183042. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés szabályozott egyenáramú hajtások gyorsműködésű és nagypontosságú együttfutás szabályozására

1 183 042 2 hez, ellenpárhuzamos kapcsolású diódákon keresztül pedig a közös bemenethez kötött, és az első erősítő nem előjelfordító bemenete ellenálláson keresztül a közös be­menethez, és ellenálláson keresztül az első erősítő kime­netéhez kötött, amely kimenet ellenállásokon keresztül FET tranzisztorok bázisához csatlakozik, amely FET tranzisztorok emittere a közös bemenethez, kollektora pedig egyrészt ellenálláson keresztül áramkorlát módo­sító bemenethez kötött, másrészt ellenálláson keresztül második erősítő, ill. harmadik erősítő előjelfordító beme­netéhez kapcsolódik, és a második, ill. harmadik erősítők előjelfordító bemenete és kimenete közé ellenállás kötött, valamint a második erősítő kimeneti ellenálláson keresztül a harmadik erősítő előjelfordító bemenetéhez kötött, és a harmadik erősítő kimenete dióda katódjához kötött, amelynek anódja az áramkorlát módosító kime­nethez van kötve, amely áramkorlát módosító kimenet ellenálláson keresztül a közös bemenethez is kötött. A fordulatszám alapjelet és az áramkorlátozási értéket módosító jeleket korlátozni kell a megfelelő dinamikai tulajdonságok és a szabályozók egymásrahatásának elke­rülése érdekében. A motorok túlterhelésének elkerülése érdekében az áramkorlátozás növelését nem célszerű engedélyezni, ezt a tartományt le kell tiltani. A fordulat­szám alapjel módosításának előjelét és mértékét célsze­rűen egy Pl vagy P jellegű szabályzó kimenő jele szolgál tatja, melynek bemenő jele a Ai^-szögkülönbséggel ará­nyos. Az áramkorlátozási érték módosításának abszolút értékét egy P jellegű szabályozó kimenő jele szolgáltatja, melynek bemenő jele szintén A^-vel arányos. A találmányt részletesebben rajzok alapján ismertet­jük, amelyeken a találmány szerinti kapcsolási elrendezés néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1. ábrán kapcsolási vázlat látható két hajtás esetére. A 2. ábrán kapcsolási vázlat látható kettőnél több hajtás esetére. A 3. ábrán az 1. és 2. ábrán szereplő előjelmeghatá­rozó egység részletesebb rajza látható. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés példakénti kiviteli alakjának blokkvázlatát az 1. ábra mutatja két hajtás esetére. A két 1 hajtás teljesen azonos felépítésű. Mindkét 1 hajtás tartalmaz egy 5 egyenáramú motort, amelynek tengelyére analóg 9 tachogenerátor és 2 digi­tális impulzusadó van felszerelve. Az 5 egyenáramú mo­tort négynegyedes tirisztoros 6 áramirányító táplálja. Mindegyik 1 hajtás az 1. ábrán föl nem tüntetett szüksé­ges védelmeken kívül 23 szabályozó egységgel van ellátva. Ez 14 fordulatszámszabályozóból, 13 árammeredekség­­korlátozóból, 12 logikai reverzálóból, 11 áramszabályo­zóból, 18 áramkorlát módosítóból és 10 gyújtóegység­ből áll. A 14 fordulatszámszabályozó az nv fordulat­­számvisszavezetett ellenőrző jelet a 9 tachogenerátortól, az nA fordulatszámalapjelet pedig az 1 hajtás 44 fordu­latszám alapjel bemenetén keresztül külső 21 alapjel­képző egységtől kapja. A 11 áramszabályozó az áram­ellenőrző jelét 7 áramváltótól kapja. A 14 fordulatszám­szabályozó kimenete szolgáltatja az áram alapjelet. A 14 fordulatszámszabályozó korlátozását 18 áramkor­­látmódosító változtatja. A kapcsolási elrendezés a két 1 hajtás együttfutás-sza­bályozását az 1 hajtásokhoz tartozó 4 együttfutásszabá­lyozó egységgel biztosítja. A 4 együttfutásszabályozó egység 22 szögkülönbség szabályozóból, 16 áramkorlát­­szabályozóból, 17 előjelmeghatározó egységből és 21 alapjelképző egységből áll. A 4 együttfutásszabályozó egységek az nAK közös fordulatszám alapjelet 45 vezető­jel bemenetükön kapják. Ezt a jelet módosítja a 22 szög­­különbségszabályozó kimenőjele a 21 alapjelképző Egy­ségen keresztül. Az összegezett jel 46 fordulatszám alap­jel kimeneten keresztül csatlakozik az adott 1 hajtás 44 fordulatszám alapjel bemenetéhez. A 8 kétirányú áram­váltó kimenete szolgáltatja az iv jelet. A 17 előjelmegha­­*ározó egységhez a 16 áramkorlátszabályozó kimenő jele és az adott 1 hajtás áramával arányos, előjelhelyes ivl, illetve iV2 jel csatlakozik 47 áramérzékelő bemene­tén keresztül. A 17 előjelmeghatározó egység kimenő jele 48 áramkorlát módosító kimeneten keresztül az 1 hajtások 49 áramkorlát módosító bemenetére csatla­kozik. A 4 együttfutásszabályozó egységek a Ay^, illetve Áip2 jelet 50 szögkülönbség bemeneten 19 különbség­számító egységtől kapják. A 19 különbségszámító egység bemenő jele a és a <^2 szögelfordulással arányos egy-egy impulzussorozat, melyek 3 digitális számítóegy­séghez csatlakoznak. A 3 digitális számítóegység kime­nete 15 D/A váltóhoz csatlakozik, melynek kimenete Aipi, illetve 20 előjelfordítón keresztül A<£2 szögkülönb­séget adja. Az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezés működése a következő: Először tegyük fel, hogy a két 1 hajtás 5 egyenáramú motorja pontosan együtt fut. Ekkor Aip, = 0 és Ay?2 = 0, így a 16 áramkorlátszabályozó kimenete is nulla lesz. Ez azt eredményezi, hogy az 1 hajtások áramkorlátozási értéke a megengedett maximális áramnak megfelelő lesz. Ha Ai^j és Ay>2 = 0, akkor a Pl jellegű 22 szögkülönb­­ségszabályozók kimenete konstans értékű lesz, amely a beállítási és az analóg elemek nullhibájából adódó hibá­kat kompenzálja. Amennyiben az 5 egyenáramú motorok tengelyelfor­dulása közt szögkülönbség lép fel, akkor a 22 szögkü­­lönbségszabályozók úgy módosítják az egyes 1 hajtások n\i, illetve nA2 fordulatszám alapjelét, hogy a szögkü­lönbség megszűnjön. A 16 áramkorlátszabályozó szintén igyekszik a 17 előjelmeghatározó egység segítségével úgy változtatni az áram értékét, hogy a szögkülönbség csök­kenjen. A 17 előjelmeghatározó egység kimenő jele az álamkorlátozási értéket nem 100 %-kalhanem célsze­rűen csak kb. 20 %-kal tudja változtatni. így, ameddig az 5 egyenáramú motorok árama nem nő meg a korlátozási érték 80 %-ára, a 16 áramkorlátszabályozó beavatkozása hatástalan. Ha a terhelés vagy gyorsítás miatt ennél nagyobb áram alakul ki, akkor a 16 áramkorlátszabályozó a 17 előjelmeghatározó egységen keresztül, úgy módosítja az egyes 1 hajtások áramkorlátozási értékét, hogy a szögkü­lönbség csökkenjen. Ilyenkor a 22 szögkülönbség szabá­lyozó beavatkozása hatástalan. Az áramkorlát módosí­tást célszerű csak a csökkenés felé engedélyezni, a túlter­helés elkerülése érdekében. A 22 szögkülönbségszabályozó kimenő jelét szintén célszerű korlátozni, hogy az nAK közös fordulatszám­alapjelet csak kb. 10-20 %-kal változtassa, mert így a szabályozók egymásra hatása csökkenthető. A 19 különbségszámító egység Ay>t és Aip2 szögkü­­lör bség értéket a AiPi=v?í-¥h Acp2 = -y:2 összefüggés alapján képezi. Mivel Atpi és Ayi2 csak előjelben különbözik, így a 3 digitális számítóegység A^ értékét képezi és D/A 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom