182905. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált benzazolil-tio-alkánkarbonsav-származékot tartalmazó növényi növekedést szabályozó készítmények

1 182 905 2 nyékre permeteztük. A kontrollként alkalmazott, 2-4 edényben lévő növényeket nem kezeltük. Minden nö­vényt jó fejlődési körülmények között tartottunk, és azo­nos mennyiségű vízoldható kiegyenlítő trágyával trágyáz­tuk. 2 héttel a kezelés után a kezelt növényeket össze- 5 hasonlítottuk a kontroll növényekkel. A növények magas­ságát a csúcsrügy végéig megmértük. A kezelt növények átlagos teljes magasságának a kontroll növények átlagos teljes magasságához viszonyított 15%-os változása azt mutatja, hogy a kezelésre felhasznált készítmény hatásos 10 növényi növekedést szabályozó szer. A megfigyelést meg­ismételtük a kezelés utáni 4. hét elteltével is. A 4- és 6- hetes növényeken végzett megfigyelések 2- és 4-héttel a kezeléstől számítva összesített eredményeit az alábbi táb­lázat ismerteti. Úgy találtuk, hogy a találmány szerinti 15 készítmények nem okoztak nekrózist szójabab növénye­ken, míg a 4 049 419 számú USA-beli szabadalmi leírás szerinti készítmények ilyen hatást mutattak. Hatóanyag Mennyi ség kg/ha Megfigyelések 11 2,80 növényi alkat csökkenés, levél torzulás 1,12 növényi alkat csökkenés, levél torzulás, levél alakváltozás 13 2,80 levél torzulás, levél alakválto­zás, gátolt hüvely képződés 1,12 növényi alkat csökkenés, levél alakváltozás 4 049 419. sz. USA-beli szabadalmi leírás 3-(ciano-metil)-2,80 nekrózis, növényi alkat csők­benztiazolin-2-on kenés, levéltorzulás, levélnö­­vekedés-gátlás, korai hüvely képződés, gátolt hüvely kép­ződés 1,12 nekrózis, növényi alkat csök­kenés, levél alakváltozás, levél­­növekedés-gátlás, korai hüvely képződés, gátolt hüvely kép­ződés 20 25 30 35 40 45 A fenti adatokból látható, hogy a találmány szerinti készítmények különösen hatásosak, ha szójabab nővé- 50 nyéknél a növényi alkat csökkenése, valamint a levelek morfológiai tulajdonságainak megváltoztatása kívánatos. A találmány szerinti folyékony vagy szilárd készít­mények tartalmazzák a hatóanyagot és legalább egy szilárd vagy folyékony adalékanyagot. A szóban forgó 55 növények növekedését szabályozó készítményeket úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot elegyítjük legalább egy adalékanyaggal, mely lehet egy hígító, töltőanyag, hor­dozóanyag és valamely kondicionáló szer, és ily módon a készítményt finom eloszlású szilárd anyagként granu- 60 látumként, tablettaként, nedvesíthető porként, por­ként, oldatként, vizes diszperzióként vagy emulzióként nyerjük. A készítményeknél felhasználható adalékanya­gok például a következők lehetnek: finom részecske­eloszlású szilárd anyag, valamely szerves folyékony oldó- 65 szer, víz, nedvesítőszer, diszpergálószer, emulgeálószer, vagy ezek bármely megfelelő kombinációja. Hüvelyes növényeknél felhasznált készítmények finom eloszlású hordozóként és töltőanyagként tartalmazhat­nak például talkumot, agyagot, szilícium-dioxidot, hor­zsakövet, kovaföldet, kvarcot, Fuller-földet, ként. porí­tott parafát, porított fát, faszenet, dió-lisztet, dohány­port Jellegzetes folyékony hígítók például a következők: Stoddard-oldószer, aceton, alkoholok, glikolok, etil­­acetát, benzol. Ezek a növényi-növekedést szabályozó készítmények, különösen a folyadékok és a nedvesíthető porok, kondicionáló szerként szokásosan egy vagy több felületaktív anyagot tartalmaznak olyan mennyiségben, hogy a készítmény vízben vagy olajban könnyen disz­­pergálható legyen. A „felületaktív anyag” kifejezés vala­mely nedvesítőszert, diszpergálószert vagy emulgeáló­­szert jelent. Ilyen típusú felületaktív anyagok ismertek, és a 2 547 724 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás (3. és 4. oszlop) is részletesen ismerteti ezeket. A találmány szerinti készítmények általában tartal­maznak körülbelül 5-95 rész hatóanyagot, körülbelül 1—50 rész felületaktív anyagot és körülbelül 4—94 rész oldószert, és minden rész súlyrészt jelent, mely a készít­mény teljes súlyára vonatkozik. A hüvelyes növények növekedés-szabályozását úgy végezhetjük, hogy a fent leírt növényi növekedést szabá­lyozó készítményeket a vetésterületen alkalmazzuk. A „vetésterület” kifejezés azt a területet jelenti, ahol a nö­vény növekszik, és így kezelhetjük például a talajt, vala­mint a magokat, palántákat, gyökereket, szárakat, leve­leket, virágokat, gyümölcsöket és más növényi részeket. A folyékony és különösen a szilárd készítményeket szokásosan porlasztók, motoros porszórók, permetezők, kézi porlasztók és porlasztásos porszórók segítségével juttatjuk ki, de alkalmazhatjuk ezeket repülőgépről szórt por vagy permet alakjában is. Ha kívánatos, alkalmaz­hatjuk a találmány szerinti készítményeket úgy is, hogy belekeverjük a talajba. A találmány szerinti készítmények például a követ­kező módon formálhatók: 5 %-os nedvesíthető por 19. sz. hatóanyag OTB aerosol (American Cyanamide, nátrium-dioktil-szulfoszukcinát és benzoesav elegye) Reax 45 A (nedvesítőszer és lignin­szulfát elegye, Westvaco gyártmány) Barden agyag 1,25 súlyrész 1,00 súlyrész 1,00 súlyrész 21,75 súly rész összesen: 25,00 súly rész. 90 %-os koncentrált szórópor 19. sz. hatóanyag 90,0 súly % Hi Sil 233 (Pittsburgh Plate Glass 10,0 súly% Company, igen finom szemcséjű, nagy fajlagos felületű szilícium-dioxid összesen: 100,0 súly%. A fenti két készítmény növényi növekedést szabá­lyozó hatását az alábbi módszerrel vizsgáltuk: 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom