183011. lajstromszámú szabadalom • Energiatakarékosan klímatizálható mezőgazdasági épület, egy- vagy többhajós kivitelben

1 183 Oí 1 2 10 burkolóelem egyben napkollektor is lehet. Ennek révén a nyári termelési holtidényben többletberuházás riélkül, az egész üvegház soláris erőművé alakítható át a rajzon nem szereplő hőenergiahasznosítóval, amely az isméit megoldások bármelyike lehet. A 10/b csőjárat­ban V irányában a melegítendő víz áramlik. Az össze­csukott harmonikás, belső mozgatható burkolat alap­helyzetben a vázszerkezet felső vagy alsó részén helyez­kedik el a gerinc vagy vápa környezetében. Itt csatlako­zik a tápvizet szállító osztó csővezetékhez. Működtetése során a 10 burkolóelem széthúzva a vápához süllyed, vagy a gerinchez emelkedik, ahol csatlakozik a meleg­vizes gyűjtőhöz. A hideg hónapokban a harmonikás cső­járatos belső 10/b burkoló csőjárata meleg vízzel táplálva a növényzetre hősugárzó felületként is felhasználhatók. Amennyiben a csőjáratokon hideg folyadékot áramol­tatunk, akkor az építményt hűtött tárolóként hasznosít­hatjuk a termesztésen kívüli időben. Ebben az esetben a külső felület feketítését nem kell elvégezni. A rajzon nem szereplő másik - lepelszerű belső tokozású - ki­viteli példánál is megvalósítható a szoláris energiával történő hőfejlesztés. Ha a burkolatok fólia anyagúak, és a belső takarás vastagabb, akkor annak például buboré­kos és paplanos részében áramoltatható a felmelegíteni kívánt víz, alulról felfelé. Ezzel lassú vízsebesség mellett is biztosítható a paplanos burkolat tömlőszerű feltöltő­­dése vízzel. A melegvíz elvezetés a 17-41-43 vápákban történhet. A 12. ábrán 15 csatlakozó idom látható, és a 2 váz­szerkezet, valamint a harmonikás belső 9 burkolóelem, részben összecsukva és szétnyitva. V! nyíl a széthúzás irányát mutatja. A 13. ábrán bemutatott megoldás bármelyik vázszer­kezeti típushoz, - de célszerűen a találmányi leírás 8—9. ábrái szerintihez — és építmény kivitelnél alkalmazható ismételten mozgatható szellőztetőként, vagy egységesen az egész lepelburkolat le, illetve felhúzására. Például nyári hónapokban a 6-7 burkolóelemek a 64 orsóra feltekerve a 71 gerincbuikolóban vannak. Ismételt hasz­nálatbavétel esetén a 6-7 burkolóelemek mozgatását az X nyíl iránya jelzi. A 61 meghajtó tengelyek az építmény hossztengelyé­vel párhuzamosan vannak felszerelve a rajzon nem sze­replő konzolok segítségével a tartóelemekhez. A 61 meghajtó tengelyekre csapágyazva és szabadon­­futó módon vannak felszerelve az 54 orsók. Ezek henge­res palástjára kerülnek a 20/b lepelvéghatárolóval és 21 rögzítőzsinórokkal szegélyezett 5, 7 burkolóelemek fel­­tekerésre. A 64 orsó két oldalára vannak felcsévélve a 65 menesztő huzalok, amelyek a 20/b lepelvég határoló­hoz is rögzítve vannak. A 65 menesztő huzalok feszítését és visszafordítását 9 vázszerkezetben a további 66 erők biztosítják, amelyek a rajzon nem szereplő csapágyas konzolok útján szaba­­donfutó módon vannak a vázszerkezethez rögzítve úgy, hogy 65 menesztőhuzalok tartóelemek megfelelő csator­náiban mozgathatók legyenek. A rajzon az 51-51/a a villásfejű tartóoszlop, 39 a rögzítő csavarok, 50/a a vázszerkezet nyeregmerevitője. A fűtést és hűtést a 48 hőhordozóközeg vezető útján szállított, I nyű irányában lecsatlakoztatott---------------­szimbólummal jelölt áramló közeg biztosítja, amely ta ÍÍ-5J/a villásfejű tartóoszlopokhoz áramlik el. A Isseiyéghatároló alsó üzemállásban átfedésben van I j? YÍjia ójával, ezzel a hézagmentes takarással biztosítja a légzárást, valamint a csapadék csepegésmen­­tes vápába jutását. A 6—7 burkolóelemek között lecsapódó és lefolyó pára, nedvesség az 59 alsó vápán folyik el, ezért a 17 és 59_vápákat lejtéssel kell szerelni. A bemutatott megoldással eredményesen megvalósít­ható az építmény tökéletes szellőztethetősége, valamint a termelési szükségleten kívül a fólia vagy egyéb burkoló leplek használaton kívüli tárolása és ismételt felhasz­nálása. A 13/a ábra nagyobb léptékben és részletezéssel mu­tatja be a 6-7 burkolóelemek mozgató mechanizmusát. A 61 meghajtótengely a rajzon nem szereplő meghajtó­­művel forgatható a XI nyíl irányaiban a 62 tartókonzol csapágyazott furataiban. A 61 tengelyben hornyos rete­szeléssel illeszkedik két-két 63 menesztő dötzskerék, amelynek legalább egyik darabja hosszanti irányban el­mozdítható. A két 63 dörzskerék között van a 70 csap­ágyakon szabadonfutó 64 orsó, melynek mindenkori állását a 73 rögzítő vagy fék biztosítja. A 64 orsóra van feltekerve a 6-7 burkolóelem a szükséges szerelvények­kel, 20/b lepelvéghatároló és 21 rögzítőzsinórokkal, valamint a 65 menesztő huzalok. A 62 tartókonzol nyúl­ványán 68 forgócsapon elfordítható módon van a 67 szorítókilincs. A 69 húzózsinór meghúzásával a 67 szorí­tókilincs 67/a kaija elmozdítja és hozzászorítja a 63 menesztő dörzskerék 63/a homloklapját a 64 orsó 64/a homloklapjához, összeszorított állapotban a 64 orsó együtt forog a 61 meghajtótengellyel, miközben a 71 rögzítőféket lazítani keli. A menesztés ily módon való megoldása megakadályozza az esetleges elszakadást, mert a dörzskerekek meghajtó nyomatékát úgy kell méretezni, hogy azok nyomatéka kisebb legyen, mint a lepelszerkezet szakadásához szükséges kritikus húzó­­feszültség. A 67 szorítókilincs oldásával és a 71 rögzítő­fék szorításával bármilyen üzemállásban biztosítható a 6-7 burkolóelemek helyzetstabil megfogása. A fent ismertetett megoldás lehetővé teszi, hogy központi vezérléssel a burkolatot együttesen mozgassuk, vagy csak korlátozottan, kívánság szerint egy-egy szek­tort szellőztetés céljából. A javasolt kiviteli mód különleges előnye, hogy nagy üzembiztonságú, központilag vezérelhető, a lepelburko­latot kímélő, valamint gyártási és szerelési pontatlansá­gokra érzéketlen és azt kompenzáló megoldás. A 14. ábra 17 vápából hajlított váparészlet többhajós építményekhez, 6 burkolóelem, 20 lepelvég határoló lemez, a 17/b vápaperemhez csatlakozik a 17/d kötő idom. Az ábra jobb oldalán a 6 burkolóelem és 20 lepehrég határoló lemez, a 18 csúszólemez 18/a visszahajlított pereméhez csatlakozik. A 14. ábrán a 18 csúszólemez síkban illeszkedik a 17 lemezből hajlított vápa 17/a síkfelületéhez, amelyhez a 24 húzófejű csavar és a 25 karos anya rögzíti. A 24 húzófejű csavarok helyzetbiztosan vannak rögzítve a 18 csúszólemezek furataiba. A 25 karos anya fellazítása útján a 24 húzófejű csavarok le és fel elmozdíthatók a 17/c vápa függőleges irányban hosszanti áttöréseiben a IV nyíl irányaiban. A többhajós építményeknél a méretreszabott 6 bur­­kolótepleket az 1 vázszerkezetre úgy kell felfogni, hogy az 5 burkolóelem egyik végét a 20 lepelvéghatárold­­lemez segítségével a 17 vápa egyik oldali 17/b vápa­peremébe akasztják, majd a lepelt felhúzva az.egymás 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom