182865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kártevőírtószerek permetezésére
1 182 865 2 rás- foganatosítására;'ez szórófejet tartalmaz, amelynek működés közben villamosán feltölthető vezető vagy fél-" vezető felülete van, amelynek közelében a folyadék porlasztása- történik,; és a- folyadékot a felület közelében továbbító eszköze, van, valamint erőteret szabályozó tag-, ja, amely a felület közvetlen közelében úgy helyezkedik el, és - olyan potenciálon tartható a felülethez képest, hogy nagy térerő alakul ki a felületnél, amelynél viszonylag kis feszültséget használunk, kis áramveszteség mellett, amint azt a későbbiekben definiáljuk, és nem jön létre lényegileg olyan tendencia, amely a levegőben szuszpendált részecskéket az erőtér szabályozó tagon visszatartaná. Az áramveszteség itt a folyadék feltöltésénél felhasznált, nagyfeszültség mellett kiszívott áramon kívüli áramot jelenti. Előnyösen az erőtér szabályozó tag és a céltárgy is földpotenciálon van. Mindamellett a porlasztó erőteret azáltal is kialakíthatjuk, hogy változtatjuk az erőtér szabályozó tagot és a felületet földeljük. A „vezető felület” kifejezés olyan anyag felületét jelenti, amelynek fajlagos ellenállása 1 ohm/cm, vagy annál kisebb nagyságrendű, míg „félvezető felület” olyan anyag felületét jelenti, amelynek fajlagos ellenállása 1 és kb. 1012 ohm/cm között van. A „szigetelő anyag” kifejezés olyan anyagot jelent, amelynek fajlagos ellenállása nagyobb, mint 1012 ohm/cm. A vezető vagy félvezető felület, amelyen a folyadék porlasztása történik,: különböző alakú lehet. Ez gyakran egy permet vezetéknek - előnyösen hajszálcső méretű — vége lehet, például egy szórófej nyílás, amelyen keresztül működés közben a folyékony permet kilép. A vezető felület két koncentrikus cső széleit tartalmazhatja, és ezek a szélek gyűrű alakú nyílást határoznak meg, amelyen keresztül a folyadék kiáramlik. A cső szélei csipkézettek vagy bordázottak lehetnek. Változatképpen a vezető felület úgy is kialakítható, hogy két széle egy rést, előnyösen kapilláris szélességű rést határoz meg. Ez a rés négyszögletes vagy más alakú lehet. A porlasztás történhet egy .szilárd.vezető vagy félvezető sík felületéről, amelyre a folyadékot rátápláljuk. Az erőtér szabályozó tag geometriai alakja általában követi a vezető vagy a félvezető felület alakját. Ahol a felületet a szórófej nyílás képezi, az erőtér szabályozó tag a szórófej nyílást körülvevő gyűrű alakú lehet. Az erőtér szabályozó tag általában olyan közel helyezkedik el a vezető felülethez, amennyire csak lehetséges, hogy korona-kisülés ne keletkezzék a kettő között. Például, ha a vezető felületen 20 kV van, akkor az erőtér szabályozó tag előnyösen nincs közelebb és nincs sokkal távolabb a vezető felülettől, mint kb. 2 cm. Az erőtér szabályozó tag egy szintben lehet azzal a vezető felülettel, vagy az előtt vagy mögött, amely felületről a folyadék porlasztás történik. A találmány tárgyának egy előnyös kiviteli alakjánál az erőtér szabályozó tagnak szigetelő felülete van. Az erőtér szabályozó tag például vékony huzal lehet, amely műanyagból levő testbe .vagy rétegbe van ágyazva. Ez lehetővé teszi, hogy az erőtér szabályozó tag és a vezető felület között levő távolságot sokkal kisebbre válasszuk, mint amekkorát kapnánk akkor, ha csak „légrés” szigetelést használnánk. Ennek eredményeként nagyobb térerőt kapunk a vezető felület környezetében. Előnyös, ha az erőtér szabályozó tagot szabályozhatóan szereljük fel a találmány szerinti készülékre, úgyhogy az erőtér szabályozó tag és a felülef közötti' térbeli viszony könnyen változtatható. Azt találtuk, hogy az erőtér szabályozó tag helyzete és geometriai alakja vezérli a szabad térbe kilépő csep-. pecskékből álló áram szögét. Ha az erőtér szabályozó tag,, a kilépő permet mögött helyezkedik el, akkor a permet-áram kiáramlási szöge növekszik, míg ha a kiáramló per-? met előtt helyezkedik el, úgy ez a szög csökken. Járulékosan azt találtuk, hogy a porlasztott cseppecskék átlagos mérete általában szabályozható az erőtér szabályozó tag helyzetével, amelyet a vezető felülethez képest elfoglal. Például, ha a folyadék adott áramlási sebessége esetén az erőtér szabályozó tagot közelebb visszük a vezető felülethez, a cseppecskék általában kisebb átlagos méretűek lesznek. Azáltal, hogy az erőtér szabályozó tag helyzetét szabályozzuk, általunk kiválasztott méretű cseppecskéket tudunk előállítani, amelyek különleges használatra alkalmasak. Például egy rovarirtó szeméi nagyszámú kisméretű részecske (például 20-30 ß méretű) előnyös lehet ahhoz, hogy maximálisan beborítsuk a céltárgyat, míg növényirtó szereknél nagyobb cseppecskék lehetnek szükségesek, amelyek kevésbé hajlamosak arra, hogy a szél elsodorja őket. Ezt a választott cseppecske méretet fenn lehet tartani annak ellenére, hogy a céltárgy a vezető felülethez képest mozog, minthogy az erőtér szabályozó tag által előállított térerő ellensúlyozza a céltárgy által előállított térerőt. Azt is tapasztaltuk, hogy adott feszültség és rögzített helyzetű erőtér szabályozó tag mellett az adott folyadék cseppecske mérete kapcsolatban áll az átmenő teljesítménnyel. A készülék egy vagy több járulékos erőtér szabályozó tagot is tartalmazhat, amellyel tovább lehet befolyásolni a permet mintát. Például olyan rendszerben, amely villamosán vezető szórófej nyílást és körülötte elhelyezett földelt, kör alakú erőtér szabályozó tagot tartalmaz, egy második földelt kör alakú tag is elhelyezhető az elsőn kívül, és ez szélesíteni fogja a permetsugarat; és az előbbivel szemben, ha a második földelt, kisebb keresztmetszetű kör alakú tag a szórófejhez képest az áramlás irányában helyezkedik el, ez szűkíteni fogja a permetsugarat. Azt találtuk, hogy a folyadék porlasztásának jósága függ a vezető felületen levő potenciáltól, az erőtér szabályozó tag helyzetétől, a folyadék átmenő teljesítményétől és a folyadék természetétől. Gyakorlati célokra azt találtuk, hogy a nagymértékben nem-polarizálható folyadékok, például a tiszta szénhidrogén oldószerek és a nagymértékben polarizálható folyadékok, mint például a víz, nem porlaszthatók olyan jól. A találmány szerinti eljárással vagy készülékkel végrehajtott folyadékporlasztás nem igényel mechanikai segítséget, mint például mesterséges légfúvást vagy forgótárcsát. Mindamellett, ha a folyadékot porlasztottuk, és kilépett a porlasztó erőtérből, mesterséges légfúvás felhasználható arra, hogy a porlasztott cseppecskéket nagyobb távolságra továbbítsuk egy céltárgy felé, például segítsük a lombozaton való áthaladásban. Ismeretes villamos töltéssel ellátott forgótárcsa használata, olyan felületként, amely a folyadékot porlasztja. Mindamellett az ilyen rendszer, ha ahhoz erőtérszabályozó tagot alkalmazunk, kisebb árammal és kisebb feszültségen dolgozhat, mint ha egymagában az ismert rendszer működne. Ennek megfelelően a találmánynak egy további és kü-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
