182919. lajstromszámú szabadalom • Nyomatékváltómű gépjárművekhez, a mozgás közbeni sebességváltások részben vagy teljesen önműködő megvalósítására

1 182 919 2 hívja erre a figyelmét. Ha a kijelző szerv hangjelzését úgy oldjuk meg, hogy fokozatonként a sorrenddel meg­egyező számú impulzusból álló szakaszos jelet adunk, akkor a vezetőnek a működtetéshez sem kell odanéznie. Ha pl. ti — szünet — ti — szünet — ti alakú hangjelzés van, a vezető tudja, hogy az első sebességből a második sebességbe kell átváltani, ami hagyományos sebesség­váltókarként kiképzett beavatkozó szervnél vakon végez­hető rutinművelet. Ha pedig a hangjelzés alakja, pl.: ti-ti-ti — szünet — ti-ti-ti - szünet, akkor a vezető tudja, hogy a harmadik sebességből a negyedikbe kell kapcsol­nia. Megoldható az is, hogy a felfelé kapcsolás és a lefelé kapcsolás figyelmeztető jele is különbözzék egymástól. Ha most a járművezető működteti a kezelőszervet — mely pl. sebességváltó kar alakú, akkor a kezelőszerv N villamos kimenete közül a választott fokozatnak meg­felelő sorrendű kimeneten villamos jel jelenik meg. Időzítő csatolóelemekkel biztosítjuk, hogy a jel előbb jelenjen meg a dörzskapcsoló elemek működtető szervé­nek bontó bemenetéin, majd később a fokozatválasztó megfelelő sorrendű kimenetéhez rendelt beavatkozó szerv vezérlő bemenetén. Először tehát valamennyi dörzskapcsoló elem oldó utasítást kap; ezzel egyfelől biztosan oldjuk az eddig aktivált fokozat szabadonfutó fogaskerekének kapcsolódását a hozzá tartozó tengely­­lyel, másfelől kizárjuk annak lehetőségét, hogy viszont zavarójel hatására más fokozatnál kapcsolódás történjen (így nincs szükség külön zavarmentesítő fokozatok alkal­mazására). Közvetlenül ezután a kijelölt beavatkozó szerv mágnesszelepének vezérlő bemenetére is eljut a jel és megtörténik az átváltás. Eközben természetesen a szabadonfutás folytán megszűnik a hajtott rendszer és a meghajtó rendszer pillanatnyi fordulatszámai közötti kényszerkapcsolat, azok eltérők lesznek, de a váltási művelet mindekori irányából folyóan egyértelmű, hogy a majoráns fordulatszám fokozatosan közeledik a mino­­ráns fordulatszámhoz. Az első komparátorok üzem köz­ben állandóan — folyamatosan vagy mintavétellel és ciklusonkénti törléssel — figyelik a két rendszer pilla­natnyi fordulatszámai közötti szinkronizmust. Amikor nincs sebességváltási folyamat, a szinkronizmus termé­szetesen kényszerűen fennáll, de stacionér üzemben az első komparátorok jelei hatástalanok a dörzskapcsoló­­kat működtető szervekre (ez logikai eszközzel könnyen megoldható). Ha azonban a megfelelő sorrendű dörzs­kapcsoló elem működtető szervének bontó bemenetére utasítás érkezett, előkészítő utasítást kap a sorrendben következő fokozathoz tartozó első komparátor. Mint­hogy a szinkronfutás felborult, a komparátor ekkor nem tud szinkronfutásjelet adni. Amint azonban létrejön a két rendszer együttfutása, a megfelelő sorrendű első komparátor kimenetére jutó jel indítja a megfelelő sor­rendű dörzskapcsoló elem működtető szervét, a mágnes­szelep vezérelte hidraulika közelíti a dörzselemet a szaba­donfutó fogaskerékhez és a hagyományos kuplungolás­hoz hasonló lefolyással létrejön a biztos kapcsolat. A fokozatválasztó kimenőjele, mely először a korábban kapcsolt fokozat dörzskapcsoló elemének működtető szervére jutott, majd a megfelelő sebességfokozat beavat­kozó szervére is, ezenkívül a második komparátor meg­felelő sorrendű összehasonlító fokozatának kimenetével csatolt — logikai szorzást megvalósító — hálózat második bemenetére is jut. A logikai hálózat kimenő jele pedig a kijelző rendszer megfelelő sorrendű visszajelző bemene­tére jut. Ennek hatására vált át a kijelzés folyamatos 4 fényjelzésre, illetve a hangjelzés megszűnik. A folyama­tos fényjelzés fennmaradásának időtartamát készülék­technikai időzítéssel állíthatjuk be (tartó, időzítő, késlel­tető eszközzel). A teljesen automatizált változat abban különbözik, hogy nem alkalmazunk figyelmeztető jelzőrendszert, a fokozatválasztót nem manuális kezelőszervvel alakítjuk ki, hanem villamos vezérlőbemenetekkel és a második komparátor egyes összehasonlító fokozatainak kimenetei nem kijelző készülék és logikai hálózat bemeneteire csat­lakoznak, hanem — közvetlenül vagy közvetve a villamo­sán vezérelhető fokozat választó megfelelő sorrendű vezérlőbemeneteire. Ez a csatolás a fentiek ismeretében szakember által a technika állásában adott eszközökkel kialakítható. Természetesen a sebességváltás megtörtén­tének tényét, illetve azt, hogy pillanatnyilag milyen fokozatba van kapcsolva a nyomatékváltómű, a teljesen automatizált változatnál is kijelezhetjük, de ekkor elég a szokásos kijelző lámpatípusok valamelyikének alkal­mazása és a kijelzést nem a második komparátor fokozat jele vezérli, hanem a fokozatválasztó beavatkozó szerve vagy azzal csatolt szerv. A találmány szerinti nyomatékváltómű megtervezése a fentiek ismeretében szakember által elvégezhető, a könnyebb megértés céljából azonban a villamos vezérlő rendszer egy előnyös példakénti kiviteli alakját ábrák kapcsán részletesebben is ismertetjük. Az 1. ábra az első komparátorok működésmódjának megértéséhez szükséges rész kapcsolási vázlatát, a 2. ábra a félautomata kivitelnél a második komparátor mű­ködésmódjának megértéséhez szükséges rész kapcsolási vázlatát mutatja. Az 1. ábrán látható, hogy a hajtott, ill. a meghajtó rendszer valamely gépelemével csatolt induktív 101 és 102 fordulatszámadók célszerűen 103 és 104 erősítőkön és 105 és 106 jelformáló fokozatokon át (mely utóbbiak a bemenő jeleket TTL logikának megfelelő jelekké for­málják) egy-egy 107 és 108 ÉS-kapu egyik bemenetére csatlakoznak. A 107 és 108 ÉS-kapuk másik bemeneteire 109 astabil kimenete csatlakozik, mely 109 astabil ezen­kívül 119 monoflop bemenetére is van kötve. A 107 és 108 ÉS-kapuk kimenetei egy-egy osztólánc bemenetére vannak kötve, az osztóláncokat példánknál két-két 110 és 113, illetve 112 és 115 dekadikus osztó alkotja. Az első 110 és 112 dekadikus osztók párhuzamos kimenetei első 111 BCD-összehasonlító fokozat párhuzamos be­menetelre, a második 113 és 115 dekadikus osztók pár­huzamos kimenetei második 114 BCD összehasonlító fokozat párhuzamos bemeneteire csatlakoznak. Alii és 114 BCD összehasonlító fokozatok kimenetei logikai szorzást megvalósító 116 hálózaton át további 117 ÉS- kapu egyik bemenetére csatlakoznak. Ennek a további 117 ÉS-kapunak másik bemenetére és 120 törlő fokozat bemenetére csatlakozik a 119 monoflop kimenete. A 110, 112,113 és 115 dekadikus osztók törlőbemeneteire egyfelől a 120 törlő fokozat kimenete, másfelől külső 122 törlő kezelőszerv csatlakozik. (A külső törlés lehet manuális és lehet a teljesen automatizált változat vala­mely szervével kényszerkapcsolt). A további 117 ÉS- kapu kimenete — célszerűen 118 erősítőn át — a meg­felelő sorrendű dörzskapcsoló elemhez tartozó hidraulika mágnesszelepének vezérlőbemenetére csatlakozik. Az ábrán látható, hogy az elrendezés N-szeresen multipli­kált. Az elektronikus kapcsolás működésmódja az előbb leírtak figyelembe vételével szakember által követhető. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom