183032. lajstromszámú szabadalom • Berendezés para, és dimágneses gáznemű közeg, főleg levegő alkotóelemekben való dúsítására, illetve alkotóelemeinek szétválasztására
186032 A találmány berendezés para- és diamágneses gáznemü közeg, főleg levegő alkotóelemeinek mágneses effektuson alapuló dúsítására illetve alkotóelemeinek szétválasztására. Az irodalomból és a gyakorlatból több eljárás és annak foganatosítására szolgáló berendezés ismert? mely alkalmas a gázok egyes alkotóelemeinek kinyerésére, szétválasztására. Az "Erdöl und Kohle-Erdgas - Petrochemie vereinigt mit Brennstoff - Chemie” folyóirat 1975 szeptemberi számának 426- 428 oldalán található K. Knoblauch. I. Eeichenberger, H.Jüntgen: Sauerstoff und Stickstoff /Gewinnung von unreinen Gasen mit Molekularsiebkoksen/ cikkben a szerzők olyan eljárást és berendezést ismertetnek^ ahol két adszorbert alkalmaznak, melyek molekula szétválasztó anyaggal vannak megtöltve. Két szitaanyag használatos: a zeolit alapanyagú melyhez erősen köt a viz és a kőszén alapanyagú koksz-szita mely hidrofób tulajdonságú. A molekula szitákkal való szétválasztás azon fizikai jelenségen alapszik, hogy az alkotóelemek adszorbciós koefficiense különbözik. A nitrogén és oxigén közötti diffúziós paraméterkülönbség 400 szoros. A két molekuláris koksz-szitával megtöltött adszorber egyikén levegőt juttatnak át kb. 60 sec. időtartam alatt, miközben túlnyomórészt Op adszorbeálódik és az adszorbert 02-ben szegény gáz hagyja el. Ez idő alatt 70-80 súly %—os Op kötődik le. A kokszban az Op tartalom 5 súly % lesz. A feltöltési folyamat leállítása után nyomásos okkéntést alkalmazva nyerik ki az 02-t. A feltöltés és kinyerés időtartama megközelítőleg azonos, igy a két adszorber váltakozó üzemmódban folyamatosan dolgozik. Legelőnyösebb a feltöltést légköri nyomáson, az 02 kinyerést 40 torr vácuumban végezni. A Chimicseszkoe i neftjanoe mashinosztroenie 1981. évi 1. számának 15-16 oldalán Beljakov és szerzőtársai : Membrántechnológia -az ipari gázszétválasztás uj irányzata c. cikkből olyan eljárás és berendezés ismerhető meg, mely eljárás során gázáteresztő polimer-membránokat alkalmaznak. A membránok gázáteresztő képességét ugyanis százszorosára lehet növelni a szétválasztási jellemzők romlása nélkül, ha a membránokat porózus lemezen alakítják ki vagy anizotróp /kétrétegű/ vékony szétválasztó felületeket készítenek. Azok az anizotróp membránok, lemezek, melyeket ugyanabból a polimerből képeznek ki, mint a hagyományos membránokat korszerűbbek, mivel a pórusos réteg a szükséges szilárdsági tulajdonságokat biztos itjaj ugyanakkor a vékony /mikrométer vastagságú/ szétválasztó rétég megnöveli a membrán abszolút gázáteresztő képességét. Az anizotróp membránok gázáteresztő képessége néhány nagyságrenddel nagyobb, mint a homogén membránoké. A szétválasztási együttható a polimer jellegétől függ, ezért adott gázkeverékhez, konkrét szétválasztási feladatra meghatározott polimert kell alkalmazni. A gázkeverékek egy vagy több komponenssel történő dúsításának /pl. a levegő Op-vel való dúsítása/ folyamata: a gázkeverék beadása a membrán egyik oldalára, a gázkeverék azon részének elvezetése, mely áthalad a membránon /pénétrâtum/ és az át nem haladó rész elvezetése /apenetrátum/. A membrán feletti térbe a gázkeveréket ventillátor segítségével'nyomják be? mig a membrán alatti térből vácuumszivattyú távolítja el a gazt. 2
