182855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szünetmentes áramellátó rendszer fokozott megbízhatóságú üzemének fenntartására és berendezés az eljárás foganatosítására
1 182 855 2 (pl. első, illetve második) akkumulátortelepre kapcsoljuk és a hálózat és a teljes rendszer üzemkészsége esetén az egyenirányító főegységek egyenáramú kimeneteit a mindenkori egyező sorrendű (pl. első, illetve második) inverter főegység egyenáramú bemenetére kapcsoljuk. A találmány abban van, hogy a hálózat üzemkészségének hálózatkimaradás utáni helyrcállásakor előbb az egyik sorrendű (pl. az első) egyenirányító főegység egyenáramú kimenetét kapcsoljuk párhuzamosan legalább két inverter főegység egyenáramú bemenetére, míg legalább egy más sorrendű (pl. második) egyenirányító főegység kimenő feszültségét a töltési üzemmódnak megfelelő feszültségre állítjuk be - szükség szerint a kimeneti áramot (árammenetet) is a töltési üzemmódnak megfelelően szabályozzuk -, majd a más sorrendű (pl. a második) akkumulátortelcp(ek) teljes feltöltése után az egyik sorrendű (pl. első) egyenirányító főegység egyenáramú kimenetét leválasztjuk az inverter főegységek egyenáramú bemenetéiről, a (egy) más sorrendű (pl. második) egyenirányító főegység kimeneti feszültségét — szükség szerint kimeneti áramát is - ismét az üzemi értékre állítjuk be és ennek a más sorrendű egyenirányító főegységnek az egyenáramú kimenetét kapcsoljuk legalább két inverter főegység egyenáramú bemeneteire, az egyik sorrendű (pl. első) egyenirányító főegység kimeneti feszültségét (áramát) pedig a töltési üzemmódnak megfelelő érték(ek)re állítjuk be, majd a más sorrendű akkumulátortelepek) mindegyikének teljes feltöltése után valamennyi egyenirányító főegység kimenetét az üzemi érték(ek)re állítjuk és mindegyik inverter főegység egyenáramú bemenetére az egyező sorrendű (pl. első, illetve második) egyenirányító főegység egyenáramú kimenetét kapcsoljuk. A találmány szerinti üzemi eljárás változata szerint az egyenirányító főegységek egyenáramú kimeneteit sem kapcsoljuk tartósan az egyező sorrendű akkumulátortelepre, hanem csak a hálózat és a teljes rendszer üzemkészsége esetén, míg a hálózat üzemkészségének hálózatkimaradás utáni helyreállításakor a töltési üzemmódra beállított egyenirányító főegységet legalább két akkumulátortelepre kapcsoljuk. Ekkor ugyanis valamennyi akkumulátortelep kondicionálását egyetlen fázisban elvégezhetjük és ezen fázis után azonnal helyreállíthatjuk a technika állásával megegyező normális összekapcsolást. A találmány szerinti eljárás további változata abban áll, hogy a hálózat és a teljes rendszer üzemkészsége esetén az elemek összekapcsolását az eddigiek szerint, vagyis az egyik, illetve másik már leírt változat szerint végezzük, s az egyik sorrendű (pl. az első) egyenirányító főegység meghibásodása esetén — a hiba fennállása tartamára - az egyik sorrendű inverter főegységet és/vagy az egyik sorrendű akkumulátortelepet is a másik sorrendű egyenirányító főegység kimenetére kapcsoljuk, majd a hiba elhárítása után helyreállítjuk az üzemzavar előtti kapcsolási állapotot, mikor is minden főegység az egyező sorrendű megfelelő építőelemekkel van összekapcsolva. A találmány szerinti eljárás további változata abban áll, hogy a hálózat és a teljes rendszer üzemkészsége esetén az elemek összekapcsolását a már leírt módon végezzük, s az egyik sorrendű akkumulátortelep meghibásodása esetén - a hiba fennállása tartamára - az egyik sorrendű inverter főegység egyenáramú bemenetét is a másik sorrendű akkumulátortelepre kapcsoljuk, majd a hiba elhárítása után helyreállítjuk az üzemzavar előtti kapcsolási állapotot. Nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti eljárást bármely már meglevő redundáns kiépítésű, blokkkapcsolási áramellátó rendszernél is alkalmazhatjuk, mikor is az üzemfenntartó dolgozó közvetlen beavatkozással változtatja meg a rendszer kapcsolási állapotát, majd helyreállítja az eredeti állapotot. Ez azonban — egyrészt korlátozza az átállítás lehetséges sebességét és szubjektív feltételeknek rendeli alá a folyamat lefutását, — másrészt az üzemfenntartási és biztonsági feltételek folytán esetleg csak körülményes és bonyolult kiegészítő műveletek elvégzésével biztosítható. Ha azonban az új rendszert már úgy építjük ki, vagy a meglevő rendszert kismértékben megváltoztatjuk, hogy az átkapcsolandó pontoknál a kérdéses főegységek egymással kapcsoló útján legyenek összekötve, akkor az. eljárás foganatosítása kapcsolási rutinműveletek végrehajtására korlátozódik, melyek akár manuálisan is igen gyorsan végezhetők. Automatikus kapcsolómechanizmus alkalmazása esetén pedig a műveleti sorrend készüléktechnikai eszközökkel kikényszeríthető, és a folyamat akár zárt hurkú szabályozásként is végbemehet. Találmányunk tárgya ezért az eljárás foganatosítására alkalmasan kialakított berendezés is. Ez redundáns kiépítésű, legalább két egyenirányító főegységgel, két akkumulátorteleppel és két inverter főegységgel van kialakítva, és az egyenirányító főegységek egyenáramú kimenetei az egyező sorrendű (pl. első. illetve második) akkumulátortelepre vagy közvetlenül, vagy kapcsoló útján csatlakoznak, míg az egyező sorrendű inverter főegységre kapcsolón át csatlakoznak. A találmány abban van, hogy mindegyik inverter főegység egyenáramú bemenetére további kapcsolón át legalább egy eltérő sorrendű (pl. második, illetve első) egyenirányító főegység egyenáramú kimenete is csatlakozik. Előnyösen az egyenáramú inverter főegység egyenáramú bemenetére csatlakozó kapcsolók működtető bemenetei alternatív üzemű vezérlőszerv eltérő kimeneteire csatlakoznak, és ezek a - különböző sorrendű inverter főegységekkel csatolt - vezérlőszervek célszerűen kényszerkapcsolasu programvezérlő egység beavatkozó szervei. A programvezérlő egység rendelkezhet több kimenetű feszültségszabályozó áramkörrel - és célszerűen áramszabályozó áramkörrel -, mely áramkör(ök) kimenetei az egyes egyenirányító főegységek vezérlőbemenetéire van(nak) kötve. Természetesen a feszültség-, illetve áramszabályozást végrehajtó beavatkozó szervek az egyenirányító főegységek részei is alkothatják és a beavatkozó szerv számára a \e zérlőjelet előállító szerv is lehet az egyenirányító főegység része, de ebben az esetben is a programvezérlő egység adja ki a megfelelő szabályozási utasítást, mely az egyenirányító főegység említett ve5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
