182961. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers barnaszén nyomás alatti gáztalanítására és elgázosítására
1 182 961 2 szárító és gázosító zónában. Ez különösen á tüzelőanyag kíméletes további kezelése szempontjából előnyös. A svélgázt kis portartalma miatt a nyomás alatti gőzöléshez is felhasználhatjuk, amikor a gáztalanító és utánszárító zóna átáramlása után közvetlenül az elkövetkezett telítés után a gőzölőtérbe vezetjük és a£ ömlesztett szénadagon alulról felfelé áramoltatjuk át. Ha a tisztagázt használjuk fel a nyomás alatti gőzöléshez, akkor ez azzal az előnnyel is együtt jár, hogy a tisztagázt olyan nagy hőmérséklet mellett lehet a redukciós zónából elvonni, hogy fenolmentes lesz és az itt keletkező gőzölő víz a fenolmentesítő készüléket nem terheli. Ekkor az elszívott tisztagázt csak azután kell az ömlesztett szénadag fölé a gőzölőtérbe bevezetni, miután azt a portól megtisztítottuk és vízzel telítettük. A nyomás alatti gőzölés, valamint a gáztalanítás és az elgázosítás folyamata számára alkalmazott közös nyomástartány esetén úgy kell eljárni, hogy a gázkilépést a nyomás alatti gőzölés zónája és az utánszárítás között rendezzük el. A svélgáz és a tisztagáz különválasztott elszívása esetén az is lehetséges, hogy mindkét gázfajtát a nyomás alatti gőzölés számára ismét egyesítsük. Eközben célszerű, ha a tisztagázt az egyesítés előtt vagy a keverékgázt az egyesítés után megtisztítjuk a portól és gőzölővízzel telítjük. A víztelenítési folyamat meggyorsítása érdekében a nyomás alatti gőzölés során a nyers gázt, illetve az illető részáramok gázait is fölhevíthetjük és így vezethetjük be a nyomás alatti gőzölés terébe. Az is lehetséges továbbá, hogy a nyers gáz bizonyos részáramát olyan módon melegítjük fel magas hőmérsékletre, hogy a benne lévő fenolok felbomoljanak és ezt a részáramot használjuk fel vízzel való telítés után a nyomás alatti gőzöléshez. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával a nyers barnaszén rendkívül kíméletes szárítása és gáztalanítása játszódik le, úgy hogy eredményképpen szétesés nélkül, dörzsölődéssel szemben szilárd kokszot lehet a végrehajtott nyomás alatti gáztalanítás után elvezetni. Szilárd, füstölésmentes tüzelőanyag létrehozása érdekében a gáztalanítást, utánszárítást és adott esetben ehhez csatlakozóan a nyomás alatti gőzölést, forró, vízgőzzel erősen telített mosógázzal végezzük el a nyomás alatti elgázosítástól különválasztva. A gáztalanított tüzelőanyagot ezután hűtjük, nyomásmentesítjük és kokszként tovább felhasználhatjuk. A létrehozott kokszot, illetve egy részáramát a külön térben végrehajtott nyomás alatti elgázosításhoz használhatjuk fel, a létrehozott magas nyomású gázt vagy annak részáramát a gáztalanításhoz, utánszárításhoz és nyomás alatti gőzöléshez használhatjuk fel. A találmány szerinti eljárás gyakorlati alkalmazását foganatosítási példák kapcsán ismertetjük az alábbiakban. 1. példa Nyers barnaszenet 5—60 mm-es szemcsemérettel, 57%-os víztartalommal és mintegy' 293 K-en bunkerbe juttatunk és gőz segítségével és adott esetben tiszta víz elpárologtatásával 363 K-re melegítünk. Innen a nyers barnaszén szénzsiiipbe jut. szakaszosan 2.5 MPa nyomásra juttatjuk és a nyers barnaszén nyomás alatti gőzöléséhez a tartányba zsilipeljük. A szénzsüipben a nyers barnaszén további előmelegítése történik meg 393--423 K-re a gőzólőközeg részáramával, vagy kb. 490 K-es forró gőzölő vízzel. A nyomás alatti gőzölés tartány'ában az ömlesztett szénadag fölé 495 K hőmérsékletű gőzt vezetünk be. Á gőzölőközeg ilyen hőmérséklete mellett lehetséges az, hogy a nyers barnaszenet 60—90 perces gőzölési idő alatt kb. 25% H2 O-ra víztelenítsük. Miután a nyers barnaszenet csak mintegy 35% maradék víztartalomra víztelenítjük, a gőzölési időt 30—40 percre lehet csökkenteni. Ezáltal a gőzölő nyomástartány viszonylag kicsi lehet. A szénből kicsöpögő és" a gőzölőközegből, kikondenzálódó vizet alkalmas készülékkel a gőzölőtartány'ban leválasztjuk. Ez a víz magával viszi a keletkező finom szemcséket. Ezt a tisztító hatást a körfolyamatba vezetett, mintegy 490 K-es forró gőzölő víz elgőzölögtetésére erősítjük a gőzölőtartány'ban. A víztelenített szenet 470-500 K-nel egyenletesen átmelegítjük és folyamatosan az ugyancsak 2,5 MPa nyomás’' utánszárítás, gázszárítás és elgázosítás nyomást artányába vezetjük. Az eddig megszokott 303 K-es és 20% H- O tartalmú tüzelőanyag bevezetésével ellentétben a találmány szerinti eljárás esetében a 20% H;0 száraz szén 1 kilogrammjára vonatkoztatott 370 kJ hőtartalommal nagyobb hőmennyiséget viszünk be a nyomás alatt gőzölt szénnel a gáztalanító és elgázosító tartányba. Ez a hőmenny'iség elegendő ahhoz, hogy a mintegy 35%-os szenet 20% H2 O tartalomra csökkentsük a gáztalanító és ele.', sító folyamatból való járulékos hőelvonás nélkül. A szén szárítása ekkor mintegy- 81%ban a nyomás alatti gőzölés hőmennyiségével, ebből mintegy 66% folyékony formában a nyomás alatti gőzölés tartányában és 15% elgőzölögtetés formájában a nyomás alatti gáztalanító és elgázosító reaktorban, valamint 19%-ban elgczölcgtetéssel történik a nyomás alatti gáztalanító és elgázosító folyamatból származó hő segítségével. A széndarabok egyenletesen melegednek fel, nem keletkezik látens víztartalom-feszültség és kemény szemcsefelület. nincs kitéve a légköri atmoszféra befolyásának a gáztalanító és elgázosító tartánvban és itt 2,5 MPa mellett történik az utánszárítás, a gőzvolumen pedig kb. I;2i-ed része a normál atmoszféra gőzvolumenének; mindennek következtében ez a szárítás a szénszemcse minden különösebb károsítása nélkül történik meg. A felesleges, mintegy 495 K-es forró gőzölő vizet azután kb. atmoszférany'omásra nyomásmentesítjük. A keletkező mintegy 373 K-es forró gőz és az ugyanilyen forró víz a bejuttatott nyers szénnek mintegy 373 K-re való melegítését szolgálja. Gőzöiőközegként telített gőz állapotú vízgőzt alkalmazunk 2.5 MPa mintegy' 495 K mellett. Ha a keletkező gőz magasabb nyomású és nagyobb hőmérsékletű, akkor a nyomástartányba való belépése előtt csökkentjük a nyomását és gőzölő vízzel telítjük. A gőzölőnvomás-tartány'ban a hőszükséglet a leadott váz 1 kilogrammjára vonatkoztatva 1100 kJ. A gőzhozzávezetést úgy szabályozzuk, hogy' folyamatosan kis mennyiségű maradék gőzmennyiség a szénülés során keletkező CO:-vel együtt a gáztalanító és elgázosító tartányba áramoljék. A keletkező gőzölő víz nagyon kis fenoltartalmú. 2. példa A nyers barnaszenet 5—60 mm szemcsemérenel. legfeljebb 57% víztartalommal hidraulikus úton atmoszférikus nyomás mellett 370 K-es forró gőzölő vízzel az elgázosító berendezés bunkerébe juttatjuk és 363 K-re előmelegítjük. A bunkerből ezután szénzsibpen át na-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
