182982. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőáramkör gázkisülő lámpákhoz, eljárás a vezérlőáramkör elemeinek meghatározására és világítótest gázkisülő lámpával
1 182 982 2 számára valószínűleg túl nagy értéket választunk és a gázkisülő lámpát az S tápegységre csatlakoztatjuk. 2. Fokozatosan csökkentjük a Ci kondenzátor kapacitását, vagyis növeljük reaktanciáját és egyúttal addig csökkentjük az L gázkisülő lámpán átfolyó működtető átlagáram értékét, amíg a lámpa fényereje egy adott állandó értékről, a plateauról hirtelen lecsökken, tehát eléqük a plateau végét. Ez a kapacitás olyan legyen, hogy értékének minimális megnövelésével a fényerő a plateau jellemző szintjére térjen vissza. A Ci kondenzátor kapacitása ez a minimálisan megnövelt érték lesz. Megjegyezzük, hogy a plateau általában jól megkülönböztethető, hiszen a gázkisülő lámpa fényteljesítménye a plateau kezdete előtt és vége után a plateauhoz viszonyítva sokkal gyorsabban változik. 3. Fokozatosan csökkentjük az Rí ellenállás értékét, ha azt nem induktivitásként, hanem ellenállásként határozzuk meg, amíg a lámpa fénye jól érzékelhetően remegni nem kezd. Ilyenkor már túl nagy áramcsúcsok jutnak el az L gázkisülő lámpához. Ezt követően az ellenállás értékét kissé megnöveljük. Csúcsáram mérésére alkalmas eszközzel pontosan lehet követni a remegés fokát, és a kísérleti tapasztalat alapján elérhető, hogy a vizsgált L gázkisülő lámpához megengedhetetlenül nagy áramok ne juthassanak el. 4. A 2. és 3. pontban említett lépéseket annyiszor ismételjük, amennyiszer erre szükség van az optimális értékek finom meghatározásához. 5. Kikapcsoljuk a táplálást és utána újra bekapcsoljuk, annak ellenőrzésére, hogy a gázkisülő lámpa gyújtása azonnal bekövetkezik, tehát megfelelő-e. Ha a gyújtás nem megfelelő, az R2 ellenállás értékét addig csökkentjük, amíg a C] kondenzátoron uralkodó egyenáramú feszültség a lámpa gyújtását elő nem idézi. Kompromisszumos megoldásként elfogadható, ha a gázkisülő lámpa a gyors gyújtást követően kezdetben remegő fényt bocsát ki. Ez utóbbi eset azt jelenti, hogy a gyújtóáramkörön a működtető áram egy része továbbra is átfolyik. 6. A tápfeszültség értékét előre meghatározott határok között változtatjuk a működtetés során várhatóan bekövetkező feszültségingadozások szimulálására. Ha a kibocsátott fény remegése bármely ebbe a tartományba eső feszültség mellett bekövetkezik, az Rí ellenállás értékét kissé csökkenteni kell, hogy a remegést elfogadható határok közé szorítsuk, majd az előbbi 4. és 5. lépést megismételjük a Ci kondenzátor kapacitásértékének megváltozása miatt, majd az R2 ellenállás értékét megfelelően módosítjuk. A fenti eljárás minden gázkisülő lámpa esetén, tehát nemcsak a fénycsövek esetén alkalmazható. A találmány szerinti vezérlőáramkör kidolgozásával lehetővé vált kis méretű áramköri elemekkel olyan áramkör létrehozása, amelyek egyes elemei a gázkisülő lámpa integrális részét képezhetik, ami a költségek jelentős csökkenését is maga után vonja. Az ezekkel az áramkörökkel vezérelt gázkisülő lámpákat fénykibocsátási plateaujuk alsó végének közelében érdemes üzemeltetni, és habár a fénykibocsátás üyenkor a névlegesnél valamivel kisebb, de ez alig észlelhető, és különösen a legfeljebb 20 W teljesítményű gázkisülő lámpák olyan feltételek között hatékonyabban üzemelnek. Ilyenkor a fénykibocsátást jellemző fajlagos teljesítményfelvétel kisebb, mint a hagyományos elrendezések esetében, különösen az előbb említett kissé csökkentett fénykibocsátás mellett. A vezérlőáramkör olyan kis mennyiségű hőt kelt, hogy miniatürizálása lehetővé válik, és így a világítótestek is jól miniatürizálhatok, mivel a hőelvezetést biztosító térre nincs szükség. Ha a vezérlőáramkör elemeit a lámpa állványának alapjában helyezzük el és nem egy a lámpafejben, az alap mintegy 13 mm vastagsággal kialakítható, amíg a hagyományos megoldásokban a szükséges áramkör részére 50 mm-es helyet kell biztosítani. A kísérletekben vizsgált egységek hosszú időn keresztül a vezérlőáramkör észlelhető károsodása nélkül megbízhatóan működtek. A találmány szerinti megoldás révén lehetővé válik a vezérlőáramkör elemeinek elhelyezése a gázkisülő lámpát tartalmazó világítótestben. A vezérlőáramkör elemei a gázkisülő lámpa egyik lezáró végében, vagy pedig az árambevezető részben alakítható ki, de ha a lámpa gyártóművé ezt kívánja, az áramköri elemek a gázkisülő lámpa üvegburkolatában is elhelyezhetők és így a lámpa közvetlenül csatlakoztatható a hálózathoz. Egy másik lehetőség az, hogy ha az Rj ellenállás belülről csatlakozik a gázkisülő lámpa megfelelő sarkához, a lámpa minden kimeneti eleme egy végterületen hozható létre, míg a másik végterület üvegdómként vagy tetszőleges más módon alakítható ki. A 4. ábra hőre lágyuló műanyagból készült H tokozást mutat be, amely egy gázkisülő lámpa C, kapacitást, R2 ellenállást és Ü! diódát tartalmazó vezérlőáramkörét fogadja be. Ebben a kialakításban az elrendezés különösen alkalmas 4 W, 6 W, 8 W vagy 13 W teljesítményű fénycsövek kiszolgálására. Y csatlakozó vezetékek a foglalat megfelelő végpontjaira csatlakoznak. Az Rj ellenállást a H tokozáson kívül kapcsoljuk, mivel ily módon jobb hővezetés biztosítható. Az R2 ellenállás értéke az említett gázkisülő lámpákhoz 300 ohm, 2 W lehet. Alakjuk miatt egyes gázkisülő lámpákat nehezebben lehet begyújtani, mint másokat, és elöregedésük mértékében is a gyújtás egyre nehezebbé válik. A13W-ná! nagyobb teljesítményű gázkisülő lámpák gyújtása is nehézkes. Mivel ilyenkor nagyobb feszültséget kell biztosítani a gyújtáshoz, a Ct kondenzátor értékével szemben további követelményekkel kell élni. Hogy a működtető áram vezérlésével kapcsolatos alapvető funkciót a találmány szerinti áramkör továbbra is elláthassa,-olyan elrendezést dolgoztunk ki, amely a nagyobb gyújtófeszültség elérését biztosítja. A 3. ábra gyújtási elrendezést mutat, amikor is villamosán vezető anyagból készült 1 érintkező van fizikai kapcsolatban az L gázkisülő lámpa burkolatával, mégpedig mintegy annak hosszának 80%-ában elhelyezve, és ez a kontaktus elektromos kapcsolatban van a gázkisülő lámpa távolabbi D bemeneti pontjával. Ez az elrendezés megkétszerezhető oly módon, hogy 1A érintkezőt helyezünk el, ugyancsak a gázkisülő lámpa hosszának mintegy 80%-ában, de az 1 kontaktussal átellenben és a tőle távolabb eső C bemeneti ponttal csatlakoztatva. Ha az 1 és 1A érintkezők kézzel hozzáférhetők, a nemzetközi, vagy helyi szabványok teljesítése céljából szükségessé válhat az 1A kontaktus és a C bemeneti pont, valamint az 1 érintkező és a D bemeneti pont között 2 ellenállás vagy ellenállások elhelyezése. Ez a megoldás nem igényel földelést és a gyújtási hatékonyság olyan jelentős, hogy a gázkisülő lámpa előfűtése szükségtelenné válik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
