182923. lajstromszámú szabadalom • Színképző anyagként piridilkéket tartalmazó átírólap
1 182 923 2 c) A b) lépés szerinti kompozíciót úgynevezett „air-knife” rendszerű bevonóval felvisszük 15,42 kg súlyú papírkötegre, majd megszárítjuk. A száraz állapotra vonatkoztatott bevonósúly mintegy 2,04 kg 63,5X96,5 cm méretű lapokból álló 500 darabos rizsmára. 5. példa Kristályibolya-laktont tartalmazó, CF-típusú átírólap előállítása A 4. példa a), b) és c) lépéseiben ismertetett műveleteket megismételjük, azzal a különbséggel, hogy piridilkék helyett kristályibolya-laktont, továbbá az a) lépésben 300 g kalcium-karbonát helyett 300 g cinkrezinátot használunk. A c) lépésben felhasználásra kerülő bevonó formulázás szilárdanyag-tartalma 27 s%, míg viszkozitása 57 cPs. 6. példa Savas gyantát mint színelőhívót tartalmazó CB- és CFB-típusú lapok előállítása a) 1200 g 4-fenil-fenol bázisú gyantát (a továbbiakban egyszerűen PPP-gyantaként említjük) melegítés és keverés közben feloldunk 3200 g dibenzil-éter és 1600 g Magnaflux-olaj keverékében. Ugyanakkor 200 g ,,EMA 31” márkanevű polimert (75 000 és 90 000 közötti molekulasúlyú, etilénből és maleinsavanhidridből készült kopolimer) is feloldunk melegítés és keverés közben 1800 g ionmentésített vízben. A kapott EMA-oldatot 6000 g ionmentesített vízzel hígítjuk, majd pH-ját 20 s%-os nátrium-hidroxid-oldattal 4,0-ra beállítjuk. A PPP-gyanta olajos oldatát ezután Cowles-típusú, szilárd anyagok oldására alkalmas berendezésben 25 °C- on az EMA-oldatban emulgáljuk, az emulálást addig végezve, míg az olajcseppecskék átlagos mérete közel 2 mikron lesz, a cseppméreteloszlás mintegy 0,5 és mintegy 15 mikronos szélsőértékei mellett. A kapott emulziót ezután 55 °C-on tartott vízfürdőben helyezzük el, majd gyors keverés közben 1000 g, 1000 g ionmentesített vízzel hígított 80 s%-os Resloom 714 márkanevű anyagot (éterezett metilol-melamin) adagolunk. Az így kapott reakcióelegyet 55 °C-on tartjuk 2 órán át állandó sebességű keverést biztosítva és így a kapszulák képződését elősegítve. 2 óra elteltével a hőmérsékletet lassan a környezet hőmérsékletére beállni hagyjuk, majd a keverést még további 16 órán át folytatjuk. b) A PPP-gyantának az a) lépésben ismertetett módon előállított, mikrokapszulázott oldatát bevonó kompozícióvá dolgozzuk fel a következőkben ismertetett arányokban vett komponensekkel: Súlyrész Súly% nedves száraz (száraz áll.) a) lépésbeli kapszulázott oldat 26,60 12,50 71,4 stilt-keményítő 3,20 3,12 17,9 Stayco-S keményítő 6,30 0,63 3,6 Dow Latex 638 2,50 1,25 7,1 VÍZ 26,40 65,00 17,50 100,0 A kapott bevonó formulázásban a szilárdanyag-tartalom 27 s%, míg a viszkozitás 68 cPs. c) A b) lépésben kapott bevonó kompozicióval úgynevezett „air-knife” típusú berendezést használva 15,42 kg súlyú papírköteget vonunk be, majd megszárítjuk. A száraz állapotra vonatkoztatott bevonósúly mintegy 1,7 kg 63,5X96,5 cm méretű lapokból álló 500 darabos rizsmára. Az előző bekezdésben ismertetett bevonási lépésen túlmenően a 4. és az 5. példákban ismertetett eljárással előállított átírópapírok hátoldalát is bevonjuk a b) lépésben kapott bevonó formulázással, CFB-típusú átírópapírokat kapva. 7. példa Savas gyantát mint szinelőhívót tartalmazó CB-tipusú lap előállítására szolgáló alternatív módszer a) Elkészítjük 1400 g 4-oktil-fenol alapú gyanta (a továbbiakban egyszerűen POP-gyantaként említjük) oldatát 3200 g dibenzil-éterrel és 1600 g Magnafluxol íjjal, elegendő méretű melegítést és keverést alkalmazva ahhoz, hogy az oldódás végbemenjen. Az így kapott olajos oldatot ezután a 6. példa a) lépésében ismertetett módon mikrokapszulázzuk. b) és c) A 6. példa b) és c) lépéseiben ismertetett műveleteket megismételjük, azzal a különbséggel, hogy nedves állapotra vonatkoztatva 26,60 súlyrész helyett 27,30 súlyrészt alkalmazunk a példa a) lépése szerint előállított, POP-gyantát tartalmazó kapszulákból, illetve az előállított bevonó formulázást csak CB-típusú lap előállítására hasznosítjuk. 8. példa Piridilkéket és kristályibolya-laktont tartalmazó át ró lapok összehasonlítása Piridilkéket és kristályibolya-laktont tartalmazó átírópapírokat alávetünk írógép-intenzitási vizsgálatoknak, amelyek során egy standard alakot ütünk, illetve gépelünk olyan lapsorozatra, amely egy CF- és egy CB-típusú lapot és adptt esetben egy közbenső CFB-típusú lapot tartalmaz. így az alaknak megfelelő színes nyomott tükörképet hozunk létre a CF-típusú lapon vagy a CFB- típusú lap CF-oldalán, majd a tükörkép intenzitását áttetszőségmérő segítségével meghatározzuk. A mért intenzitás a színmegjelenés mértéke, illetve tulajdonképpen a nyomott tükörkép fényvisszaverésének a nem nyomott területére vonatkoztatott aránya (I/Io) százalékokban kifejezve. Egy nagy érték gyenge színmegjelenést, míg egy alacsony érték nagymértékű színmegjelenést reprezentál. A piridilkéket és a kristályibolya-laktont tartalmazó árírópapírok összehasonlítása céljából a következő intenzitásokat határozzuk meg: A - eredeti intenzitás, azaz egy nyomott tükörkép intenzitása 24 órával kialakulásának kezdete után B - egy tükörkép intenzitása azt követően, hogy a következő behatásoknak tettük ki: (i) fluoreszcens fény (ii) természetes napfény (iii) környezeti tárolás vagy (iv) kemencében való tárolás 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
