183050. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új aminoglikozid antibiotikumok N-acil-származékok előállítására

1 183 050 2 nizmus-magyarázat szerint az lett volna várható, hogy ez a tri-N-benziloxi-karbonil-származék na­gyobb hozammal keletkezzék, mint bármely más N-acilezett származék (ezt a reakciót közelebbről az alábbi 7. példa szemlélteti). Nagabhushan és munkatársai a 4 136 254 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás­ban és különösen ennek 4. igénypontjában azt állít­ják, hogy valamely két vegyértékű átmeneti fém, mint réz(II), nikkel(II), kobalt(II) és hasonlók sóit legalább 2 mól mennyiségben kel alkalmazni 1 mól A-kanamicinre számítva, hogy az A-kanamicinnek az átmeneti fémsóval képezett komplexét kapjuk, amint ezt a fentebb említett (I) általános képlet szemlélteti. A mi kísérleteink azt bizonyítják, hogy a Nagabhushan és munkatársai által említett 4 át­meneti fém-kationnal ellentétben a cink-kation alkalmazásával lehetővé válik, hogy az A-kanamicin 1-amino- és 3 ''-amino-csoportját védjük és ehhez 1 mól A-kanamicinre számítva legalább 1 mól cink­sót alkalmazunk. Vizsgálataink alapján azt találtuk, hogy ha valamely nikkelsót reagáltatunk A-kana­­micinnel 1 mól A-kanamicinre csak alig több mint 1 mól nikkelsót alkalmazva, majd benziloxikarbonil­­csoporttal acilezzük az így kapott A-kanamicin­­-nikkelsó-komplexet, akkor csupán igen kis hozam­mal kapjuk a 3,6’-di-N-benziloxikarbonil-A-kana­­micint, amely pedig igen számottevő hozammal kelet­kezik, ha az A-kanamicin cinksóval képezett komp­lexét acilezzük (vö.: 7. példa). Ebből a tényből arra kell következtetni, hogy a cink(II)-kationnak az aminoglikozid-származékkal való komplexképzési mechanizmusa eltér a nikkel(II)-, kobalt(II)-, réz­­(II)- és kadmium(II)-kation komplexképzési me­chanizmusától és az aminoglikozid-cink-kation­­komplex komplexképzési stabilitása eltér az amíno­­glikozid nikkel(II)-, kobalt(II)-, réz(II)- vagy kad­­mium(II)-kationnal képezett komplexéétől. Az aminoglikozid-származék antibiotikumok cink­kationnal képezett komplexének az előállításához a cink-kationt valamely könnyen hozzáférhető, nem költséges és a környezetet nem szennyező cinksó alakjában alkalmazhatjuk. A fentiek alapján tehát azt találtuk, hogy ha cink-kationt valamely inert szerves oldószerben valamely oly aminoglikozid-származék antibiotikum­mal reagáltatunk, amely egy dezoxisztreptamin­­molekularészt és ennek 6-hidroxilcsoportjához kap­csolódó 3-amino-glikozil- vagy 3-alkil-amino-gli­­kozil-csoportot tartalmaz és amely esetleg a dezoxi­­sztreptamin-molekularész 4-hidroxilcsoportjához kapcsolódó aminoglikozil-csoportot is tartalmazhat, akkor a cink-kation komplexet képez a bizonyos meghatározott helyzetekben álló aminocsoport­­-hidroxilcsoport párokkal ; ez a meghatározott hely­zet függhet az illető aminoglikozid-származék anti­biotikum természetétől. Ha azután az így kapott aminoglikozid-antibiotikum-cink-kation komplexet valamely oly acilezőszerrel reagáltatjuk, amely a polipeptidek szintézisében amino-védőcsoportként alkalmazott acilcsoport bevitelére alkalmas, ez az acilezőszer legalább egy oly aminocsoportot acilez, amely nincsen komplex kötésben és így nincs védve a cink-kation által, így tehát ezt az aminocsoportot acilezéssel megvédhetjük; emellett ha a kapott acilezési reakcióterméket, tehát az acilezett amino­csoportot vagy aminocsoporto kát tartalmazó amino­­glikozid-antibiotikum-cink-kation komplexet vala­mely oly reagenssel kezeljük, amely alkalmas a cink-kationnak az acilezési reakciótermékből való eltávolítására, akkor a cink-komplex elbomlik és így az aminoglikozid-származék antibiotikum oly szelektíven N-acilezett védett származékát kapjuk, amelyben a cinkkel komplexkötésbe nem lépett aminocsoport, illetőleg aminocsoportok lettek sze­lektíven megvédve az acilcsoport által. így tehát a találmány egy oly eljárást nyújt az említett aminoglikozid-származék antibiotikumok szelektíven acilezett N-védett származékainak az előállítására, amely a következő lépésekből áll: a) az aminoglikozid-származék antibiotikum cink­­kationnal képezett komplexét - amelyet az aminoglikozid-származék antibiotikum vala­mely cinksóval inert szerves oldószerben való reagáltatása útján állítottunk elő - valamely az amino-védőcsoportként bevinni kívánt acil­­csoportot tartalmazó acilezőszerrel reagáltatjuk és így az aminoglikozid-származék antibiotikum szelektíven N-acilezett származékának cink­kationnal képezett komplexét kapjuk, amely­ben a cinkkel komplexkötésbe nem lépett ami­nocsoportok vannak acilezve; b) az aminoglikozid-származék antibiotikum em­lített szelektíven N-acilezett származékának cink-kationnal képezett komplexét valamely a cink-kationnak az említett komplexből való eltávolítására alkalmas szerrel reagáltatjuk és így az aminoglikozid-származék antibiotikum­nak a kívánt szelektíven acilezett N-védett származékához jutunk. A találmány szerinti eljárásnak ezt a kiviteli módját az aminoglikozid-származék antibiotikumok oly szelektíven acilezett N-védett származékainak az előállítására alkalmazhatjuk, amelyekben az 1- és a 3''-helyzetű aminocsoportok nincsenek acilezve, míg a kiindulási anyagként alkalmazott aminoglikozid-antibiotikum egyéb helyzetű amino­­csoportjai szelektíven adlezve vannak; az üyen szelektíven acilezett származékok előnyösen alkal­mazhatók az aminoglikozid-antibiotikumok, pl. a kanamicinek 1-N-aminoacilezett származékainak, mint az utóbbi években hatásos baktériumellenes szerként ismertté vált amikacinnak - Journal of Antibiotics 25, 695-708 (1972) - a kémiai szin­tézisében. Az aminoglikozid-antibiotikumok ilyen 1-N-aminoacilezett származékai sorába számos aminoglikozíd, mint az A-kanamicin, B-kanamicin, C-kanamicin, a gentamicinek, a sziszomicin és mások, valamint ezek különféle dezoxi-származékai tartoznak ; valamennyi ilyen származék közös tulaj­donsága, hogy 1-helyzetű aminocsoportjuk egy alfa­­-hidroxi-omega-amino-alkanoil-csoporttal van aci­lezve; vö.: 3 781 268, 3 939 143, 3 940 382 és 4 001 208 sz. amerikai egyesült államokbeli szaba­dalmi leírások. Az ilyen 1-N-aminoacilezés folytán az aminoglikozid-antibiotikumok aktívakká válnak olyan rezisztens baktériumokkal szemben is, ame­lyekkel szemben az eredeti aminoglikozíd anti­biotikum nem hatásos; az 1-N-aminoacilezett szár­mazékok hatása megnövekszik igen nagy számú 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom