183024. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékok flotációs tisztítására
tér a 13 kiúsztató tértől függetlenül, külön egységként van kialakítva és egy külön vezeték útján van összekötve a 13 kiúsztató térrel. A 14 folyadékbevezető tér. az előbbihez hasonló elven kialakított 17 folyadékelvezető a 13 kiúsztató tér jellegzetességének megfelelően van kiképezve. A 18 habkotró és az ettől független működésű 20 iszapkotró szintén az adottságoknak megfelelően kialakított 19 habgyüjtőtérbe. illetőleg 21 iszapgyűjtőbe továbbítja a kivált csapadékot. A 4. és 5. ábrákon nincsenek feltüntetve a komplett berendezéshez adott esetben használandó mechanikai előtisztító egység, illetőleg az így előtisztított víz előzetes vegyszeres kezelésére szolgáló vegyszeroldó-, adagolóés/vagy bevezető készülékek. A berendezés működését az 1. és 5. ábra alapján mutatjuk be. A tisztítandó folyadékot szükséges esetben először egy mechanikai tisztító berendezésen bocsátjuk át, ahol a durvább, szemcsés vagy darabos szennyeződéseket eltávolítjuk. Ezt követően adott esetben, még az 1 adszorbciós térbe való bevezetés előtt koaguláló hatású vegyszert (vegyszereket) keverünk a folyadékhoz a pelyhesedés biztosítására. A tisztítandó, adott esetben már pelyhesedő szennyeződéseket tartalmazó folyadék a 9 folyadékbevezetőn keresztül az 1 adszorbciós térbe kerül, ahol kívánt esetben további koaguláló hatású vegyszert adagolhatunk a folyadékhoz. Miközben a már elkezdődött pehelyképződés folytatódik, vagy megindul, a folyadék felülről lefelé áramlik az 1 adszorbciós térben. Egyidejűleg azonban már a 2 diszpergáló keverő a 12 csővezetéken keresztül a környezeti légtérből levegőt szív le, melyet buborékokká aprít és a folyadékban diszpergál. A levegő beszívását és a hatékony buborékképzést, valamint diszpergálást a 2 diszpergáló keverőn kialakított 4 diszpergáló csövek biztosítják. A találmány szerint erre a célra kialakított 4 diszpergáló cső ugyanis a 2 diszpergáló kevcrővel együtt forog a folyadékban, így a mögöttük kialakuló nyomásesés révén képesek a levegő beszívására, illetőleg ugyanakkor a beszívott levegőt buborékokká aprítják és a folyadékba diszpergálják. A diszpergálás elősegítését célozza, hogy a 2 diszpergáló keverőt körülvevő 3 ház belső tere a 2 diszpergáló keverő fölött kiképzett 6 folyadékbevezető és a 2 diszpergáló keverővel azonos magasságban kialakított 5 folyadékelvezető nyílásain keresztül közvetlen összeköttetésben van az 1 adszorpciós térbe feladott folyadékkal. __ A folyadék áramlási sebességét úgy választjuk nieg, hogy az közel megegyezzen a flotáláshoz, optimális körülmények között még felhasználható legnagyobb méretű buborékok felúszási sebességével. így az optimális méretű, alulról felfelé áramló buborékok a képződő pelyhekbe be tudnak épülni, illetőleg a már képződött pelyhekhez hozzá tudnak tapadni. Az ezeknél nagyobb méretű buborékok a 6 folyadékbevezető nyílásokon keresztül részben visszajutnak a 3 házba, ahol ezeket a 2 diszpergáló keverő tovább aprítja és a folyadékba diszpergálja, részben pedig felúsznak és a nyitott felszinű folyadékból kilépve elhagyják az 1 adszorbciós teret, így tehát nem kerülnek tovább a 13 kiúsztató térbe. A folyadék áramlásának csillapítását és bepörgésének megakadályozását a 3 ház külső és az 1 adszorbciós tér belső palástján kiképzett áramlástörő lemezek végzik. 4 A folyadék, mely tehát képződő vagy kialakult pelylieket és a flotáláshoz megfelelő méretű buborékokat is tartalmazza, ezután a 10 folyadékclvezetön keresztül elhagyja az 1 adszorbciós teret.es a 14 folyadékbevezető téren keresztül a 13 kiúsztató térbe jut. Itt a pelyhek és az esetleges iszap kiválnak és ezek felfelé, illetve lefelé való áramlása útján a folyadék kellően megtisztul. A folyadék felszínén képződött habot a 18 habkotró összegyűjti és a 19 habgyűjtő térbe továbbítja, ahonnan szakaszosan vagy folyamatosan eltávolítható. Az esetleges iszapot pedig a 13 kiúsztató tér alján elrendezett 20 iszapkotró szedi össze és a 21 iszapgyűjtőbe szállítja, ahonnét az iszapot szintén szakaszosan vagy folyamatosan el lehet távolítani. A tisztított folyadék viszont a 13 kiúsztató térben kiképzett 15 merülő falat megkerülve az állítható 16 bukóéllel kiegészített 17 folyadékelvezetőbe áramlik és onnan gravitációsan vagy egyéb módon továbbvezethető. Amint a fentiekből nyilvánvaló, a találmány szerinti flotációs eljárás és bevezetés hatékonysága lényegesen meghaladja a jelenleg ismert megoldások hatékonyságát. Ennek oka elsősorban abban van, hogy a találmány szerint a flotálásban optimálisan legalkalmasabb méretű, nagyon kicsi buborékok állnak rendelkezésre, amelyek - méretük miatt is és azért is. mert a pehelyképződés helyén és vele közel vagy teljesen egyidejűleg diszpergálódnak a folyadékba - a pehelyképződés kezdeti stádiumában adszorbeálódnak a pehelygócokra, illetőleg a már kialakult pelyhekhez kapcsolódnak. Ennek következtében a pelyhek stabilitása és kiúszási sebessége jelentősen megnő, az elválasztás élessége és a kiúsztató tér terhelhetősége is előnyösen növekszik. Ilyen kisméretű buborékokat egyébként az ismert megoldások egyikével sem lehet előállítani. A flotálásra már kevésbé alkalmas nagyobb átmérőjű buborékokat viszont, amelyek szekunder áramlásokat, előnytelen keveredéseket okoznak és így a tisztítás eredményességét rontják, a megoldás szerint a diszpergáló keverő felaprítja és a folyadékba diszpergálja, vagy pedig ezek a buborékok elhagyják a folyadékot anélkül, hogy a flotációban résztvennének. Megjegyzendő, hogy ez a beszívott levegő nagyon kis részére vonatkozik csak. Az itt felsorolt előnyös körülmények eredményezik azt, hogy a levegőbeszívás, diszpergálás és így a tisztítás fajlagos energiaigénye is alacsonyabb, mint az ismert megoldásoké. Az adszorbciós térbe diszpergált és a flotálásban résztvevő buborékok mérete és mennyisége - külön bonyolult berendezések, automatika nélkül — az adtzorbciós térbeli folyadék áramlási sebesség, illetve a diszpergáló keverd fordulatszámának megfelelő megváltoztatásával egyszerűen szabályozható. Ebből származik, hogy az eljárás és berendezés folyadékok floticiós tisztításánál, így a szennyvizek legkülönbözőbb típusai esetén is széleskörben és előnyösen alkalmazható. Az eljárás és a megvalósításra szolgáló berendezés egyébként egyszerű, bonyolult vagy kényes technológiai lépést vagy berendezést részt nem tartalmaz, üzemeltetése nagyobb szakértelmet nem kíván. Beruházási költsége a nagyobb ehráfasztási élesség és a kiúsztató tér megnövekedett terhelhetősége miatt alacsonyabb, mint a hagyományos megoldásoké, mivel mindkét előnyös hatás kevesebb és kisebb műtárgy alkalmazását teszi lehetővé. Az üzemeltetési és karbantartási költségigény is - a fentiekből származóan - alacsonyabb. A találmány szerinti eljárás és berendezés fent leírt 3 0. 5 10. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
