182949. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés helyiségek, zárt terek füstölésére élősdiek és gombák irtása és illatosítása céljából
1 182 949 2 tâyba vitt víz szintje túlhaladja a 34 túlfolyónyílás szintjét, a felesleges víz átfolyik a 34 nyíláson, így a 33 víztartályban csak az előre meghatározott mennyiségű víz marad. Ez után távolítjuk el a 36 zárat, aminek következtében a víz a 33 víztartály alsó részéből a 35 résbe lép, onnan pedig a 35 résbe nyíló 5 vízbeveze tő-nyíl ásókon át az 1 tartályba folyik. Ha a 44. ábrán bemutatotthoz hasonló módon az 1 tartály fenekén megfelelően megválasztott anyagból készült 13 vízátjárható réteg van, úgy ez lényegében ugyanazt a szerepet tölti be, mint a 43. ábrán vázolt 36 zár, így nincs szükség arra, hogy a 33 víztartály és a 35 rés között külön zárat helyezzünk el. A 45. ábrán látható 1 tartály felső szakaszában olyan 7 víztartály van, amelynek oldalfala a meghatározott mennyiségű víz szolgáltatását biztosító 34 túlfolyónyílással van ellátva. A 7 víztartály 5 vízbevezető-nyílása a 37 zárral van lezárva, amelyet akkor távolítunk el, amikor a megfelelő mennyiségű vizet bevittük a 7 víztartályba. Az 1—45. ábrákon az azonos számjelek azonos vagy hasonló elemeket jelölnek. Víz bejuttatása a zárt kamrában elhelyezett hőfejlesztő anyagba a 13-45. kiviteli alakoknál lényegében ugyanazt a hatást eredményezi, mint az 1 —12A) ábrákon szemléltetett kiviteli alakoknál. A 46—48. ábrákon villamos fűtőelemes készülékeket láthatunk. A 46. ábrán bemutatott berendezés esetében a hatóanyagból és a hajtószerből álló keverék és a fűtőelem egymástól függőleges és vízszintes irányban is el vannak választva, míg a 47. és 48. ábrákon olyan berendezéseket mutatunk be, amelyeknél a keverék a fűtőelem felett, attól elválasztva helyezkedik el. A fűtőelem a 46, ábra esetében fűtőszál, a 47. ábra esetében fűtőszénelem, míg a 48. ábrán szemléltetett készülék esetében pozitív hőmérsékleti együtthatójú termisztor. E 101 fűtőelemek mindegyüké a külső áramforráshoz való csatlakoztatás hatására bevezetett áram hatására fejleszt hőt. Ezt a csatlakoztatást például a 46. ábrán bemutatott módon a tartálynak a 101 fűtőelemet befogadó 102 kamrájában elhelyezett 103 csatlakozóval és a 102 kamra falán át kivezető 104 kábellel vagy a 48. ábra szerint a 102 kamra falához erősített 105 dugaszolóval oldhatjuk meg. A 101 fűtőelemet biztonsági okokból 106 szigetelőlemezzel vehetjük körül. A hőhasznosítás javítására a 101 fűtőelem kamrája és a tartály egy másik, a hatóanyag és a hajtószer keverékét, például a 47. ábrán a B keveréket befogadó 108 kamrája közé 107 hőleadó^lemezt iktathatunk. A 46. és 47. ábrákon bemutatott készülékeknél a B keveréket tartalmazó 108 kamra a 101 fűtőelemet befogadó és a készülék főtestét alkotó 102 kamra felső részében helyezkedik el. Ebben az esetben a B keverék a 108 kamrával együtt kívánság szerint cserélhető. A készülék főtest ily módon ismételten használható ugyanazon célra vagy különböző alkalmazási célokra. A 48. ábrán látható készülék a B keveréket magában foglaló és a 101 fűtőelemet tartalmazó 102 kamra felső részéhez erősített 108 kamrát tartalmaz. Ennél a megoldásnál a 108 kamra falai hőleadó lemezként is szolgálnak. Ez a készülék is ismételten használható, csupán a B keveréket kell cserélnünk. A 3 keverék 108 kamrájának felső vége nyitott lehet ugyan, a nyitott véget azonban előnyösen, például a 47. ábrán látható olvadó film segítségével a készülék üzembe vételéig zárva tartjuk. Ilyen zár alkalmazása azért előnyös, mert az a 101 fűtőelem által fejlesztett hő hatására külső beavatkozás nélkül, az üzembe helyezéskor tűnik el. Kívánatos,' hogy valamennyi villamos fűtőberendezést tartalmazó kiviteli alaknál a külső fal, elsősorban azonban a 101 fűtőelemet tartalmazó kamra külső fala hőszigetelt kivitelű legyen. A 49—52. ábrákon a találmány szerinti berendezés olyan kiviteli alakjait mutatjuk be, amelyeknél a fűtőelem levegővel való érintkezés hatására fejleszt hőt. A 49. ábrán szemléltetett 101 fűtőelem formázott lemez-alakú és a 102 kamrában van elhelyezve. A B keveréket magában foglaló 108 kamrát alkotó tartály a 102 kamra felső részébe és ez utóbb említett kamrával szorosan érintkező helyzetben van beépítve. Az 50. ábrán a 101 fűtőelem szemcsékből áll, és a 108 kamra belsőében megoldott henger alakú üreges kamrában helyezkedik el, míg a B keveréket a 102 belső kamrával koncentrikus elrendezésű 108 kamra, illetve a két kamra közti tér fogadja be. A kettős falú, üreges, hengeres tartályból álló, az 51. ábrán bemutatott készüléknél a 101 fűtőelem az üreges henger alakjára van kiképezve, és az a B keveréket magában foglaló 108 belső kamra köré illeszkedik. Az 52 ábrán bemutatott berendezésnél a 101 fűtőelem a B keveréket magában foglaló 108 kamra oldalfalai és fenékfala fölé illeszkedik szorosan, és ily módon el van választva a B keveréktől. A 49—52. ábrákon látható készülékek esetében a 101 fűtőelemet tartalmazó 102 kamra a levegőt át nem eresztő és könnyen nyitható 109 filmmel van lezárva. Azon kiviteli alakoknál, amelyeknél — mint például a 49. vagy az 52 ábrákon láthatóknál — a 101 fűtőelemet a készülék alsó szakaszában vagy alsó és oldalsó szakaszaiban helyezzük el, a 101 fűtőelemet tartalmazó 102 kamra fenekét a 110 levegőnyílásokkal látjuk el, és a feneket kívüli ől a 109 filmmel vonjuk bf. Az 50. és 51. ábrákon látható koncentrikus elrendezés eseteiben a 102 kamra felső végét zárjuk le a 109 filmmel. A 101 fűtőelem akkor fejleszt hőt, amikor a zár nyitásakor a 101 fűtőelem a levegővel érintkezésbe kerül, és ily módon közvetve, a hőátadó felületet alkotó osztófalon, nevezetesen a kamra fenék- vagy oldalfalán keresztül fűti a 108 kamrában elhelyezett B keveréket. A levegővel való érintkezés hatására hőt fejlesztő fűtőelemeket alkalmazó készülékek mind igen egyszerű szerkezetűek, alkalmazásuk is igen egyszerű és könnyű, és nem igényelnek áramforrást. Az azonos számjelek a 46-52. ábrákon is azonos vagy hasonló elemeket jelölnek. A találmány szerinti eljárást és berendezést részletesebben az alábbi példákon mutatjuk be. E példáknál a hatóanyagok tényleges elgőzölgési arányait oly módon állapítjuk meg, hogy a hatóanyagot zárt tartályban elgőzölögtetjük, a hatóanyag gőzeit tartalmazó levegőt a tartályban olyan oldószeren, például benzolon, acetonon, vízen, kloroformon vagy diklór-metánon vezetjük át, amely teljes mértékben oldja a hatóanyagot és így elnyeli annak a levegőben lévő gőzeit, majd az oldatot bepároljuk és a sűrítményt gázkromatográfiásán vizsgáljuk. Az elgőzölgési arányt az így meghatározott hatóanyagmennyiségnek a hajtószerhez eredetileg hozzákevert hatóanyag-mennyiségre vonatkoztatott %-os arányban fejezzük ki. 1. példa 'Rovarirtó szer és hajtószer keverékét (1. a 2. táblázatot) elhelyezzük a 29. ábrán bemutatott találmány szerinti berendezésbe, amelyben hőfejlesztő anyagként 100 g (1-5 szitaszem nagyságú) kalcium-oxidot használunk. A berendezést vízzel hozzuk érintkezésbe, amikor 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
