182927. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fenoxi-propionsav-származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 182 927 2 összekeverünk 50 súlyrész 3. példa szerinti hatóanyagot 1 súly rész dibutil-naftalin-szulfonáttal, 4 súlyrész ligninszulfonáttal, 8 súlyrész nagy diszperzitásfokú kovasawal és 37 súlyrész természetes kőzetliszttel és a keveréket porfinomságúra őröljük. Alkalmazás előtt a kapott nedvesíthető port annyi vízzel keveijük el, hogy a kapott keverék a hatóanyagot mindig a kívánt koncentrációban tartalmazza. 3. Emulgeálható koncentrátum előállítása Célszerű hatóanyag-készítmény előállítása céljából 25 súlyrész 4. példa szerinti hatóanyagot 55 súlyrész xilol és 10 súlyrész ciklohexanon elegyében oldunk. Á kapott oldathoz emulgeátorként hozzáadunk 10 súlyrész - kálcium-dodecil-benzolszulfonátot és nonil-fenolpoliglikol-étert tartalmazó - keveréket. Alkalmazás előtt az így kapott emulgeálható koncentrátumot annyi vízzel keveijük el, hogy a kapott keverék a hatóanyagot mindig a kívánt koncentrációban tartalmazza. 4. Granulátumok előállítása a) Készítmény folyékony hatóanyagból Célszerű hatóanyag-készítmény előállítása céljából 1 súlyrész 27. példa szerinti hatóanyagot 9 súlyrész granulált, jó szívóképességű agyagra poriasztunk. A kapott granulátumokat mindig a kívánt koncentrációban szórjuk a növényekre vagy azoknak életterébe. b) Készítmény szilárd hatóanyagból Célszerű hatóanyag-készítmény előállítása céljából 91 súlyrész 0,5-1,0 mm szemcseméretű homokhoz hozzáadunk 2 súlyrész orsóolajat, majd 7 súlyrész finomra őrölt hatóanyag-előkeveréket, amely 75 súlyrész 21. példa szerinti hatóanyagot és 25 súlyrész ter35 A ) táblázat Kikelés előtti alkalmazással végzett kísérletek A hatóanyag, az előállítási példa száma A hatóanyag mennyisége kg/ha Sinapis Matricaria Gallinsoga Stellaria Chenopodium Cyperus Búza Zab Gyapot Kukorica (1) 5 90 100 100 100 90 100 20 40 60 20 (2) 5 90 100 100 100 100 100 0 0 60 0 (3) 5 90 100 100 100 100 100 0 0 40 0 (21) 5 60 100 100 80 80 — 0 0 0 0 (22) 5 80 100 100 60 80 20 0 0 0 (23) 5 60 90 80 40 60 — 0 0 0 0 (9) 5 80 — 100 80 90 — 0 0 0 0 (10) 5 90 — 100 90 80 — 0 0 0 40 (4) 5 80 100 100 100 100 — 40 40 40 0 (27) 5 0 70 60 20 60-0 0 0 0 B) példa Kikelés utáni felhasználással végzett kísérlet Oldószer: 5 súlyrész aceton Emulgeátor: 1 súlyrész alkil-aril-poliglikol-éter A hatóanyag célszerű kiszerelési alakjának elkészítése céljából 1 súlyrész hatóanyagot a megadott mennyiségű oldószerrel keverünk össze, majd ehhez hozzáadjuk a megadott mennyiségű emulgeátort és az így kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. 6 A fenti módon elkészített hatóanyag-készítménnyel olyan kísérleti növényeket permetezünk, amelyek már 5-15 cm magasságot értek el; a permetezést úgy végezzük, hogy a talaj felületegységére a táblázatban megadott hatóanyag-mennyiségek kerüljenek felhasználásra. A kísérletben alkalmazandó permetlé koncentrációját úgy választjuk meg, hogy hektáronként 2000 liter víz felhasználásával a B) táblázatban megadott hatóanyagmennyiségek kerüljenek felhasználásra. Három hét elteltével értékeljük a növények károsodási fokát, a mészetes kőzetlisztet tartalmaz. A kapott anyagot addig keverjük megfelelő keverőberendezésben, amíg egyenletes, szabadon folyó, nem porozódó granulátumokat kapunk. A granulátumokat mindig a kívánt mennyiségben szórjuk a növényekre vagy azoknak életterébe. A találmány szerinti hatóanyagok jó herbicid hatásosságát az alább következő példák szemléltetik: A) példa Kikelés előtti felhasználással végzett kísérlet Oldószer: 5 súly rész aceton Emulgeátor: 1 súlyrész alkil-aril-poliglikol-éter A hatóanyag célszerű kiszerelési alakjának elkészítése céljából 1 súlyrész hatóanyagot a megadott mennyiségű oldószerrel keverünk össze, majd hozzáadjuk a megadott mennyiségű emulgeátort és az így kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A kísérleti növények magvait közönséges talajba vetjük el és 24 óra múlva a hatóanyag-készítménnyel öntözzük. Ennek során a felületegységre öntözött vízmennyiséget célszerűen állandó értéken tartjuk. A hatóanyagnak a készítményben való koncentrációja nem játszik szerepet, lényeges szerepe csupán a felületegységenként alkalmazott hatóanyag-mennyiségnek van. Három hét múlva értékeljük a kikelt növények károsodási fokát, a kezeletlen kontrollnövényekkel összehasonlítva. A kísérlet során fölhasznált hatóanyagokat, azok alkalmazott mennyiségét, a kezelt növények fajtáját és a kísérlet eredményeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze; a táblázatban 0% = nincs hatás (mint a kezeletlen kontroll), 100% = a növények teljes elhalása 5 10 15 20 25 30 55 60 65
