182937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új benzoprián-származékok előállítására

1 182 937 2 mérsékleten 25 ml 2n nátrium-hidroxid-oldattal kezelve és keverve hidrolizálunk. Ezután az oldatot 2n sósav­oldattal megsavanyítjuk. A képződött csapadékot leszí­vatjuk, vízzel mossuk, nátrium-szulfát fölött megszárít­juk és acetonból átkristályosítjuk. így 4-metil-7-oxalo­­amino-kumarint kapunk, amelynek olvadáspontja 236— 238 °C (bomlás). 44. példa 6.2 g 7-etoxi-karbimido-karbonil-amino-4-metil-kuma­­rin-hidroklorid 100 ml etanollal készített oldatát 2 órán át forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. Ezután lehűtjük, a 7-trietoxi-acetil-amino-4-metil-kumarint tar­talmazó oldatot 50 ml 2n nátrium-hidroxid-oldattal összekeverjük, és 3 órán át 40 °C hőmérsékleten kever­jük. Ezt követően a tiszta oldatot 2n sósav-oldattal meg­savanyítjuk, és a képződött csapadékot acetonból átkris­tályosítjuk. így 4-metil-7-oxalo-amino-kumarint kapunk, amelynek az olvadáspontja 236—238 °C (bomlás). 45. példa 1.3 g 7-klór-oxalil-amino-4-metil-kumarint 20 ml 2n nátrium-hidroxid-oldatban szuszpendálunk és 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük. így a4-metil-7-oxalo-ami­­no-kumarin nátriumsóját kapjuk, amely 300 °C fölött olvad. A kiindulási anyagot az alábbi módon állíthatjuk elő: 4.4 g 7-amino-4-metil-kumarin 20 ml vízmentes di­­metil-formamiddal készült oldatába 0 °C hőmérsékleten belecsöpögtetjük 1,3 g oxalil-klorid 5 ml dimetil-forma­­middal készített oldatát és az elegyet óvatosan keverjük. Ezután az oldószert nagy vákuumban le desztilláljuk. így 7-klór-oxalil-amino-4-metil-kumarint kapunk, amelyet azonnal tovább reagáltatunk. 46. példa 6.3 g 5-metoxi-oxalil-amino-2-propionil-fenol, 15 ml ecetsavanhidrid és» 1 g nátrium-acetát elegyét körülbelül 5 órán át melegítjük 160 °C hőmérsékleten. Lehűlés után az elegyet jeges vízbe öntjük. A maradékot leszűrjük, egymást követően jéggel hűtött, felhígított nátrium-hid­roxid-oldattal és vízzel mossuk, és nátrium-szulfát fölött megszárítjuk. Így a 7-metoxi-oxalil-amino-3,4-dimetil-ku­­marin és a 7-metoxi-oxalil-amino-2,3-dimetil-4-oxo-4H-l­­benzopirán elegyét kapjuk, amelyet kovasavgélen aceton­nái végzett kromatografálással választunk szét. 47. példa 5.4 g 3-(3-metoxi-oxalil-amino-fenoxi)-2-metil-2-bu­­tén-karbonsav-nitrilt 50 ml dimetil-szulfoxidban felol­dunk. Az oldatot ezután összekeverjük 5,4 g, részletek­ben beadagolt, vízmentes alumínium-kloriddal, és az elegyet egy órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Lehűlés után a reakcióelegyet jeges vízre öntjük és körül­belül 3 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Ennek so­rán a közbenső termékként képződött 4-imino-7-metoxi­­oxalil-amino-2,3-dimetil-4H-l-benzopirán hidrolízist szen­ved. így 7-metoxi-oxalil-amino-2,3-dimetil-4-oxo-4H-l­­benzopiránt kapunk, amelynek olvadáspontja 228— 229 °C. A kiindulási anyagot az alábbi módon állíthatjuk elő: 4,3 g m-metoxi-oxalil-amino-fenol-nátriumsót 50 ml dimetil-formamiddal elkeverünk. Ezután részletekben hozzáadunk 3,2 g 3-bróm-2-metil-2-hutenil-nitrilt. A re­akcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten, majd további 2 órán át 50 °C-on keverjük. Ezt követően az oldószert vákuumban lepároljuk, így 3-(3-metoxi-oxalil­­amino-fenoxi)-2-metil-2-buténkarbonsav-nitrilt kapunk, amelyet tisztítás nélkül felhasználhatunk. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás az (1) általános képletű benzopirán-szárma­­zékok — amelyeknek a képletében R egy — adott esetben 1—4 szénatomos alkanollal észte­rezett - karboxilcsoportot vagy egy — adott esetben 1—4 szénatomos alkánkarbonsavval észterezett — hid­­roxi-metil-csoportot jelent, PhR—CO-NR3 — általános képletű csoportot tartal­mazó, adott esetben hidroxil-, 1—4 szénatomos alkil­­vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal helyettesített 1,2-fenilén-csoportot képvisel, X jelentése -CO—CRi=CR2— általános képletű cso­port, amelyben és R2 egymástól függetlenül hidrogénatomot, fenil-, piridil-, 1—4 szénatomos alkil-, 2—5 szénato­mos alkanoil-, 2—5 szénatomos alkoxi-karbonil­­vagy karboxilcsoportot vagy együttesen 3—5-tagú, 3-5 szénatomos alkiléncsoportot jelent és R2 hidroxilcsoportot is képviselhet és R3 hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcso­­portot jelent — szabad alakban vagy só alakjában történő előállítására, azzal jellemezve, hogy a) egy (II) általános képletű vegyületet — amelynek a képletében Ph, X és R3 a fenti jelentésű — vagy sóját egy R—Y általános képletű vegyülettel — amelynek a képle­tében R a fenti jelentésű és Y szabad vagy 1-4 szénatomos alkanollal észterezett karboxilcsoportot, egy — adott esetben fenilcsoport­­tal mono- vagy rövidszénláncú alkilcsoporttal mono­vagy diszubsztituált — karbamoilcsoportot vagy egy — adott esetben monooxa-, monoaza- vagy monotia­­analóg, 4—7 tagú alkiléncsoporttal diszubsztituált — karbamil-csoportot vagy egy — adott esetben hidro­­gén-halogeniddel anhidriddé alakított — karboxil­csoportot jelent — vagy annak sójával reagáltatunk, vagy b) olyan (I) általános képletű vegyületek szabad alak­ban vagy só alakjában történő előállítására, amelyeknek a képletében Ph, X és R3 a fenti jelentésű és R egy — adott esetben 1—4 szénatomos alkanollal ész­terezett — karboxilcsoportot jelent, egy (llr) általános képletű vegyületben — amelynek a képletében Ph, X és R3 a fenti jelentésű és X! egy funkcionálisan átalakított oxalocsoportot jelent, amely funkcionálisan átalakított karboxilcsoport­­ként ciano-, halogén-karbonil-, tri-( 1 —4 szénatomos alkoxi)-metil-, trihalogén-metil- vagy (1—4 szénato­mos alkoxi)-imino-metilén-csoportot tartalmaz — az Xi csoportot hidrolízissel R karboxilcsoporttá, illetve 1-4 szénatomos alkanollal végzett alkoholízissel 2—5 szénatomos alkoxi-karbonil­­csoporttá alakítjuk, vagy c) egy (II”) általános képletű vegyületben — amely­nek a képletében R3, Ph és X a fenti jelentésű és X2 egy — adott esetben hidráttá vagy egy 1—4 szénato-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom