182949. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés helyiségek, zárt terek füstölésére élősdiek és gombák irtása és illatosítása céljából
1 182 949 2 Az előző táblázat adataiból kitűnik, hogy adalékolt hatóanyag alkalmazásával a 2. táblázatban bemutatottakhoz hasonló kitűnő eredmények érhetők el. 4. példa 5 Az 1. példában ismertetett módszert követjük, azonban azzal az eltéréssel, hogy a kalcium-oxidhoz hőfejlődést szabályozó anyagot adunk. Az alkalmazott anyagokat és a kapott eredményeket a 8. táblázatban tüntetjük fel. 10 8. táblázat 51 rezmetrin 1 AC 5 zeolit 5 87,4 52 rezmetrin 1 AC 5 savanyú agyag 10 88,9 15 53 rezmetrin 1 AC 5 diatómaföld 10 88,2 A találmány szerinti berendezést most a keletkezett füst mennyisége, a toxicitás és a rovarölő hatás szempontjából vizsgáljuk meg. 20 A találmány szerinti berendezést, amelyben a 20. minta szerinti keveréket helyezzük el, 90 cmX90 cm méretű kamrában használjuk a hatóanyag elgőzölögtetésére. összehasonlítás céljából ugyanebben a kamrában 30 g tüzelőanyagból és 1,5 g DDVP-ből álló füstölőkévé- 25 réket is elégetünk. A kamra felső része átlátszó és a kamrát a felső közepén elhelyezett, 20 W-os fénycsővel világítjuk meg. A kamrában vízszintes helyzetben, függőleges irányban mozgatható módon jelzőlemezt helyezünk el. Ez a jelző- 30 lemez 35 mm átmérőjű, fehér műanyag tárcsa. A tárcsán négy fekete, 0,5 mm vastag vonalat húzunk oly módon, hogy két vonalpár a tárcsa közepén messe egymást derékszögben, a két vonalpár egyenesei pedig egymástól 1,0 mm távolságban egymással párhuzamosan halad- 35 janak. A tárcsát most függőleges irányban mozgatva, a kamra teteje és a tárcsa közötti azon h magasságot határozzuk meg, amelynél a tárcsán lévő négy vonal szabad szemmel még jól kivehető. A kamrában uralkodó zavarosságot ennek alapján a következő egyenlettel számít- 40 hatjuk ki: zavarosság (%) = X 100. A fenti meghatározást minden egyes minta esetében 45 ötször ismételve, a kapott átlageredményeket a 9. táblázatban tüntettük fel: 9. táblázat Távolság, cm Zavarosság, % A találmány szerinti keverékkel 67 74,4 Az összehasonlító keverékkel 16 17,8 Az eredmények jól mutatják, hogy a találmány sze- 55 rinti berendezésben fejlődött füstmennyiség lényegében elhanyagolható. A toxicitás vizsgálata (a füstölőgőz hatása alapján meghatározva). A toxicitást az alábbi körülmények között vizsgáljuk: 60 1. A berendezés. A: A találmány szerinti keverék 18. mintáját tartalmazó találmány szerinti berendezés. B: A találmány szerinti keverék 20. mintáját tartalmazó találmány szerinti berendezés. 65 2. Az eszköz 1 mX 1 mX 1 m (azaz 1 m3 térfogatú) kamrák. 3. Kísérleti állatok Öthetes JCL: ICR egerek. 4. A módszer öt hím vagy öt nőstény egeret kamrába helyezünk, amelynek légterét egy vagy két készülék segítségével befüstöljük. Az állatokat 2 órán át tartjuk a befüstölt zárt kamrában, majd közönséges ketrecbe helyezzük azokat, ' ahol enni és inni kapnak. 5. Az eredmények A kapott eredményeket a 10. és 11. táblázatokban mutatjuk be. 10. táblázat Kíséri. sz. Készülékszám A halálozások száma közvetlenül 1 nappal 2 nappal a füstölés után hím nőst. H N H N 1 A - 1 db 0 0 0 0 0 0 2 B - 1 db 0 0 0 0 0 0 3 B -2 db 0 0 0 0 0 ■ 0 A toxicitási vizsgálatokban alkalmazott 18. és 20. minták tehát semmiféle toxikus hatást nem mutatnak, és a kísérleti állatok a füstölést követő 10. napon is élnek. Amint az a 10. táblázat adataiból látható, a találmány szerinti eljárás és berendezés nagy biztonsággal használható olyan kamrában, amelyben az elgőzölögtetett hatóanyag koncentrációja 30-szorosan haladja meg a kielégítő rovarirtó hatást biztosító koncentrációt. All. táblázatban a toxicitás-vizsgálatot túlélt kísérleti állatok testsúlyváltozását mutatjuk be. 11. táblázat KísérL sz. A kíséri, állatok neme A kíséri, állatok Testsúly változása (átlag, g) A kísérlet eló'tt A kísérlet után 1 2 4 6 8 10 nappal 1. H 26,2 27,3 26,2 29,6 29,4 29,6 31,4 N 22,2 22,4 21,6 23,0 23,4 22,4 23,2 2. H 24,8 26,2 25,6 28,4 27,0 21,8 24,0 23,8 28,4 29,8 N 22,4 22,6 24,4 24,6 3. H 25,4 28,4 28,2 31,0 31,4 31,8 34,0 N 22,0 22,0 21,4 22,8 23,4 23,6 24,4 All. táblázatból kitűnik, hogy a találmány szerinti keverékek mintái a kísérleti állatok testsúly gyarapodására lényegében semmiféle hátrányos hatást nem fejtettek ki, és az állatoknál a toxicitás legkisebb hatása sem érzékelhető. Az állatok által elfogyasztott táplálék mennyiségében csak a tesztet követő első napon észlelhető csökkenés, ezt követően azonban semmiféle változás nincs. Rovarirtó hatás 1. A találmány szerinti keverékek mintáit a rovarirtó hatás szempontjából az alábbi körülmények között vizsgáljuk. 1.1 A tesztelt rovarok Kifejlett német csótány példányok. 1.2 A módszer 11
