183008. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cef-3-em-4-karbonsav-származékok előállítására
1 183 008 2 ményei (például reakcióhőmérséklet, oldószer és hasonlók) lényegében azonosak az la általános képlctö vegyidet R’a általános képletű védett aminocsoportjának eliminálására a fenti 2. eljárásban leírtakkal, Így ehelyütt a 2. eljárásban közölt magyarázatra hivatkozunk. d) eljárás: Az lf általános képletű célvegyülsíet úgy állítjuk eló\ hogy az !c általános képletű vegyidet bői eltávolítjuk a karboxi-védőcsoportot. 10 A reakciót szokásos módon, például hidrolízissel, redukcióval vagy hasonló eljárással hajtjuk végre. A hidrolízis és a redukció módja, valamint a reakció körülményei (például reakcióhőmérséklet, oldószer és hasonlók) lényegében azonosak az la általános képletű 15 vegyidet Rla általános képletű védett aminocsoportjának eltávolítására a fenti 2. eljárásban leírtakkal, ezért itt a 2. eljárásban közölt magyarázatra hivatkozunk. c) eljárás: 20 Az Ih általános képletű célvegyületet vagy sóját úgy állítjuk elő, hogy lg általános képletű vegyületet vagy sóját a IV általános képletű vegyülettel, vagy a ÍV általános képletű vegyidet merkaptocsoportjának reagáltatása utján kapott reakcióképes származékkal reagál- 25 tatjuk. A IV általános képletű vegyidet merkaptocsoportjának reagáltatása útján kapott alkalmas reakcióképes származékok például fémsók, mint alkálifémsók (például nátriumsó, káliumsó), alkáliföldfémsók (például magné- 30 zlumsó) és hasonlók. A reakciót előnyösen oldószerben, mint vízben, acetonban, kloroformban, nitro-benzolban, N,N-dimetilformamidban, metanolban, etanolban, dimetil-szulfoxidban vagy más olyan szerves oldószerben hajtjuk végre, 35 amely nem befolyásolja hátrányosan a reakciót. A fenti oldószerek elegyeit is használhatjuk, előnyösen erősen poláris oldószereket alkalmazunk. A reakciót előnyösen semleges körülmények között hajtjuk végre. Ha az lg vagy a IV általános képletű vegyületet szabad formában 40 alkalmazzuk, a reakciót előnyösen bázis, mint alkálifémhidroxid, alkálifém-karbonát, alkálifém-hidrogén-karbonát, trialkil-amin vagy hasonló jelenlétében hajtjuk végre. A reakciót szokásosan környezeti hőmérsékleten, vagy enyhe melegítés közben végezzük el. 45 A találmány körébe tartoznak azok az esetek is, amikor a védett aminocsoport és/vagy a karboxilcsoport edgáltatása útján kapott származékot a megfelelő szabad aminocsoporttá és/vagy karboxilcsoporttá alakítjuk át a reakció, vagy a fent leírt utókezelés folyamata 50 során. A fenti 1-5. eljárással kapott I általános képletű célvegyületek a további műveletekben minden további tisztítás nélkül használhatók-A kiindulási vegyületek előállítására szolgáló A-Q 55 eljárásokat részletesen az alábbiakban ismertetjük. A. eljárás; Az A-3 vegyületet vagy sóját úgy állítjuk elő, hogy az A-J vegyületet vagy sóját az A-2 vegyülettel reagál- 60 tatjuk. A reakciót szokásosan bázis jelenlétében - a fenti 2. eljárásban leírtak szerint - hajtjuk végre, a reakciót háhányosan nem befolyásoló szokásos oldószerben. A reakcióhőmérséklet nem kritikus; a reakciót hűtés mellett vagy környezeti hőmérsékleten hajtjuk végre. B eljárás: 5 A B-2 vegyületet vagy sóját úgy állítjuk elő, hogy az A-l vegyületet vagy sóját a B-l vegyülettel vagy sójával reagáltatjuk. E reakció lényegében azonos az A. eljáráséval és így a reakciókörülményeket illetően (például bázis, reakcióhőmérséklet, oldószer és hasonlók) az A. eljárásban mondottakra hivatkozunk. C eljárás: A C-2 vegyületet vagy sóját úgy állítjuk elő, hogy a C—1 vegyületet vagy sóját szén-dioxiddal reagáltatjuk. E reakciót általában bázis, mint alkil-litium (például butil-litium) vagy hasonló jelenlétében, a reakciót nem hátráltató szokásos oldószerben hajtjuk végre. A reakcióhőmérséklet nem kritikus; a reakciót hűtés közben vagy környezeti hőmérsékleten végezzük el. D. eljárás: A D -2 vegyületet vagy sóját úgy áHítjuk elő, hogy a D-l vegyületet vagy sóját halogénezőszerrel reagáltatjuk. Alkalmas halogénezőszerek a hidroxilcsoport halogénezésére szokásosan használt vegyületek, mint foszforvegyületek (például foszforil-klorid, foszfordriklorid, foszfor-tribromid, foszfor-pentaklorid) és hasonlók. Ë reakciót általában káros hatást nem gyakoroló szokványos oldószerben hajtjuk végre. A reakcióhőmérséklet nem kritikus; a reakciót mele gítés vagy hevítés közben végezzük el. E. eljárás: Az E-2 vegyületet úgy állítjuk elő, hogy az E-l vegyületen dehalogénező redukciót hajtunk végre. E dehalogénező redukció szokványos művelet, mint aminő a katalitikus redukció (szénre lecsapott palládium, palládiumfekete, porózus palládium) és hasonlók. E reakciót általában szokványos, a reakciót nem zavaró oldószerben hajtjuk végre. A reakcióhőmérséklet nem kritikus; a reakciót környezeti hőmérsékleten végezzük el. F. eljárás: Az F-2 vegyületet vagy sóját úgy állítjuk elő, hogy az F-l vegyületet vagy sóját nukleofil reagenssel, mint alkanollal vagy aromás tiolfal, vagy ezek sójával reagáltatjuk. E reakciót általában a fenti 2. eljárásban említett bázisok jelenlétében, a reakciót nem hátráltató szokványos oldószerben hajtjuk végre. A reakcióhőmérséklet nem kritikus; a reakciót hűtés közben vagy környezeti hőmérsékleten végezzük el. G. eljárás: A G-2 vegyületet vagy sóját úgy állítjuk elő, hogy a G-l vegyületet vagy sóját karboxilvédő reagenssel reagáltatjuk. Erre a célra szokásos vegyületeket, mint kisszénatofn-' számú alkil-halogenidet (például metil-jodid), di(kisszéhatomszámú)alkil-szulfátot (például dimetil-szulfát), diazo-(kisszénatomszámú)alkánt (például diazo-metán), 6
