182998. lajstromszámú szabadalom • Sok csőszálból álló csőkemence
1 182 998 2 esetben a sugárzási zóna sugárzócsöveit. Könnyen belátható, hogy az ilyen csővezeték-közösít és majd újraelágaztatás a rendszer belső ellenállását jelentősen megnövelte. Találmányunk szerint tehát a 3 konvekciós csövek az ilyen közbenső gyűjtő elhagyásával, közvetlenül foly- 5 tatódnak a 4 sugárzócsövekben. Az utóbbiak ugyancsak szorosan, ill. sűrűn egymás mellett helyezkednek el a 8 fal mentén. Általában előnyösnek bizonyult, ha 4 sugárzó csöveket hajlított átmenetekkel „hajtogatott” módon több, a jelen példaképpeni kiviteli alak esetében két ré- 10 tegben elrendezett csőszálakból álló módon megnövelt hosszúságúra képezzük ki. Az egyes 4 sugárzócsövek csőszálai elrendezhetők azonos sugármenti, tehát radiális síkokba eső, egymást fedő módon, de természetszerűleg egymáshoz képest eltoltan is. A 4 sugárzócsövek belső, 15 leszálló csőszálai lefelé vezetnek, majd egy U-alakú hajlat után a külső csőszál-rétegben felszálló, felfelé vezető csőszálakban folytatódnak (2. és 3. ábra) és rendre betorkollnak egy vízszintes síkban elrendezett 5 gyűjtőbe, amelyből a felhevített közeget egy az 1. ábrán ugyancsak 20 nyilakkal érzékeltetett 9 kilépő-csővezetéken vezetjük el. Különösen jól érzékelhető a 2. és 3. ábrán, hogy ugyanannyi, tehát azonos számú 4 sugárzócsövet alkalmazunk, mint ahány 3 konvekciós csövet, azonban a 4 sugárzócsövek csőszálainak száma többszöröse lehet 25 (jelen esetben kétszerese) a 3 konvekciós csövek számának. Az is lehetséges, hogy a konkrét kiviteli példánál ismertetett konstrukciós megoldásnál a 2 elosztót és az 5 gyűjtőt felcseréljük egymással azok technológiai funk- 30 ciója tekintetében, ha ezt a hevítendő termék így követeli meg. A termék közvetett hevítéséhez szükséges hőmennyiséget gáznemű vagy folyékony fűtőanyagnak a 7 égőkben való elégetésével állítjuk elő és a 12 sugárzási zónában túlnyomórészt sugárzás útján adjuk át a 8 fal 35 előtt elhelyezkedő 4 sugárzócsöveknek, a 11 konvekciós zónában pedig túlnyomórészt konvekciós hőátadás útján adják át a füstgázok a 3 konvekciós csöveknek. A 10 füstgázcsatornán keresztül hagyja el a füstgáz a csőkemencét. Egy különösen kedvező kiviteli alaknál a csőrendszer olyan kialakítását valósíthatjuk meg, amelynél mind a 3 konvekciós csövek, mind pedig a hozzájuk közvetlenül csatlakozó 4 sugárzócsövek vagy pedig csupán azok 4 sugárzócsövei önmagukban többszörös U-alakú hajlí- 45 tással egymáshoz csatlakozó csőszálakkal vannak kialakítva. Előfeltétel az, hogy ennél a megoldásnál is betartsuk azt a követelményt, hogy a 4 sugárzócsövek csőszálamak száma a 3 konvekciós csövek csőszálszámának többszöröse. Ezzel megteremtjük annak lehetőségét, 50 hogy a hevítendő termék többszörösen áthaladjon vagy mindkét hőátadási zónán vagy csupán a 12 sugárzási zónán. A gyártástechnológiai egyszerűsítés érdekében előnyös lehet körbenfutó, folytonos zárt 2 elosztó és zárt 5 55 gyűjtő helyett mindenkor nagyszámú azonos és rendre önmagában zárt elosztó-, illetve gyűjtőszakasz alkalmazása. Körkemencéknél különösen előnyös, ha a 2 elosztót és az 5 gyűjtőt folytonos gyűrű alak helyett sokszögle- 60 tesre alakítjuk, miáltal további jelentős gyártástechnológiai egyszerűsödés adódik. Ugyancsak gyártástechnológiai szempontból különösen előnyös az a kiviteli alak., ahol a 11 konvekciós zónából elhagyható a 6 kiszorítótest. Ezáltal a 11 konvekciós zónát különösen csekély keresztmetszetűre alakíthatjuk ki úgy, hogy az egymással átellenben lévő oldalak 3 konvekciós csővel csak kis távközökkel vannak elhelyezve egymástól. Az átellenes oldalak 3 konvekciós csöveinek távolságát a felületnövelést biztosító tüskékkel vagy bordákkal való ellátottságuk figyelembevételével minimumra lehet lecsökkenteni. Szabadalmi igénypontok 1. Sok csőszálból álló csőkemence gázok vagy folyadékok közvetett hevítéséhez, különösen a vegyipar számára, amely csőkemence egy sugárzási- és egy kisebb keresztmetszetű konvekciós zónából áll a hőátadás céljára, továbbá amelynél a konvekciós zóna felett elosztó helyezkedik el, amelyből nagyszámú, szorosan egymás mellett elhelyezett konvekciós csövek lépnek ki, s ezek a csövek a fal, valamint egy kiszorítótest között függőlegesen vannak a konvekciós zónába beerősítve, azzal jellemezve, hogy a konvekciós csövek (3) az elosztótól (2) kiindulva önmagában ismert módon a konvekciós zónában (11) vannak elhelyezve és onnan a legrövidebb úton közvetlenül rendre azonos számú sugárzócsőben (4) folytatódnak, amelyek előnyösen a konvekciós csövek (3) számának többszörösét kitevő számú csőszálból kialakítva helyezkednek el a sugárzási zónában (12) egy- vagy többsorosan, függőlegesen lefelé, majd ezt követően felfelé vezetve a sugárzási zóna (12) fala (8) mentén, és a sugárzócsövek (4) egy vízszintes, önmagában ismert gyűjtőbe (5) torkollanak, amely a sugárzási zóna (12) felett helyezkedik el. 2. Az 1. igénypont szerinti, sok csőszálból álló csőkemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mind a 40 konvekciós csövek (3), mind pedig az azokhoz legrövidebb úton csatlakozó sugárzócsövek (4), vagy csupán a sugárzócsövek (4) többszörös U-alakú hajlítással egymáshoz csatlakozó csőszálakból kialakított módon vannak a mindenkori hőátadási zónában elhelyezve. 3. Az 1. igénypont szerinti, sok csőszálból álló csőkemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a körbenfutó elosztó (2) és gyűjtő (5) több azonos csőszakaszként kiképzett önmagában zárt elosztó-, illetve gyűjtőszakaszra van osztva. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti sok csőszálból álló csőkemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a körbenfutó elosztó (2) és gyűtő (5) egymáshoz csatlakozó egyenes csőszakaszokból álló módon sokszögletes kialakítású. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti, sok csőszálból álló csőkemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy kiszorítótest (6) nélküli, konvekciós zónája (11) van, amelyben a függőleges konvekciós csövek (3) minden irányban nézve sűrűn egymás mellett vannak elrendezve. (3 db ábra) 3
