182887. lajstromszámú szabadalom • Difeniléter-származékokat tartalmazó gyomírtószerek és eljárás a hagóanyag előállítására
1 182 887 2 A teszt-növények rövidítése a következő: Tb téli búza Ár árpa Bo borsó Rp répce Cr cukorrépa Sa saláta Av Avena fatua A1 Alopecurus myosuroides Bt Bromus tectorum Ag Agropyron repens Ga Galium aparine Sm Stellaria media Ca Chenopodium album Pi Polygonum aviculare Ma Matricaria inodora Sp Sinapis alba A találmányunk szerinti gyomirtószereknek kereskedelmi forgalomban levő ismert herbiciddel szemben mutatott többlethatását az alábbi összehasonlító kísérletekkel igazoljuk. A tesztet a 13. példában leírt módon, a preemergens herbicid aktivitás vizsgálatára megadott módszerrel végezzük el. A növények károsodását a kezelés után 6 héttel határozzuk meg és az eredményt 0 és 10 közötti skála segítségével fejezzük ki, ahol 0 = nincs hatás, és 10 = teljes pusztulás. A teszt-növények jelölése a II. táblázatban megadottakkal azonos. Az eredményeket a IV. táblázatban foglaljuk össze. Az alábbi teszt-vegyületeket alkalmazzuk: 1. sz. vegyület = 5-[2-klór-4-(trifluor-metil)-fenoxi]-2-nitro-N-(metil-szulfonil)-benzamid; A-vegyület = [2-klór4-(trifluor-metil)-fenil]-(3-karboxi-4-nitro-fenil)-é ter ; Acifluorfen néven kereskedelmi forgalomban levő herbicid. az 1. sz. vegyületet tartalmazó gyomirtószer sokkal jobban irtja a Cyperus rotundus gyomnövényt és a kukoricát, mint az A-vegyületet tartalmazó gyomirtószer. A kukorica ugyanis szójababtermésben gyakran gyomnövény és káros, minthogy a szójababot gyakran olyan földbe ültetik el, amelyben korábban kukoricát termesztettek. A fenti adatok igazolják, hogy az 1. sz. vegyületet tartalmazó gyomirtószer szójababon sokkal hatékonyabb szelektív herbicid hatást fejt ki, mint az Acifluorfen nevű gyomirtószer. 15. példa Ebben a példában diszpergálható porkeverék készítését mutatjuk be, melynek összetétele a következő: Komponens Súly% I. táblázat 1. sz. vegyület 50 Vanisperse CB 5 Aeroszol OTB 2 Kaolin GT-Y 100-ra kiegészítve A Vanisperse CB nátrium-lignoszulfonátot tartalmaz. Az Aerosol OTB nátrium-dioktil-szulfoszukcinátot tartalmaz. 16. példa Ebben a példában vízoldható porkeverék készítését mutatjuk be, az alábbi komponenseknek a megadott arányban való összeőrlésével. Komponens Súly% I. táblázat 1. sz. vegyület 50 Nátrium-karbonáttal 100-ra kiegészítve A vízoldható porkeveréket vízoldható szemcsék alakjában is formálhatjuk oly módon, hogy a porkeverékhez 5 10 15 20 25 30 35 40 IV. táblázat Alkal-Teszt-mazott Teszt-növény vég; ü- menylet nyiség,----------------------------------------------------------------------------------------------kg/hek . Cr Rp Gya Szb Ku Tb Ri Sn IP Am Pi Ca Po Xs Ab Cv Za Dg Pu St Ec Sh Ag Cn A-ve-0,25 10 10 0 0 0 9 6 10 0 10- 7 10 _ _- 8 9 0 9 2 10 2 1 gyület 0,5 10 10 5 1 1 9 7 10 10 10- 7 10- 6- 9 10 0 10 9 10 2 2 l.sz. 0 25 10 10 4 0 10 10 6 10 4 10- 10 10- 10 1 10 0 10 9 10 1 9 vegy. 1.0 10 10 7 0 10 10 9 10 10 10- 10 10- 10 10 10 4 10 10 10 5 9 5,0 10 10 10 0 10 10 10 10 10 10- 10 10- 10- 10 10 9 10 10 10 9 9 Az eredményből kitűnik, hogy az 1. sz. vegyület szójababon szelektívebb gyomirtó hatást fejt ki, mint az ismert A-vegyület. így 0,5 kg/hektár koncentáricóban az 60 A-vegyületet tartalmazó gyomirtószer károsítja a szójababnövényt (a károsodás mértéke 1, a 0— 10-ig terjedő skála szerint). Ezzel szemben az 1. sz. vegyületet tártál1 mazó gyomirtószer még tízszeres koncentrációban (5,0 kg/hektár) sem károsítja a szójababot. Ugyanakkor 65 vizet adunk, majd keveréssel péppé alakítjuk, melyből megfelelő méretű szerszámon való extrudálással állás közben megkeményedő szemcséket (granulákat) készítünk. A fenti készítmények kívánt esetben felületaktív anyagot (pl. p-nonil-fenolnak 7-8 mól etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékét) is tartalmazhatnak. 13