183013. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vérnyomáscsökkentő és bélrendszeri rendellenességek kezelésére szolgáló, hatóanyagként N--fenil--N' -(2-imidazolidinilidén)-karmamid-származékokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 183 013 2 hogy az adagolási például orálisan vagy parenterálisan kívánjuk-e végrehajtani. Orális készítmények előállításá­hoz szokásos gyógyszerészeti vivőanyagokat használ­hatunk. így folyékony orális készítményekhez, például sZuszpenziókhoz, elixierekhez, oldatokhoz vivő- és adalékanyagként például vizet, glikolokat, olajokat, alkoholokat, színezékeket, tartósítószereket, ízanyago­kat használhatunk. Szilárd orális készítmények, például porok, kapszulák és tabletták vivő és adalékanyagai például a következő anyagok közül kerülhetnek ki: keményítők, cukrok, hígítóanyagok, granuláló anyagok, nedvesítő szerek, kötőanyagok, szétesést elősegítő anya­gok. Adagolásuk egyszerűsége miatt a legelőnyösebb orális kiszerelési formák a tabletták és kapszulák. Ezek­ben szilárd vivőaoyagokat használunk. A tablettákat kívánt esetben cukor- vagy bélbevonatokkal láthatjuk el. Párén te ralis adagolásnál a vivőanyag általában steril vizet tartalmaz, bár más összetevők, például oldáselősegítő és tartósító anyagox is jelen lehetnek. Injekciós szuszpen­­ziók előállítására szintén van lehetőség. Ezekben alkal­mas folyékony vivőanyagokat, szuszpen d ál ősze reke t és más hasonló anyagokat használhatunk. Az „egységdózis” kifejezést a leírás egészében olyan fizikailag diszkrét egységek jelölésére használjuk, amelyek mindegyike a hatóanyag olyan előre meghatározott mennyiségét tartal­mazza, amely alkalmas a kívánt gyógyászati hatás kivál­tására, megfelelő gyógyászati vrvőaoyagok kíséretében. Ityen dózisegységek például a tabletták, kapszulák, piru­lák, por csomagok, ostyák, teáskanyálnyi és evőkanálnyi mennyiségek és ezek egész számú többszörösei. Egy ilyen egység általában 5—SÖO mg N-fenil-N'-(2-imidazoli­­<bnilidén)-karbarrúd-származékot tartalmaz. Találmányunk további részleteit a következő példák­kal szemléltetjük, a korlátozás szándéka nélkül. A kiindulási anyag előállítása A kiindulási anyagként használt (H) általános képletű 2-imidazolid in-származékok irodalomból ismert mód­szerekkel, vagy a következő eljárással, a megfelelő hidro­­jodid-són keresztül állíthatók elő: 213 g (1,5 mól) metil-jodidot keverés közben, egy óra alatt 153,24 g (1,5 mól) etilén-tiokarbamid 300 ml metanollal készült szuszpenziójához adunk. A keverést körülbelül további egy órán át folytatjuk, hogy lehetővé tegyük az S-metif-etilén-tiokarbamid keletkezesének teljessé válását. Ezután vízmentes ammóniát adunk a peakcióelegyhez, és így 2-imino-imidazohdin-hidrqjodid és metil-merkaptán melléktermék keletkező:. A keverést és az ammónia adagolást összesen 26 órán folytatjuk. Az elegyet izopropanol egyidejű hozzáadása mellett kon­centráljuk. Az izopropanol lepárolt metanol helyettesí­tésére szolgál. Ezután lehűtjük az elegyet és éter hozzá­adásával kristályos szilád anyag formájában kicsapjuk a 2-imino-imidazoltn-hidrojodidot. A terméket metanol és terc-butanol elegyéből átkristályosítva 152-154 °C-on olvadó szilárd anyagot kapunk. Ánalíziseredmények a C3H7N3 • Hl összegképlet alapján: számított: C = 16,92%; H = 3,79%; talált : C = 16,85 %; H = 3,82 %. 1. példa N-( 2,6-Diklór-fenil)-N'-( 2-imidazolidinilidén ) - karbamid-hidroklorid előállítása 2,13 g (0,01 mól) 2-imino-imidazolidin-hidrojodid 50 ml vízmentes dimetil-formamiddal készült szusz­­penziójához keverés közben, nitrogénatmoszférában 0,8 g (0,01 mól) 50%-os vizes nátrium-hidroxíd olda­tot adunk. így 2-imino-imidazolidin bázist és nátrium­­jodidot állítunk elő. Ezután 1 g vízmentes nátrium­szulfátot adunk az elegyhez, és a keverést további más­fél órán át folytatjuk. Az elegyhez ezután 2,5 óra alatt 0,94 g (0,005 mól) 2,6-diklór-fenil-izodanit 20 ml tetra­­hidrofuránnal készült oldatát csepegtetjük, és az elegyet egy éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. N-(2,6-di­­klór-fenil)-N'-(2-imidazolidmilidén)-karbamidot kapunk. A nátriumsókat szűréssel elkülönítjük és a szűrletet víz fürdőn, csökkentett nyomáson betöményítjük. Világos­­sárga olajat kapunk, amelyet feloldunk metílén-klorid­­ban, és a metílén-klorid oldatot telített vizes nátrium klorid oldattal mossuk, vízmentes kálium-karbonát felelt szárítjuk, és mindaddig hidrogén-kloridda! kezel­jük, míg a pH 3 alá nem csökken, Az oldószert és a hidrogén-kloíid feleslegét vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot metanol és éter elegyébS átkristályosítpik. Tisztított N-(2,6-dikIór-fenil)-N,-(2-imidazolidi»ardén)­­karfcamid-hidrokloridot kapunk, amelynek olvadáspontja 210-212 °C. A termékből bomlással új, 239 aC<m al­vadó vegyület keletkezik. 2. példa N-( 2-Klór-6-metil-feml)-N'-( 2-imiekzoMxmMén)­­karbamid és hidrokbridM előáMtám 10,65 g (0,05 mló) 2-imino-imidazolidin-htdrok4oTÍd dimetil-formamiddal készült oldatát keverés köbben, 15 perc alatt 397,5 mg (0,05 mól) litium-hidód SÖ ml vízmentes dimetil-formamiddal készült, 5 ®C-ra hűtött szuszpenziójához csepegtetjük, nitrogénatmoszféráb». Hidrogén-fejlődés figyelhető meg. Az elegyet állandó ke­verés közben fokozatosan hagyjuk felmelegedni szobahő­mérsékletre. Ezután a reakcióeíegyet 0-5 ®C-ra hőtjük, és 2 óra alatt lassan hozzácsepegtetjolt 5,0 g {0,03 móí) 2-klór-6-metil-feniI-!zoria«át 25 ml vízmentes dinretfh fo miamiddal készült oldatát. Az adagolás befejezése után az elegyet fokozatosan hagyjuk feímele^dm szoba' hőmérsékletre, miközben a keverést nitrogénatmoszférá­ban egy éjszakán át folytatjuk. A kívánt N-(2-kk>r-6- metil-fenil)-N'-{2-imidazcúidinilidén)-kaíbamidot kapjuk, amely oldatban marad. A terméket úgy különítjük el a reakcíóelegyből, hogy (a) az elegyet keverés közben 300 ml jeges vízben okijuk, (b) a pH-t 10%-os vizes sósav-oldattal 2 alá csökkentjük, hogy kicsapjuk a sav­ban nem oldódó anyagot, (c) szűrjük, (d) a szűrtetet szilárd kálium-karbonáttal pH 8-9-re állítjuk be és (e) az oldatot nátrium-klorkidal telítjük. Ekkor fehér szilárd any^ formájában kiválik az N^2-klór-6-metH-fenit)-N'­­(2-imidazdidinilidén)-karbamkl szabad bázis. A terméket alaposan átmossuk vízzel. Olvadáspont: 169-171 °C. A kapott bázist feloldjuk 30 ml metanolban, és a pH-értéket metánok» hidrogén-klorid hozzáadásával 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom