183026. lajstromszámú szabadalom • Eljárás betétes bútorelemek előállítására
I 183 (>2< A találmány tárgya eljárás betétes bútorelemek ebiállítására, amelynél a bútorelem keretanyagát egymásra merőleges szálirányú, többrétegű, természetes fából és fahelyettesítő anyagból készítik és ebbe üveget vagy fahelyettesítő anyagból, célszerűen farostlemezből készült betétet építenek be. Ismeretesek a bútorgyártásban olyan megoldások, ahol a bútorelemek üveg, természetes fa és fahelyettesítő anyagú betétekkel készülnek. Az ismert szerkezetek jellemzője, hogy tömör fa vagy fahelyettesítő anyagból befoglaló keretszerkezetet készítenek, amelyet csapozással, köldök csappal erősítenek össze. A betétet árokba vagy aljazásba rögzítőléccel szerelik. A rusztikus bútoroknál általában tömör fából készülő keretet és üveg, fa vagy lemez betétet alkalmaznak. Olcsóbb árkategóriába tartozó bútoroknál a fahelyettesitő anyagból készülő keret és az üveg vagy lemezbetét a leggyakoribb. A teljes keresztmetszetében fából készülő keretszerkezetek gyártásánál a sok gépieszköz és energiaigényes szárítás ellenére a sok kézimunka nem küszöbölhető ki. A gyártás teljes folyamata nagy szakértelmet és gyakorlatot kíván. A felhasznált faanyagból igen nagy hulladékszázalékkal lehel csak a keretanyagot előállítani, mérettől függően a késztermék térfogatának 2—3-szorosát kell alapanyagként biztosítani. Az alkalmazható fakötések kialakítása munkaigényes, sok hibaforrást eredményez, kialakításuk nagy. gyakorlattal és szakértelemmel rendelkező szakmunkásokkal végezhető csak el. Tömeggyártás még nagy gépieszköz felhasználással sem oldható meg. A fahelyettesítő anyagokból készülő keretmegoldások gyártásánál általában két oldalon laminált forgácslapot használnak. A keret kialakítása jól gépesíthető, az alkalmazott fakötés főleg a köldökcsapos összeépítés. Az alkalmazás nagyobb méretekben történő elterjedését az a körülmény akadályozza, hogy a keret kis 50 60 mm szélessége miatt az összeépítésnél sok selejt keletkezik. Nagyobb keretszélességgel a bútor formatervezők nem szívesen dolgoznak. Az ismert eljárások mú'veletterve az alábbi műveleti sorrenddel jellemezhető. Tömör fából készülő keretnél-- a keretanyag szabása, szeletelése, gyalulása, csiszolása.- A keretanyag csapozása.- A betétanyag szabása, méretre vágása.- A keretrészek és betétanyag összeállítása, összeenyvezése.- A bútorelem másodlagos, finom megmunkálása és felületkezelése. Laminátos forgácslap keretnél- a keretanyag szabása, szeletelése, élmegmunkálása, éiragasztása.- Csapkészítés.- A betétanyag szabása, méretre vágása- A keret és betétanyag összeállítása, enyvezése. Az ismert megoldások közé tartozik még a furnérozott természetes fa és a furnérozott fahelyettesítő anyagból készülő szerkezet. Ebben az esetben az anyagköltség csökkentésével szemben a még nagyobb munkaigényes- 2 •: ség jellemző, a korábban ismertetett technológiai problémákon túl. A találmány feladata olyan eljárás kidolgozása betétes bútorelemek előállítására, amely biztosítja a tömeggyártást és annak gazdaságosságát, ugyanakkor a fa cs betétanyagok takarékos felhasználását teszi lebe tővé. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy az egyik bútorelemnél a fahelyettesítő anyagból, célszerűen farostlemezből a keret külső méretének megfelelő lemezt szabunk le, a betétet préseléssel eltávolítjuk, leszabjuk a keretrészeket és azokat sarokillesztéssel a farostlemezre helyezzük, a keretrészeket a farostlemezzel összeenyvezzük és össze préselj ük és végül az éleket lezárjuk A másik bútorelemnél a fahelyettesítő anyagból, célszerűen farostlemezből a keret külső méretének megfelelő (emezt szabunk le, leszabjuk a keretrészeket és azokat sarokillesztéssel egymás mellé helyezzük, aljazással behelyezzük a betétet, a farostlemezt ráhelyezzük, a keretrészeket és a farostlemezt összecnyvezzük és összepréseljük és végül az éleket lezárjuk. Célszerűen a hetét és a farostlemez közé távolságtartó elemet helyezünk el. Egy további előnyös kivitel esetében a betétet felületdíszitéssei, például szitanyomással vagy kézi festéssel látjuk el. A találmány egyik előnye, hogy nem különálló keretrészeket egyesít sarokkötéssel, hanem a keretrészeket sarokillesztéssel helyezi egymás mellé és lapképzéssel hozza létre a bútorelemet, így a csapozás munkaművelete teljesen elmarad, az egész technológiai folyamat lényegesen egyszerűbb lesz, a termelékenység nő és az eljárással kapott bútorelem jobb minőségű, azaz szilárdabb lesz, mint az ismert eljárásokkal készített bútorelem. További igen fontos előnye, hogy mivel a farostlemezből a betétrészt préseléssel távolítja el és ezt a betétrészt később felhasználja, hulladékmentes technológiát biztosít. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy különböző bútorelemek, azaz tömör betéttel és üveges betéttel ellátott bútorelemek ugyanazon gyártási programok szerint gyárthatók, tehát igen nagy variációs lehetőséget ad a bútorelemek gyártására. A farostlemezből előzőleg kivágott lemezt felületkezelt farostlemez esetén minden további megmunkálás nélkül építhetjük be a bútorelembe, de elláthatjuk pótlólagos felületdíszitéssei, például szitanyomással vagy kézi festéssel is. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti eljárással készített bútorelem példaként! kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárással készült konyhabútor egy elemének elölnézetét ábrázolja. A 2. ábra a konyhabútor alsó ajtajának az 1. ábra 1-1 vonala mentén vett metszete. A 3. ábra a konyhabútor felső ^fajának az 1. ábra I-I vonala mentén vett metszete. A 4. ábra a konyhabútor alsó ajtajának az 1. ábra |I—II vonala mentén vett metszete. Az 5. ábra a konyhabútor felső ajtajának az l. ábra III—III vonala mentén vett metszete. Az 1. ábrán látható konyhabútor 1 felső ajtaja üveges betéttel ellátott ajtó, 4 alsó ajtaja pedig lemezbetétes ajtó. A felső és alsó ajtók között a 13 hátfal, a konyhabútor alsó részének 2 teteje és egy 3 fiókelö látható-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 66
