182946. lajstromszámú szabadalom • Helyettesített foszfortartalmú triazol-származékokat tartalmazó inszekticid készíytmények és eljárás hatóanyagaik előállítására

1 182 946 2 A találmány tárgya új helyettesített, foszfortartalmú triazol származékokat tartalmazó inszekticid készít­mények és eljárás, a vegyületek előállítására. Azt találtuk, hogy az új (I) általános képletű helyette­sített, foszfortartalmú triazol származékok - ahol a kép­letben R jelentése egy halogénatommal helyettesített pirazinil­­vagy piridazinilcsoport, egy halogén atommal vagy egy (1-4 szénatomos alkil)-tio-csoporttal helyettesí­tett pirimidinilcsoport vagy halegén atommal legfel­jebb háromszorosan fenoxi-, dihalogén-fenoxi-, tri­­fluor-metil-, triklór-metil-, nitro-, ciano-, 1—4 szén­atomos alkil, 1—4 szénatomos alkoxi-, (1—4 szénato­mos alkil)-tio, (1-4 szénatomos alkil)-szulfonil- vagy di(l—4 szénatomos alkil)-aminocsoporttal egysze­resen helyettesített piridilcsoport; R1 jelentése hidrogén-, halogénatom, 1-4 szénatomos alkil-, 1—4 szénatomos alkoxi-, (1—4 szénatomos alkil)-tío-, (1-4 szénatomos alkiij-szulfinil-, fenil-, fenil-tio-, tiociano-, trifluor-metil-, amino- vagy di(l-4 szénatomos alkil)-aminocsoport; R2 jelentése metil-, etil-, propil- vagy izobutilcsoport és R3 jelentése metoxi-, etoxi-, propoxi-, fenil-, (1-4 szén­atomos alkil)-amino- vagy (1-4 szénatomos alkíl)­­tiocsoport kiváló inszekticid hatásuk van, így jól felhasználhatók rovarirtásra, valamint növények és raktározott áruk ro­varok elleni védelmére. A találmány szerinti triazolil-foszfor-vegyületek a leg­több szerves oldószerben jól, vízben viszont csak korlá­tozottan oldhatók és szilárd kristályos anyagok vagy folyékony halmazállapotúak. E vegyületek előnyös képviselőinek képletében R je­lentése halogénatommal, nitro-, ciano-, halogénalkil-, (1-4 szénatomos) alkil-, alkoxi-, alkil-tio-csoporttaí helyettesített piridinil — vagy pirimidinilcsoport; R2 1-3 szénatomszámú alkilcsoport; R3 1-3 szénatom­számú alkoxicsoport; és R1 értéke 1 -3 szénatomszámú alkil-, 1—2 szénatomszámú alkoxi vagy di(Ci_2 -alkil)­­amino-csoport. Az (I) általános képletű helyettesített, foszfortar­talmú triazol származékokat úgy állíthatjuk elő, hogy egy (IX) általános képletű, alkalmasan helyettesített 3-hidroxi-triazol-vegyületet vagy ennek alkálifém sóját (X) általános képletű foszforsav-halogeniddel reagáltat­­juk savmegkötőszer és oldószer jelenlétében. A (IX) és (X) általános képletekben R, R1, R2, R3 jelentése a fenti, Me jelentése nátrium-, kálium-, lítium-, vagy cé­ziumatom, és Xjelentése klór- vagy brómatom. E reakció oldószerben történő kivitelezésekor a 3-hid­­roxi-triazol reagenst vagy ennek alkálifémsóját össze­keverjük a foszforsav-halogeniddel, és a keveréket 20 °C és az adott oldószer forráspontja közötti hőmérsékletre melegítjük fel. Szükség esetén a reakciót katalizálhatjuk. A reakció általában 0,1-24 óra alatt teljesen végbemegy. A reakcióhoz a reagensek sztöchiometrikus aránya szükséges, azaz egy grammegyenérték-súlynyi 3-hidroxi­­triazol reagenshez egy grammegyenérték-súlynyi foszfor­­sav-halogenid kell, és a gyakorlatban többnyire ilyen ará­nyok alkalmazhatók. A ténylegesen használt reagensek mennyiségaránya azonban nem kritikus, minthogy a kí­vánt termékből valamennyi bármilyen mennyiségarány mellett kialakul. A 3-hidroxi-triazol reagens alkálifémsója úgy állítható elő, hogy oldószerben ekvimoláris mennyiségű 3-hidroxi-2 triazolt és egy alkálifémsót vagy alkálifém-karbonátot reagáltatunk 10 perctől 4 óráig terjedő ideig 20 °C és az alkalmazott oldószer forráspontja közötti hőmérsék­leten. Gyakorlati okokból a sóvá alakítást általában magá­ban a reakcióelegyben végezzük el. Az alkálifémsó hasz­nálata előnyös, minthogy ekkor a foszforsav-halogenid­del való reakcióban oldhatatlan alkálifém-halogenid mel­léktermék, nem pedig sav keletkezik, és így nincs szükség savmegkötőszerre. Ezenkívül az oldhatatlan só könnyeb­ben eltávolítható, ami a termék könnyebb, jobb kinyeré­sét teszi lehetővé. A folyamathoz felhasznált katalizátorok előnyösen legalább 9,5 pKa-értékű, harmadrendű amínok; a segéd­katalizátorok negyedrendű ammonium- és foszfónium­­sók és szerves aminok, mely utóbbiak negyedrendű ammóniumvegyületek lehetnek, például tetra-alkíl­­ammóniumsók, így tetra-«-butil-, tetrahexiî-, tri-n-butil­­rnetil-, cetil-trimetil-, trioktíl-metil- és tridecil-metil­­ammónium-klorid, -bromid, -hidrogén-szulfát, -tozilát stb.; aralkil-ammóniumsók, például tetrabenzil-ammó­­nium-klorid, benzil-trimetil-, benzil-trietil-, benzil-tri­­butil- és fenil-etil-trimetil-ammónium-klorid, -bromid stb.; aril-ammóniumsók, például trifenil-metil-ammó­­mum-fluorid, klorid vagy -bromid, N,N,N-trimetil-anili­­nium-bromid, N,N-dietil-N-metil-anilinium-hidrogén-szul­­fát, trímetil-naftil-ammónium-klorid, (p-metil-fenil)-tri­­metil-ammónium-klorid vagy -tozilát stb.; 5- és 6-tagú heterociklusos vegyületek, melyek gyűrűjében legalább egy negyedrendű nitrogénatom van, mint például N-me­­til-piridinium-klorid vagy -metil-szulfát, N-hexil-piridi­­niumjodid, (4-píridil)-trimetíl-ammónium-klorid, 1 -me­til- l-azabiciklo(2.2.1 .)-heptán-bromid, N,N-dibutil-mor­­folinium-klorid, N-etil-tiazólium-klorid, N-butil-pirró­­lium-klorid stb.; valamint az ezeknek megfelelő foszfó­­niumsók. Az ammóniumsók a foszfóniumsókhoz képest elő­nyösebben használhatók alacsonyabb áruk és könnyebb beszerezhetőségük miatt. A legelőnyösebb katalizátorok a benzil-trimetil-, benzil-trietü-, tetra-n-butil- és tri-n-bu­­til-metü-ammóniumsók. Megfelelő harmadrendű aminok például az alifás tri­­hidrokarbil-aminok (pl. trimetil-amin, etil-dimetil-amin, butil-dimetil-amin, N,N,N’,N’-tetrametil-etiléndiamin és hasonlók); az alifás heterociklusos aminok (pl. 1,4-díaza­­biciklo/2.2.2)-oktán, l-metil-2-imidazolin, 1-metil-pirro­­lidin és hasonlók); a kevert alifás (aromás aminok) pl. 4-dimetil-amino-piridín, 4-(N-pírrolidino-piridin-fenil-di­­metil-amin), és más hasonló szerves, szférikusán nem gá­tolt, nukleofil harmadrendű aminok. Megfelelő diazolvegyületek, példáid az imidazol, az 1-metil-imidazol, az 1-etil-imidazol, az 1-propil-imidazol, az 1-hexil-imidazol-pirazol, az 1-metil-pirazol, az 1-etíl­­pirazol, az 1-butil-pirazol, az 1-amil-pirazol, az 1-hexil­­pirazol és hasonlók. Ha katalizátort alkalmazunk, az a folyamat bármely szakaszában hozzáadható a reakcióelegyhez. A legkedve­zőbb hatás elérése céljából ajánlatos a reakció kezdete­kor hozzáadni a katalizátort. Ha azonban a katalizátor harmadrendű amin, azt előnyös közvetlenül a foszfor­­sav-klorid beadagolása előtt a rendszerbe vinni. Megfelelő savmegkötőszerként például szerves amino­­kat, így trietil-amint, dimetil-anilint vagy piridint alkal­mazhatunk, de használhatók szervetlen bázisok is, pél­dául alkálifémek vagy alkáliföldfémek, így nátrium, ká­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom