hosszában vagy részben gipszből, enyvből, kaucsukból vagy hasonlóból készült burkolattal van körülvéve. A rögzítőcsap feladata egy porózus, kevéssé ellenálló anyagból készült elem rögzítése egy lyukban, a burkolatnak pedig az elemben lévő lyukat körülvevő falba kell bemennie, amikor egy csavarelemet meghúzva a feszítőtestet megfeszítik. A rögzítőcsap előzőleg vízzel vagy más oldószerrel benedvesített burkolata az elemben lévő lyuk falának anyagával összekötődik és a kikeményedés után az elemmel oldhatatlan kötést képez. A burkolat anyagának kikeményedése után szilárd és erős kötés jön létre a feszítőtest és az elem között, amely különösen jó testhangátvitelt (szilárd testek közötti hangátvitel) hoz létre a csavarelem és az elem között. Az 1.402.389 és az 1.392.095 sz. angol szabadalmi leírásokból hangtompító tulajdonságokkal rendelkező, szegecs-szerű rögzítőcsapok ismeretesek, amelyek egyik végükön rezgéscsillapító anyagból, például kaucsukból készült anyaelemet tartalmaznak. Ha egy csavarelemet belecsavarnak, a burkolat tengelyirányban ráncolódik, ezáltal a burkolat sugárirányban kifelé nyomódik és a lapos építőelemek hátoldalához nyomódik. A rögzítőcsap ezért mindenekelőtt vékonyfalú építőelemek kötéséhez és üreges testek kötéséhez használható. Fúrt lyukakban a rögzítőcsap csupán alárendelt feladatot tud ellátni, mivel ezzel nem lehet használható kihúzóértéket elérni. Ezenkívül a szegecs-szerű rögzítőcsap csupán gépészeti normál csavaroknál használható, facsavaroknál nem. A találmány feladata olyan rögzítőcsap létrehozása, amelyet a normál rögzítőcsapokhoz hasonlóan lehet felhasználni, azaz a normál rögzítőcsapok kihúzási értékeit eléri, és ugyanakkor megakadályozza a testhang átvitelét, továbbá amely lehetővé teszi a facsavarok alkalmazását is. A kitűzött feladatot a találmány szerint csavarelemnek szerkezeti elem furatában való rögzítésére olyan rögzítőcsap létrehozásával oldottuk meg, amelynek a csavarelem befogadására nyílással ellátott feszi tőteste van, továbbá a csavarelem becsavarásakor illetve meghúzásakor sugárirányban ható szétfeszítőeleme és a feszítőtesttől eltérő fizikai jellemzőkkel rendelkező burkolata van, ahol az újdonság abban van, hogy a burkolat a feszítőtestet a befogadónyílás kivételével legalább közelítőleg teljesen körülfogja, és 60-75, előnyösen 65-70 Shore keménységű kaucsukból készül. A rögzítőcsap rezgéscsillapító hatását úgy lehet javítani, ha a burkolatot a test becsavarás felőli oldalánál sugárirányú csőperemmel látjuk el. Ha a rögzítőcsap szétfeszítő része a test középső részénél helyezkedik el, akkor a burkolat a behelyezési oldal felől zárt lehet. Ha a szétfeszítő rész mégis a test behelyezési oldalánál helyezkedik el, akkor előnyös, ha a burkolaton a test behelyezési oldalánál tengelyirányú átmenőnyílás van kialakítva, mivel a szétfeszítő rész hatása ilyen kiviteli mód mellett van legkevésbé korlátozva. A test és a burkolat közötti kötést úgy lehet javítani, hogy a testen a burkolatba behatoló toldalékokat alakítunk ki. A toldalékok egyik oldalon ferdén lemetszett formájúak lehetnek, hogy így például egy lengécsillapító szerkezeti anyagból készült testet utólag is be lehessen helyezni, de a kihúzását az alakzáró kötés megakadályozza. A test és a burkolat között különösen jó kötést kapunk akkor, ha a rögzítőcsap burkolata a test felületén van kialakítva. Ha a test behelyezési oldalánál gépi csavarmenet van kialakítva, amely a szétfeszítő pecek közbeiktatásával a becsavarási oldalnál kialakított megvezető résszel van összekötve, és a szétfeszítő pecek előnyösen megtörő vájattal van ellátva, akkor a rögzítőcsap különösen gépi csavarmenetes csavarelemek rögzítésére alkalmas. Facsavar-menettel ellátott csavarelemek rögzítésére különösen az olyan rögzítőelem alkalmas, amelynél a test becsavarási oldalánál megvezetőrésszel van ellátva, amelyhez a szétfeszítő nyelvek csatlakoznak. A találmány szerinti rögzítőcsapot az alábbiakban kiviteli példa kapcsán, rajz alapján ismertetjük, ahol a rajzon a rögzítőcsap mindig hosszmetszetben van ábrázolva, és az ábra alsó része a testet hosszmetszetben mutatja. Az 1. ábrán rögzítőcsap látható, amelynek a szétfeszítő része a test közepén helyezkedik el; a 2. ábrán olyan rögzítőcsapot mutatunk be, amelynek teste rögzítő peckekkel van ellátva. Az 1. ábrán bemutatott rögzítőcsap 1 feszítőtestet tartalmaz, amely a rajzon nem ábrázolt csavarelem befogadására nyílással van ellátva. Az 1 feszítőtest behelyezés felőli oldalánál 2 csavarmenetes résszel van ellátva, amelynek 3 belső menete van. A becsavarás felőli oldalon az 1 feszítőtestnek a befogandó csavarelem megvezetéséhez 4 megvezető része van. A 4 megvezető rész és a 2 csavarmenetes rész között négy darab, a kerület mentén elosztott 5 szétfeszítő pecek van elhelyezve, amelyek 6 megtörő vájattal vannak ellátva. A 2 csavarmenetes rész ezen kívül 7 toldalékkal is el van látva, így az 1 feszítőtest és az azt körülvevő 8 burkolat között alakzáró kötést biztosít. A 8 burkolat a rögzítőcsap behelyezés felőli oldalánál zárt, és a becsavarás felőli oldalánál sugárirányú kiálló 9 csőpereme van, amely a rögzítendő szerkezeti elem és a tartó szerkezeti elem között közbenső részt képez, amely furattal van ellátva, és amelybe a rögzítőcsapot behelyezzük. Az 1 feszítőtest készülhet műanyagból, előnyösebb azonban ha fémből, például vasból vagy sárgarézből készül, és gépi csavarmenettel ellátott csavarelemek rögzítését biztosítja. Ha egy ilyen csavarelemet becsavarunk és szorosan meghúzzuk, a 2 csavarmenetes rész a 4 megvezetőrész irányában fog elmozdulni és a köztük levő távolság megrövidül, ezáltal az 5 szétfeszítő peckek a 6 megtörő vájatnál megtörve kifelé feszülnek és szerkezeti elem furatába szorosan csatlakoznak. A 2. ábra szerinti rögzítőcsap 12 csavarmenetes részszel ellátott 11 feszítőtestet tartalmaz, amelyen azonban nincs bevágott csavarmenet, hanem maga a csavarelem facsavar-menete ágyazódik ebbe bele. A csavarmenetes rész egyúttal szétfeszítő részként is szolgál, és ehhez két 13 szétfeszítő nyelvvel van ellátva, amelyek külön-külön vannak összekötve az 1 feszítőtest becsavarás felőli oldalánál levő 14 megvezetőréssze. Az 1 feszítőtest több, a 13 szétfeszítő nyelvek külső oldalára bordázat formájában felszerelt 15 toldalékot tartalmaz, amelyek a testet körülvevő 16 burkolattal alakzáró kötést biztosítanak. A 16 burkolat körülveszi a 11 feszítőtestet és a behe-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
