182993. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos kábelek és vezetékek sodratelemeinek SZ-sodrására, valamint eljárás a berendezés üzemeltetésére

1 182 993 2 A találmány tárgya villamos kábelek és vezetékek sodratelemeinek SZ-sodrására vonatkozik és célja az, hogy csökkentse a sodrásirány fordulási helyeinek befo­lyását a sodrott termék mechanikai és/vagy villamos tu­lajdonságaira. Az a fejlődés, amely villamos kábelek és vezetékek SZ-sodrási technikájában a 60-as évek elején kezdődött, olyan SZ-sodrási eljárásokat és SZ-sodrógépeket ered­ményezett, amelyekkel 2 ... 5 sodratelem nehézség nél­kül összesodorható. Az SZ-sodrást manapság páros, hár­mas vagy csillagnégyes hírközlő kábelek ereinek össze­­sodrására, továbbá többerű, rögzített szerelésre alkalmas, utólag köpennyel ellátott erősáramú vezetékek sodrására alkalmazzák 2,5 mm2 érkeresztmetszetig. Az SZ sodrás alkalmazása mindenütt számításba jö­het, ahol egy sodrási művelet és egy további munkafolya­mat egymással kombinálható. A fentiekben már említett gyártási folyamatokon kívül ugyanez érvényes hajlékony elemek sodrásának egy további munkafolyamattal tör­ténő kombinációjára, például hajlékony vezetékek erei­nek összesodrására és ezt követően köpennyel történő borítására, amikor a vezetők finomszálú huzalsodratból állnak, vagy finomszálű huzalsodratból álló vezeték sod­rására és a szigetelésnek ezt követő fölvitelére (extrudá­­lására). Ilyen hajlékony vezetékek pl. többeres vezeté­kek, háztartási készülékek csatlakozó vezetékei, telefo­nok csatlakozó zsinórjai. A gyakorlatban a sodratelemek SZ-sodrása általában tároló szerkezetek segítségével történik, amelyekben az egy ággá összefogott sodrott terméket nyújtva vezetik és amelyek egy-egy első, a tároló szerkezetek bemenő végén elrendezett sodrópoqtból, példaképpen sodróhüvelyből, és egy-egy második, a tároló szerkezetek kimenő végén elrendezett második sodrópontból, példaképpen sodró­hüvelyből vagy irányváltó görgőből, és egy-egy, közvet­lenül az első sodrópont után és közvetlenül a második sodrópont előtt elrendezett forgatható sodrófejből állnak. Az egyes sodrófejek forgástengelye a sodrási ten­gelyben fekszik, amelyben egyúttal az egy ággá össze­fogott sodratelemeket is vezetik. Az SZ-sodrás céljából vagy mindkét sodrófej forgásirányát, vagy változatlan for­gásiránnyal csupán az egyik, vagy mindkét sodrófej for­dulatszámát olyan távolságokban változtatják, amelyek annak az időnek felelnek meg, amely alatt a sodrott ter­mék egy keresztmetszete az első sodróponttól a második sodrópontig eljut (1. a 15 15 730. számú NSZK közzé­tételi iratban és a 22 30 972. számú NSZK szabadalmi leírásban közölt ismertetést). A sodrófejek forgásának változtatását rendszerint két lépésben végzik, nevezete­sen a forgás bal és jobb forgásirány, vagy egy kisebb és egy nagyobb fordulatszám között változik. Az is isme­retes, hogy görgős tárolóként fölépített tároló szeikezet forgó mozgását egy sodrási perióduson belül több lépés­ben változtatják. Ezáltal elérhető, hogy a sodrásirány fordulási helyeinek a távolsága a kész sodrott termékben nagyobb legyen, mint a tároló szerkezet tárolási hossza (1. az NSZK 18 01 055. számú nyilvánosságrahozatali iratban). Az újabban kifejlesztett és üzemben lévő SZ-sodró­­gépekben, amelyekben a sodrott terméket a tároló szer­kezeten keresztül nyújtott állapotban vezetik, a tároló szerkezet bemenete és kimenete közötti és ezáltal a ki­menetnél és a bemenetnél elrendezett két sodrófej kö­zötti távolság mintegy 2 ... 10 m. Minthogy a sodró­fejek forgását olyan távolságokban változtatják, amelyek annak az időnek felelnek meg, amely alatt a sodrott ter­mék egy keresztmetszete átfut a tároló szerkezeten, a sodrásirány fordulási helyei közötti távolság a kész sod­rott termékben ugyancsak mintegy 2 .. . 10 m. A sodrás­irány ezen fordulási helyei mind mechanikai, mind villa­mos szempontból a termék gyenge helyei, ugyanis a sod­ratelemek a fordulási helyeken kisodródva föllazulhat­nak, vagy mert a sodratelemek hajlékonysága a fordulási helyeken csökkent mértékű, és mert a sodratelemek a fordulási helyeken viszonylag sodratlanul helyezkednek el egymáshoz képest úgy, hogy hírközlő kábelekben itt különösen nagymértéKŰ villamos csatolások lépnek föl. Számos olyan intézkedés ismeretes, amelyeknek a célja, hogy a sodrásirány fordulási helyei közötti előbb emlí­tett távolságot megtartva ezeknek a fordulási helyeknek a káros határait csökkentsék, például olyan módon, hogy a sodratelemeket a fordulási helyek tartományában viszonylag rövid csapáshosszúsággal sodorják, vagy a for­dulási helyek közötti távolságot egy középélték körül periodikusan változtatják. Olyan eljárás is ismeretes, amely szerint a sodrásirány fordulási helyei közötti távolságot jelentősen megnövelik azáltal, hogy nagyon nagy tárolási hosszúságú tároló szerkezetet választanak. Az erre a célra javasolt szer­kezeti elrendezés olyan, hogy a sodrási tengellyel koaxiálisán az utóbbi körül oszcilláló mozgást végző te­kercstest van elrendezve, amelyen a sodrott termék nagy­számú a sodrási tengely körül futó menetben van fölcsé­vélve és amelyhez két oldalról vezető szervek vannak hoz­zárendelve, amelyek egyike a sodrott terméket a tekercs­testre föltekercseli, a másik pedig letekercseli. Maga a tekercstest úgy van kialakítva, hogy az annak egyik vé­gén a sodrott termékből képzett menet a tekercstest hossza mentén annak másik végére továbbítható legyen (1. az NSZK 16 85 842. számú nyilvánosságrahozatali iratban). Egy ilyen tároló szerkezettel előállított sodrott terméket, amelynél tehát a sodrásirány fordulási helyei messze vannak egymástól, rövid fölhasználási hosszakra lehet földarabolni, amelyeken belül nincsenek sodrás­irány fordulási helyek. Az ehhez szükséges tároló szer­kezet azonban szerkezetileg igen bonyolult és költséges, nehéznek tűnik a kialakítása a sodrott termék azon he­lyeinek rögzítése szempontjából, ahol a tároló szerkezet tekercselési irányát változtatják, és a gyártási sebesség viszonylag kicsi lehet. A találmány célja olyan SZ-sodrógép kialakítása villa­mos kábelek és vezetékek gyártására, hogy nagy gyártási sebességgel és viszonylag kis géphosszal a kész sodrott termékben viszonylag nagy, 500 . . . 1000 m-es távolsá­gok adódjanak a sodrásirány fordulási helyei között. E feladat megoldása során a találmány olyan beren­dezésből indul ki, amely villamos kábelek és vezetékek SZ-sodrásához olyan tároló szerkezetet tartalmaz, amely egy helyhez kötötten elrendezett, a sodratelemeket leadó egység és egy ugyancsak helyhez kötötten elrende­zett, a sodrott terméket kihúzó és fölcsévélő egység kö­zött van elrendezve és amely a tároló szerkezet bemene­ténél elrendezett első sodrópontból (sodróhüvelyből) és a tároló szerkezet kimeneténél elrendezett második sod­rópontból (sodróhüvelyből, irányváltó görgőből) és egy­­egy, közvetlenül az első sodrópont után, ill. a második sodrópont előtt elrendezett, változó fordulatszámmal forgatható sodrófejből áll úgy, hogy a sodrófejek forgás­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom