183046. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidantion-származékok előállítására

1 183 046 2 8,45 g fenti módon kapott 3-hidroxi-vegyületet 37,6 ml etanol és 18,8 ml 2 n sósavoldat elegyében, jégfürdőben keverünk és eközben cseppenként hoz­záadjuk 3,05 g kálium-cianát 5,6 ml vízzel készített oldatát. Az elegyet szobahőmérsékleten 18 óra hosz­­szat állni hagyjuk, majd az etanolt elpárologtatjuk, a maradékhoz vizet adunk és a kivált olajszerű ter­méket éterrel extraháljuk. Az éteres fázist elkülö­nítjük, szárítjuk és bepároljuk ; mardékként viszkó­zus olajat kapunk, ezt vízfürdőn 6 óra hosszat mele­gítjük és így halványsárga színű viszkózus olajszerű tennék alakjában kapjuk az l-(3-hidroxi-4,4-di­­metil - 5 - fenil - pentil) - 5 - (6 - etoxikarbonil - hexil) - -hidantoint. A fenti módon kapott észterhez 25 ml 2 n nátrium­­-hidroxíd-oldat és 60 ml víz elegyét adjuk és a kapott zavaros oldatot szobahőmérsékleten 2 óra hosszat állni hagyjuk. Ezután az oldatot éterrel mossuk és a most már tiszta vizes alkalikus oldatot 2 n sósav­oldattal megsavanyítjuk. A kivált olajszerű terméket éterrel extraháljuk. Az éteres fázist elkülönítjük, szárítjuk és bepároljuk; maradékként 6,8 g viszkózus olajszerű terméket kapunk. Ezt az olajszerű terméket szilikagél-oszlopon kromatografáljuk és így színtelen viszkózus olaj alakjában kapjuk az l-(3-hidroxi-4,4- - dimetil - 5 - fenil - pentil) - 5 - (6 - karboxi - hexil) - hi­dantoint, amely állás közben megszilárdul és 90 °C körüli hőmérsékleten bekövetkező zsugorodás után körülbelül 115 °C-on olvad. Ez a termék diasztereo­­mer alakok elegye; etil-acetát és 60-80 °C forrás­pont-tartományú könnyű benzin elegyéből történő többszöri átkristályosítás után apró tűkristályok alakjában kapjuk az egyik diasztereomert, amely 135—137 °C-on olvad. 2. példa l-(3-hidroxi-oktil)-5-(6-karboxi-hexil)-hidantoin előállítása A) 2-[3-(tetrahidropiran-2-il-oxi)-oktil-amino]­­-nonándisav-dietilészter 19,15 g akrolein 100 ml éterrel készített és -25 °C hőmérsékletre hűtött oldatához cseppenként hozzá­adjuk a 200 ml éterből és 26,8 g hidrogén-bromidból 0 °C hőmérsékleten készített vízmentes éteres hid­­rogén-bromid-oldatot. Az elegyet további keverés Közben még 1 óra hosszat tartjuk —25 °C hőmérsék­leten, majd 0 °C-ra hagyjuk felmelegedni, ezen a hőmérsékleten további 1 óra hosszat keverjük, az­után cseppenként hozáadjuk az 54 g 1-bróm-pen tárt­ból, 8,8 g magnéziumból és 120 ml éterből készített éteres pentil-magnézium-bromid-oldathoz, miköz­ben az elegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk. Ezután a reakcióelegyet telített vizes am­­mónium-klorid-oldat hozzáadása útján elbontjuk, éterrel extraháljuk, az éteres fázist elkülönítjük, szá­rítjuk, bepároljuk és a maradékként kapott terméket csökkentett nyomáson desztilláljuk. Ily módon l-bróm-3-hidroxi-oktánt kapunk színtelen olajszerű termék alakjában, amely 0,08 mmHg nyomáson 68,5-72,5 °C-on forr. 20,9 g fenti módon kapott l-bróm-3-hidroxi­­-oktánt 17,0 g dihidropiránban oldunk, az oldathoz 500 mg p-toluol-szulfonsav kevés éterrel készített oldatát adjuk, az elegyet szobahőmérsékleten 18 óra hosszat állni hagyjuk, majd vizes nátrium-hidrogén­­-karbonát-oldattal mossuk. A szerves oldószeres réteget elkülönítjük, szilikagélen át perkoláljuk éter és hexán 1:9 arányú elegyében, majd az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. Maradékként színtelen olajszerű termék alakjában kapjuk az l-bróm-3- -(tetrahidropiran-2-il-oxi)-oktánt. E vegyület mag­mágneses rezonancia-színképének jellemző adatai: 8 = 0,88 (3H, triple«, -CH3), 4,62 (1H, széles, —O—CHR-Q-). A fenti módon kapott tetrahidropiranil-származék közbenső termék 15,0 g-ját 13,0 g 2-amino-nonándi­­sav-dietilészter hozzáadásával, 100 ml abszolút eta­­nolban 18 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. Az etanolt azután vákuumban el­párologtatjuk és a maradékhoz nátrium-karbonát csekély feleslegét tartalmazó vizet adunk, ezt az elegyet diklór-metánnal extraháljuk, a diklór-metá­­nos fázist elkülönítjük, vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk és bepároljuk. A maradékot szilikagél­­oszlopon, hexán és éter 1:4 arányú elegyével történő kromatografálással tisztítjuk. Ily módon színtelen viszkózus olajszerű termék alakjában kapjuk a 2 - [3 - (tetrahidropiran - 2 - il - oxi) - oktil - amino] - no­­nándisav-dietilésztert ; e vegyület magmágneses rezonancia-színképének jellemző adatai : 8 = 0,88 (3H, triple«, -CH3), 2,28 (2H, triple«, -CH2-COO-C2H5), 2,61 (2H, multiple«, —CH2—N<), 3,20 (1H, triple«, >N-CHR-COO-C2H5), 4,13 (4H, multiple«, 2x—O—CH3.-CH3), 4,60 (1H, széles, -O-CHR-O-) A fenti amino-diészter előállítható az alábbi mó­don is: 10,40 g 2-amino-nonándisav-dietilésztert és 5,04 g okt-l-én-3-ont 0 °C hőmérsékleten, keverés közben lassan elegyítünk egymással, majd a kapott elegyet szobahőmérsékleten 3 óra hosszat állni hagyjuk. Ily módon színtelen olajszerű tennék alakjában kapjuk a 2-(3-oxo-oktilamino)-nonándisav-dietilésztert; e vegyület magmágneses rezonancia-színképének jel­lemző értékei : 8 = 2,3 (4H, multiple«, -£ZH2-COO-C2Hs és >N—CH2—CH2-CO—), 3.16 (1H, triple«, C2H5-OOC-CHR-N<), 4,11 (2H, kvadruplett, -0-CH2-CH3), 4.17 (2H, kvadruplett, -0-CH2-CH3). 13,5 g fenti módon kapott oxo-vegyületet 140 ml abszolút etanolban oldunk és keverés közben csep­penként hozzáadjuk 0 °C hőmérsékleten 665 mg nátrium-bór-hidrid 70 ml abszolút etanollal készített oldatát, majd az elegyet szobahőmérsékleten 3,5 óra hosszat állni hagyjuk, azután pedig 40 °C hőmér­sékleten vákuumban bepároljuk. A maradékot víz­ben oldjuk, n sósavoldattal 5 pH-értékre állítjuk be, kloroformmal alaposan extraháljuk, a kloroformos kivonatot vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom