182921. lajstromszámú szabadalom • Berendezés azonos szélességű és vastagságú mozgó mágnezezhető szalagok jellemzőinek meghatározására

1

182 921

2

megfelelő arányú feszültség kimenőjel jut a 38 kimenőáramkörre, és az ahhoz csatlakozó folyamatos 16 jelrögzítőre.

Amint az az 1. illetőleg a 2. ábrákon látható, a mágnesező 12 mágriestekercs, amely a 10 mágnesezhető szalagot mágnesezi, úgy van kapcsolva, hogy az például egyfázisú 230 Voltos, 60 Herzes

hálózati

feszültséggel táplálható. A 12 mágnestekerccsel a primer áramkörben egy 18 mágnestekercs van sorbakötve, amely a jelvevő mágnestekercsben lévő levegő kompenzálására szolgál. A feszültségszabályozást változtatható vezérléssel, vagy áramvezérléssel végezzük önmagában ismert módon a 12 mágnestekercsben (amit az ábrán nem ábrázoltunk), hogy ezáltal a mágnesező vasmagos tekercs mágnesező áramát olymódon szabályozhassuk, hogy a mágnesezendő 10'mágnesezhető szalagot 10 H induktivitás szintre mágnesezzük. Habár a 2. ábrán a jobb szemléltetés céljából külön áramforrást mutattunk be, természetszerű azonban, hogy találmányunk oltalmi körén belül egyaránt alkalmazható például 110 V-os váltakozó áramú hálózati tápforrás, vagy bármely tetszőleges más feszültségű hasonló tápforrás. A 10 mágnesezhető szalagban lévő indukció értéke nem kritikus, azonban kísérleteink szerint, ha a 10 mágnesezhető szalag indukciója kb. 10 H, azaz ha az Epstein

vizsgálati

módszer 10-3T indukciót mutat, ebben az esetben kedvezőbb korrelációt érhetünk el. Amint a 10 mágnesezhető szalag a vizsgáló berendezésen átfut, az áram szintjét minden károsodás nélkül változtathatjuk. Mint ismeretes, bármely ismert minőségű mágnesezhető szalag esetében a gerjesztő 12 mágnestekercsben lévő áram mindig arányos a mágnesező erővel. Ez azt jelenti, hogy ha az áram nagysága változik, a mágnesező indukció (10 H) értéke ugyancsak változik. Ez a változás azonban nem kritikus. Annak érdekében, hogy nagy változásokat elkerüljünk, ajánlatos konstans áramú áramforrást alkalmazni.

Az A és B vasmagok tekercsei 20 szekunder, illetőleg 22 kompenzáló mágnestekercsekkel vannak sorbakapcsolva, amelyek a primer 18 mágnestekerccsel alkotnak kompenzációs rendszert. Az A és B vasmagok tekercseinek feszültségkimenetei a teljes váltakozóáramú hullámot átvivő hídáramkörhöz, illetőleg 24 és 26 egyenirányítókhoz vannak kapcsolva. A 24 egyenirányító kimenete célszerűen egy analóg mérőműszerhez van kötve, amely az A vasmagtekercs egyenáramú feszültségével analóg jelet szolgáltat. így például az egyenáramú digitális 28 voltmérő alkalmas műszer az egyenáramú A vasmag-tekercs feszültségének mérésére. A B vasmagtekercsének feszültségét és a 24 egyenirányító által egyenirányítóit feszültséget - amelyet a 24 egyenirányító egyenirányít - a 26 egyenirányító kimenő sarkairól kapjuk. Ez utóbbi egyenirányított feszültség az A és B vasmag-tekercsek feszültségkülönbségeinek megfelelő feszültséget szolgáltat. Az egyenirányított feszültség, amely az A és B vasmagok tekercseinek feszültségkülönbségi jele, a digitális egyenáramú 30 voltmérőre kerül, amely az A—B vasmagok tekercseinek egyenáramú kimenő jelei közti analóg különbségi jelet mutatja. Amint az alábbiakban részletesen kifejtjük, az A és B vasmagok tekercsei úgy vannak kiképezve, hogy az A vasmag-tekercsének kimenőfeszültsége mindig nagyobb, mint a B vasmag-tekercsének a kimenő feszültsége. Más szóval, az A és B vasmagok tekercsei úgy vannak méretezve, hogy ugyanazon fluxusmennyiséget indukálva a 10 mágnesezhető szalagban, a mágnesező 12 mágnes5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

tekercs által az A vasmag-tekercs kimenő feszültsége mindig nagyobb, mint a B vasmag-tekercs kimenő feszültsége.

A 24 egyenirányító közvetlenül az A vasmag tekercséhez van kötve, miáltal közvetlenül értékeli annak feszültségét. Ezt a feszültséget a digitális 28 voltmérőre és 26 egyenirányítóra adjuk. A 26 egyenirányító kimenete is közvetlenül össze van kötve a B vasmag tekercsével, miáltal annak egyenirányított feszültségét ellenfázisban kapcsolja össze a 24 egyenirányító kimenetével, minek következtében az A és B vasmagok tekercsei közötti feszültségkülönbséget a digitális 30 voltmérővel mérhetjük. Lehetséges megoldás az is, hogy a 26 egyenirányítót közvetlenül az A és B vasmagok tekercseinek kimenetéhez kapcsoljuk, azonban ez esetben olyan ellenfázisú kapcsolást kell végeznünk, hogy a 26 egyenirányító kimenetén az A és B vasmagok tekercseinek feszültségkülönbségei jöjjenek létre. A digitális 28 és 30 voltmérők olymódon alakíthatók ki, hogy azoknak a mért eredményt megjelenítő részén az A és B vasmagok tekercseinek feszültségkülönbségei optikailag megjeleníthetők legyenek. A digitális 28 és 30 voltmérők egyik sarkai 32 vezetékkel vannak összekötve, és ilymódon a 24 egyenirányító teljes feszültsége a 34 vezetéken át a digitális 28 voltmérőre jut. A 26 egyenirányító teljes feszültsége a 36 vezetéken át jut a digitális 30 voltmérőre. A digitális 28 és 30 voltmérők kimenete egy meghajtó fokozatot alkotó 38 kimenő áramkör bemenetéhez csatlakozik, amely olyan kapcsolású, hogy annak kimenetén feszültség jelenik meg. A—B

A 3. és 4. ábrán látható kiviteli alak esetén a mágnesező 12 mágnestekercs és a jelvevő A vasmag azonos geometriai nagyságúak, ezzel szemben a B vasmag méretei az előbbieknél nagyobbak. Az 5. ábrán látható kiviteli változat esetén mind a három mágnestekercs, azaz a mágnesező 12 mágnestekercs és a jelvevő A és B vasmagok azonos méretűek. A 3. és 4. ábrán látható kiviteli változat esetén a mágnesező 12 mágnestekercs (amely a mágnesező erő forrását alkotja) szigetelt rézhuzalból van tekercselve a jelvevő tekercsek fölött. Mindhárom tekercs körülfogja a vizsgálandó mágnesszalagot. A tekercsek megfelelő menetszámmal egyenletesen vannak tekercselve, és a vizsgálandó 10 mágnesezhető szalag jelének megfelelő nagyságú jelet szolgáltatnak, mert a 12 mágnestekercs tekercsének több-kevésbé egyenletes indukció-tartománya fölött helyezkednek el. A mágnesező 12 mágnestekercs tekercse és a B vasmag tekercse közötti távolság nagyobb, mint a B vasmag tekercse és az A vasmag tekercse közötti távolság. Az A vasmag tekercsének szélességi mérete megegyezik a mágnesező 12 mágnestekercs tekercsének szélességi méretével. A B vasmag tekercsének érzékelő feszültségét részben azon a területen létrejövő indukció hozza létre, amely indukció az A vasmag tekercsének környezetében csökkenő értékű. A B vasmag tekercsének a másik két tekercstől eltérő hosszúsági mérete és menetszáma határozza meg a készülék kalibráló görbéjének alakját. Vizsgálataink szerint a B vasmagtekercs által keltett feszültség értéke kb. 90%-a az A vasmagtekercsen mérhető feszültségnek a legjobb minősítésű mágnesezhető szalagok mérési eredményei alapján, ezért a berendezés tekercseinek menetszámát és a tekercsek egymáshoz való helyzetét fentiek alapján javasoljuk beállítani.

5