182993. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos kábelek és vezetékek sodratelemeinek SZ-sodrására, valamint eljárás a berendezés üzemeltetésére

1 132 993 sági állapotban van és az irányváltó tárcsa elhagyása után forgó mozgása folytatódhat. A sodrott termék forgásának és ezzel együtt sodrott­sági állapotának átvitele az irányváltó terelő eszközök tartományában úgy is megvalósítható, hogy az egyen­­irányú vezető eszközök vezető felületein kívül az irány­váltó eszközök vezető felületei is kerületi irányban terhe­lésmentesen, vagy csaknem terhelésmentesen feküsznek föl a tengelye körül forgó mozgást végző sodrott ter­mékre. A sodrott termék ilyen módon történő irány­­változtatása például hajlékony, saját hossztengelye körül forgatható csőtengely vagy hajlékony tömlők segítsé­gével oldható meg. Előnyös az olyan terelő eszköz is, amely három vagy több, egy köríven elrendezett vezető görgőből áll, amely megoldásnál biztosítani kell, hogy az egyes vezető görgők körülforgási szöge 60°-nál ne legyen nagyobb. Nagyobb számú terelő görgő esetén a terelő görgők közé egy hajtott sodrófej is beépíthető a sodrott termék forgó mozgásának fenntartása érdekében. Amennyiben nagyon kis súrlódási tényezője anyagok rendelkezésre állnak, az irányváltó terelő eszköz egy csúszó talpból is állhat. Különösen előnyös az irányváltó terelő eszköz olyan kialakítása, amely több, egy körív mentén elrendezett, a vezetés tengelyéhez képest ferdén elhelyezett görgőből vagy hengerből áll. Ilyen terelő eszköz esetén a görgők ferde elhelyezése révén elérhető, hogy a sodrott termék a görgőkről, vagy hengerekről való lefutásakor kényszerí­­tett fotgó mozgást végezzen saját tengelye körül, azaz a terelő görgők ferde helyzetük következtében a sodrott terméket forgató hajtást alkotnak, amelyhez a hajtóerőt a sodrott termék saját hosszirányú mozgása szolgáltatja. Előnyös lehet, ha a terelő görgők vagy hengerek fer­­deségí szögét, vagy azok helyzetét a sodrott termék hosszirányához képest változtathatóan alakítjuk ki, hogy a sodrott terméknek a görgők vagy hengerek által létre­hozott forgó mozgását az SZ-sodrógép sodrófejeinek kü­lönböző fordulatszámaihoz illeszthessük. A ferdeségi szög változtatása például úgy valósítható meg, hogy a görgők vagy hengerek tengelyének egyik végét rögzített helyen, de csuklósán, a másik végét pedig a sodrott ter­mék vezetési tengelyének irányában eltolhatóan csap­ágyazzuk (1. a 24 58 353. sz. NSZK nyilvánosságra hozatali iratot). Az ilyen irányváltó berendezés gyakorlati kivitele szempontjából ajánlatos a görgőket vagy hengereket egy hengeres testen elrendezni. Ezt úgy lehet megvalósítani, hogy a terelő görgők vagy terelő hengerek két, a csapágyakat hordozó körgyűrűben vannak csapágyazva, amely utóbbiak a terelő görgők vagy hengerek ferdesé­­gének változtatása céljából egymástól függetlenül elfor­díthatok, vagy a görgők vagy hengerek térbeli helyze­tének változtatása céljából tengelyük körül együttesen elfordíthatok. önmagukban ismertek olyan sodrógépek, amelyekben a sodratelemeket sodrokengyel segítségével kettős össze­csapással sodorják össze és amelyekben a sodrott ter­méket a sodrókengyelen belül 180°-os szögben visszafor­dítják olyan szerkezet segítségével, amely a sodrókengyel mentén egymás mögött elrendezett, a sodrott termék vezetési tengelyéhez képest ferdére állított görgőkből vagy görgó'párokból áll. Ilyen szerkezet alkalmazását azonban olyan SZ-sodrógép keretében, amely több rész szakaszra fölosztott, nyújtott vezetésű közbenső tárolót tartalmaz, a vonatkozó 15 10 091. számú NSZK közre­­bocsátási irat nem említi. Az új SZ-sodrógépek üzeme közben a sodrott termék­nek a tároló szerkezeten belüli többszöri irányváltoz­tatása következtében a sodrott termékre nagy húzóerők hathatnak. Ezen húzóerők csökkentése érdekében cél­szerű a bemenetnél és a kimenetnél elrendezett két sod­rófej között egy vagy több kihúzó egységet elrendezni, amelyek egy-egy egyenes irányú vezető eszközzel egyten­­gelyűek és a sodrófejekkel azonos irányban forgathatók. Az ilyen kihúzó egységek, amelyeknek fordulatszáma a sodrófejekkel szinkron változik, egyidejűleg egy-egy egyenes irányú vezető eszköz szerepét is betöltik. Az új tároló szerkezet célszerű kialakításakor úgy kell eljárni, hogy a tároló szerkezet bemeneténél és kimene­ténél elrendezett sodrófejeket, és az egy-egy irányváltó terelő eszköz előtt és után elrendezett további sodrófe­jeket két párhuzamos síkban egymás fölött és/vagy egy­más mellett rendezik el. Ebben az esetben könnyen meg­oldható az egy síkban elrendezett sodrófejek közös haj­tása is, amikor ezek a sodrófejek azonos vagy eltérő for­­dulatszáinmal foroghatnak. Más tényezőkkel együtt a két párhuzamos sík távolsága, amelyekben a sodrófejek vannak elrendezve, határozza meg a tároló szerkezet tá­rolási kapacitását. A lehető legnagyobb tárolási kapacitás érdekében ennek a távolságnak 20 m-nél, előnyösen pedig 30 m-nél nagyobbnak kell lennie. Az új SZ-sodró berendezés egy példakénti kiviteli alakját az 1. ábrán mutatjuk be vázlatosan a 2. és 3. ábra diagramjaival együtt. Az SZ-sodró berendezés egyik szer­kezeti elemeit a 4 ... 14. ábrákon mutatjuk be. Az 1. ábrán olyan gyártó berendezés látható, amely hajlékony tömlővezeték előállítására szolgál, amely töm­lővezetékben először az 1 ereket egyetlen 2 sodrattá so­dorják, azután ezt a 2 sodratot közvetlenül ezt követően ugyanabban a munkafolyamatban műanyag köpeny rá­­sajtolásával 3 vezetékké dolgozzák föl. Az 1 ereknek 2 sodrattá sodrása a 4 SZ-sodró berendezés segítségével történik, a műanyag köpenyt pedig az 5 extruderrel és az utána kapcsolt 6 hütőkáddal készítik. Az 1 erek helyhez kötötten elrendezett 7 leadó egy­ségekről futnak a 4 SZ-sodró berendezésbe, a 8 kihúzó egység húzza át őket a 4 SZ-sodró berendezésen, amely 8 kihúzó egység tárcsás kihúzóként van kialakítva, és a 3 vezetéket végül a 9 fölcsévélő egység fölcsévéli. A 4 SZ-sodró berendezés olyan tároló szerkezetként van kialakítva, amely a sodrott terméket nyújtva vezeti a sodrási tengelyben. A sodrott terméknek az éppen a tá­roló szerkézetben tartózkodó szakaszában mindig meg­határozott számú csapás tárolódik, a sodrott termék vég­leges sodrottsági állapotát a tároló szerkezetből való ki­futáskor éri el. A tároló szerkezet először a bemenetnél elrendezett sodróhüvelyként kialakított 10 sodrópontot tartalmaz, amelybe az 1 erek befutnak. Közvetlenül ez után forgatható 11 sodrófej van elrendezve, amely a sod­­rarelemeket a tároló szerkezetbe befutáskor egymással összesodorja. A második sodrópontot a tároló szerkezet kimeneténél a tárcsás kihúzóként kialakított 8 kihúzó egység alkotja, azaz a sodrott terméknek a 8 kihúzó egy­ségre való fölfutása képezi a második sodrópontot. Köz­vetlenül ez élőit van a második 12 sodrófej elrendezve, amelynek révén a sodrott termék a tároló szerkezetből való kifutáskor második sodrást kap, mely utóbbi a tá­roló szerkezetbe befutáskor kapott első sodrással együtt a végleges sodrottságí állapotot adja. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom