182961. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers barnaszén nyomás alatti gáztalanítására és elgázosítására
1 182 961 2 nyers barnaszén, különösen a lágy barnaszén a víz nagyobb részét már a gőzölés elején leadja és nem szükséges, hogy a gőzölést olyan hosszú ideig végezzük, amíg az illető nyomás mellett a maradék vízmennyiséget is » leadja. Az előszárításnak ilyen módon alávetett és előmelegített szén kibírja az utánszárítás és a gáztalanító és elgázosító térben fellépő hevítés következtében előálló terheléseket minden különösebb károsodás nélkül. A fontos itt az, hogy a nyomás alatti gőzölés során a nyers barnaszén egyenletesen melegedjen át arra a hőmérsékletre vagy annál nagyobb hőmérsékletre, mint ami az uralkodó üzemi körülmények között forrási hőmérsékletként érvényes, de legalább 423 K-re. Ezzel a zsugorodási folyamat egyenletesen lép fel és nagyrészt lezáródik, mielőtt a szén a gáztalanító és elgázosító térbejutna. Mégha a szénnek viszonylag nagyobb, például 35—40/1-os víztartalma is van, nem jelent ez különösebb hátrányt. A keletkező vízgőz nyomása az utószárítás során a gáztalanító és elgázosító térben csak töredéke annak, ami az atmoszférikus nyomásnál fellép és a széntömeget szerkezetének lazítása nélkül tudja átáramolni. A víz transzport a magból a héj felé a gőzölési folyamai folytatásaként szintén túlnyomórészt folyékony formában történik olyan maghőmérséklet mellett is, amely 423 K és a megfelelően megválasztott üzemi nyomásnak megfelelő telítési hőmérséklet között van. Miután az-előszárított szén hűtés és levegővel való érintkezés nélkül jut a gáztalanító és elgázosító térbe, a szemcse felülete nem oxidálódik és nem kemér.yedik, hanem képlékeny marad. Mindez megkönnyíti a vízgőznek az utószárítás során történő kilépését. A víz reabszorpciója nem léphet fel. A gőzölt forró szénnek a gáztalanító és elgázosító térbe magával vitt hőtarialma például elegendő ahhoz, hogy az eredetileg 35-407* víztartalmú szenei a brikettek alkalmazásakor egyébként szokásos 2051-os víztartalomra urószáritsa. Ez tehát úgy történik, hogy az utószáríiás nem von el járulékos energiát a gáztalanító és elgázosító tértől. Ezek a mind ez ideig figyelmen kívül hagyott hatások a gőzölésnek alávetett szén rendkívül kímélő utószárítását teszik lehetővé a gáztalanító és elgázosító térben. A nyomás alatti gőzölés során tehát nem kell a szenet teljes mértékben vízteleníteni, ami rövidíti a gőzölés idejét és egy út tál lehetővé teszi a gőzölőtér méretének csökkentését. Megállapítottuk továbbá, hogy a nyomás alatt víztelenített szénszemcsék kisebb mértékben esnek szét, a képződő koksz pedig nagyobb dörzsölődési ellenállással rendelkezik, mint a brikett. Ezáltal válik lehetővé, hogy' a nyomás alatt víztelenített szénszemcséket épségben juttassuk a nyomásmentesítő zónán át a gáztalanító zónába. A ny'omás alatti gőzölés során keletkező gőzölővizei nyomásmemesítjük és az atmoszférikus nyomás alatt keletkező gőzt, valamint adott esetben a forró vizet a nyers szén előmelegítésére, mintegy' 373 K-ra melegítésére használjuk. A gőzölő vizet forró víz előállítására is használhatjuk. .Az is lehetséges, hogy a r.yomásmentesíieu forró vizet a nyers szénnek a bunkerhez történő hidraulikus szállítására, a nyomás alatt álló gőzölő vizet pedig a ny ers barnaszénnek a gáztalanító és elgázosító reaktor elé kapcsolt gőzolöedényhez való szállítására használjuk. Az utóbbi esetben elögőzolés lép fel a fonó víznek köszönhetően. A gczölőtér kis méretei érdekében célszerű a nyers szénnek a szénianáhban a gőzolőkózeg részáramával és/vagy forró gőzölő vízzel való előkészítése. A nyers barnaszén előszárítása során a találmány szerinti eljárásban a gőzölő víznek a ny'ers barnaszén előmelegítéséhez való felhasználása esetében csak 1000-1200 kJ/kg a hőszükséglete és ezzel alacsonyabb, mint a külön nyomás alatti gőzölőberendezések esetében. Ez az előny abból adódik, hogy a gőzölés után a forró szén nem okoz járulékos hőveszteséget, hanem ezt a szénhőt a gáztalanító és elgázosító folyamatban, illetve az ezután következő hulladékhőt hasznosító folyamatban teljes mértékben kihasználjuk. Lehetővé válik továbbá a gŐ2ölési folyamat folyamatos üzeme, úgy hogy' nem keletkezik veszteség a gőzölőedény lehűlésével és a gőz szakaszos nyomásmentesítésével sem. A készül ék ^'használás is kicsi, a nyomás alatti gaztalanító és elgázosító folyamattal való integráció következtében. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy a nyomás alatti gőzölési folyamatot, valamint a gáztalanítást és az elgázosítást megfelelően nagy nyomásedényben egyesítsük. Nincs szükség a nyomás alatti gőzölőberendezesekben egyébként elengedhetetlen beadagoló, ürítő, széndioxid-elvezető és szénhűtő készülékekre a gáztalanító és elgázosító folyamat integrációja következtében. Kiegészítő kő. "ezeték a gáztalanításhoz és elgázosításhoz többnyire nem szükséges, mert az elgázosítás gőzvezetékét lehet használni. A gáztalanító és elgázosító edények többnyire a külső nyomásviselő fal védelmére vízköpennyel rendelkeznek. .Az ebben a vízköpeny ■ ben keletkező vízgőzt a leírt eljárás esetében igen előnyösen lehet a nyomás alatti gőzöléshez felhasználni. A találmány szerinti eljárás végrehajtásakor nincs szükség kiegészítő személyzetre. Szintén nincsen szükség az eddig megszokott, az imént ismertetett külön szárazszén-előállitásra sem. Miután szénpornak a környezetbe való kilépése lehetetlen, az eljárás nem károsítja a környezetet, igen környezetbarát. A szénpor következtében létrejövő robbanások itt nem keletkezhetnek. De nem jelentkezik a lágy barnaszenek gőzölésekor egyébként keletkező nagy' mennyiségű iszap sem. Ha a brikett alkalmazásával végrehajtott nyomás alatti gáztalanítást és elgázosítást összehasonlítás alapjául vesszük, akkor megállapíthatjuk, hogy ott 37* veszteség lép fel a brikettezésnél és 10-157c veszteség porkijutás formájában a ny'omás alatti elgázosítás során, ami túlnyomórészt iszapként jelentkezik. A találmány' szerinti eljárás alkalmazásakor létrejövő iszaparány nagymértékben függ az egyes eljárási lépések megvalósításától, nem lépi túl azonban semmiképpen sem a brikettalkalmazáskor jellemző értékeket. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi hamuban gazdag szenek alkalmazását is, amiket egyébként a brikettező fokozat közbekapcsolása miatt az itt jelentkező nagy kopás következtében nem lehetne alkalmazni. A nyomás alatti gőzölés során a hamu egy része, különösen a finoman diszpergált részecskék a gőzölő vízzel együtt kiválnak. A manapság szokásos brikettalkalmazással szemben a nyomás alatti gáztalanítás és elgázosítás találmány szerint) végrehajtása esetében a kezelt nyers barnaszénnek sokkal jobb a gördülőképessége. Ezzel javul az ömlesztett anyag mozgása a generátorban és nem keletkeznek hidak és csatornák, amik az elgázositási folyamat során a nagyobb mértékű porkijutáshez és a generátor gazdaságiak n üzeméhez vezetnek. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
