182994. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikailag aktív alfa-ciano-(fenoxi-benzil)-2-(4-klór-fenil) izovaleriánsav-származékok előállítására

1 182 994 2 11. példa 100 mg fenvalerát Aj3-t, amely ugyanolyan össze­tételű, mint amelyet a 6. példában ismertettünk, 100 mg n-butil-alkoholban feloldunk, majd katalizátorként 10 mg bázikus-típusú ioncserélő gyantát (DOWEX 2X8) adunk hozzá. A keveréket 6 órán át 70 °C hőmérsék­leten tartjuk. Ezután az oldatot szobahőmérsékletre le­hűtjük, majd kis részletét gázkromatográfiás módszerrel analizáljuk, olyan körülmények között, mint az oldatban lévő észter alkohol-részének vizsgálatánál. Az oldatban az (S) izomer 26,4%-os és az (R) izomer 73,6%-os kon­centrációban van jelen. A katalizátort szűréssel eltávolítjuk, az n-butil-alko­­holt csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, és így vissza­nyerhetünk 94 mg izomerizált észtert. 12. példa 300 mg fenvalerát Aß-t, amely ugyanolyan össze­tételű. mint amelyet a 6. példában ismertettünk, 300 ml etilalkoholban oldunk, és katalizátorként 30 mg víz­mentes kálium-karbonátot adunk hozzá. A keveréket 6 órán át 70 °C hőmérsékleten tartjuk. Ezután az olda­tot szobahőmérsékletre lehűtjük, majd kis részletét gáz­kromatográfiás módszerrel analizáljuk, olyan körül­mények között, mint amelyet az oldatban lévő észter alkohol-részének vizsgálatánál leírtunk. Az oldatban az (R) izomer 55.1 fi-os és az (S) izomer 44,9%-oskoncent­rációban van jelen. Az oldatot semlegesítjük úgy, hogy a fenvalerát Aß oldatához hozzáadott vízmentes kálium­karbonát mennyiségének megfelelő mennyiségű ecetsav 10?r-os etil-alkoholos oldatát adjuk hozzá. Ezután az etilalkoholt csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, és a visszamaradó anyagot 20 ml benzolban feloldjuk. Az oldatot kétszer 5 ml vízzel mossuk, majd a benzolos fázist csökkentett nyomáson betöményítjük. Ily módon 280 mg izomerizált észtert nyerünk vissza. 13. példa A 12. példa szerinti eljárást ismételjük meg azzal a különbséggel, hogy katalizátorként vízmentes kálium­karbonát helyett 30 mg nátrium-hidrogén-karbonátot használunk. A gázkromatográfiás analízis azt mutatja, hogy az észter alkohol-része 68,07? (R) izomert és 32,0?? (S) izomert tartalmaz. 288 mg izomerizált észtert nyer­hetünk vissza. 14. példa 210 mg fenvalerát Aß-t, amely ugyanolyan összeté­telű. mint amelyet a 6. példában ismertettünk, 1,90 g etil-alkoholban oldunk. Az oldatot 1,5 óra alatt hagyjuk átfolyni egy olyan oszlopon, amely 25 ml etil-alkohol­ban lévő bázikus-típusú ioncserélő gyantát (AMBERLII IR-45. mely a Rohm és Gaas Company egyik termé­kének védjegye) tartalmaz. Ezután 2.5 óra alatt 70 ml friss etilalkoholt folyatunk át az oszlopon. Az eluátumo­­kat egyesítjük, majd gázkromatográfiás módszerrel olyan körülmények között, mint az észter alkohol-részének vizsgálatánál, analizáljuk. Az oldatban az (R) izomer 64,3r?-os és az (S) izomer 35.7?-os koncentrációban van jelen. Az egyesitett eluátumokból álló oldatot csökkentett nyomáson betöményítjük, és így 202 mg izomerizált ész­tert nyerünk vissza. 15. példa A 14. példa szerinti eljárást ismételjük meg azzal a különbséggel, hogy 108 mg észternek 10 g etil-alkohollal készített oldatát alkalmazzuk. Az izomerizáció után, az észter alkohol-gyökének vizsgálatakor leírt analízis sze­rint, az (R) izomer 56,7%-os mennyiségben és az (S) izomer 43,8%-os mennyiségben van jelen. Az észter 103 mg-ja nyerhető vissza. 16. példa A 9. példában leírt eljárást ismételjük meg azzal a különbséggel, hogy katalizátorként a bázikus-típusú ioncserélő gyanta helyett 20 mg aktív alumínium-oxidot (a Wako Junyaku Co., Ltd.-nek egy kromatográfiás célra használt terméke) alkalmazunk. Az izomerizáció után az észter alkohol-részének vizsgálatakor leírt analízis szerint az (R) izomer 61%-os és az (S) izomer 39%-os mennyi­ségben van jelen. 192 mg izomerizált észtert nyerhetünk vissza. 17. példa 50 mg fenvalerát Aß-t, amely ugyanolyan összetételű, mint amelyet a 6. példában ismertettünk, 200 mg ben­­zol/etilalkohol 9 : 1 súlyarányú keverékében oldunk, és 5 mg ioncserélő gyantát (AMBERLIT IRA—93, mely a Rom és Haas Company egy termékének védjegye) adunk hozzá. A keveréket 6 órán át 70 °C hőmérsékleten állni hagyjuk. Ezután az oldatot szobahőmérsékletre lehűtjük, majd kis részletét gázkromatográfiás módszerrel analizál­juk olyan körülmények között, mint az oldatban lévő észter alkohol-részének vizsgálatánál leírtuk. Az oldatban az (R) izomer 72,4%-os és az (S) izomer 27,6%-os kon­centrációban van jelen. A katalizátort szűréssel elkülönítjük, az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, és ily módon 47 mg izomerizált észtert nyerünk vissza. 18. példa 104 mg fenvalerát Aß-t, amely ugyanolyan össze­tételű. mint amelyet a 6. példában leírtunk. 0,94 g etil­alkoholban feloldunk, majd ezt az oldatot egy 20 ml etil­alkoholban lévő bázikus-típusú ioncserélő gyantával (AMBERLITE IRA-93) megtöltött üvegoszlopon 10 perc alatt átfolyatjuk. Ezután 2,5 óra alatt 50 ml friss etilalkoholt folyatunk át az oszlopon, majd az eluátumokat egyesítjük, és gáz­kromatográfiás módszerrel analizáljuk olyan körülmé­nyek között, mint az észter alkohol-részének vizsgála­tánál leírtuk. Az egyesített eluátum 52,5?? (R) izomert és 47.57? (S) izomert tartalmaz. Az eluátumnak csökken­tett nyomáson történő betöményítése után 101 mg izomerizált észtert nyerünk vissza. 19. példa i A mg fenvalerát Aß-t, amely ugyanolyan össze­tételű, mint amelyet a 6. példában leírtunk, 800 mg benzolban oldunk, majd katalizátorként 20 mg bázikus típusú ioncserélő gyantát (AMBERL1ST A—21, mely a Rohm és Haas Company egy termékének védjegye) adunk hozzá. A keveréket 6 órán át 70 °C hőmérsék­leten tartjuk. Ezután az oldatot szobahőmérsékletre le­hűtjük, majd kis részletét gázkromatográfiás módszerrel analizáljuk olyan körülmények között, mint az oldatban 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom