182809. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és fénymodulátor a fény polarizációjának és intenzitásának modulálására

1 182 809 2 A találmány tárgya eljárás és fénymodulátor a fény polarizációjának és intenzitásának modulálására egy ösz­­szetett kvarc rezonátorra adott modulál feszültséggel. A fénymodulátor alkalmazási területe — alkalmazott optika és méréstechnika. 5 Mint ismeretes, a fény polarizációjának és intenzitá­sának vezérlése igen nagy jelentó'séggel bír az alkalmazott optika és méréstechnika számos területén. Erre szolgál a fény modulációjára alkalmas Pockels vagy Kerr-cella, ' mely a polarizációt elektromos tér hatására változtatja. 10 A polarizáció változását ezekben a cellákban az elektro­mos tér által indukált optikai anizotrópia változása hozza létre, mely többek között abban nyilvánul meg, hogy az eszköz aktív anyagán áthaladó fény sebességét, mely függ a beeső fény polarizációjától, változtatni tud- 15 juk a térerővel és így a különböző polarizációjú optikai hullámok között fellépő fáziskülönbség változása a pola­rizáció modulálását eredményezi. Ehhez a moduláláshoz azonban igen nagy elektromos feszültségekre van szük­ség, melyek elérik a több kilovoltot, emiatt gerjesztésük 20 bonyolult, alkalmazási lehetőségeik korlátozottak. Azon kívül a Pockels- és Kerr-cellákban aktív anyagként alkal­mazható egykristályok - mint például a kálium dihid­­rophoszphát, KDP — igen drágák a hosszú idejű és pre­cíz technológiát követelő növesztésük miatt és elég sérü- 25 lékenyek. Ezek az okok késztettek arra, hogy a polarizá­ció modulálását más módszerrel oldjuk meg. A talál­mánnyal célunk a fentiekben vázolt valamennyi nehézség leküzdése és olyan széles spektrális tartományban hasz­nálható nagy optikai teljesítmény átvitelére alkalmas és 30 nagy apertúrájú, széles divergenciasávban működő fény­modulátor létrehozása, mely kis teljesítménnyel és fe­szültséggel vezérelhető, olcsó alapanyagokból viszonylag egyszerűen előállítható. A találmánnyal megoldható feladatot ennek megfele- 35 lően olyan eljárás és fénymodulátor kialakításában jelöl­hetjük meg, mely alkalmas a fény polarizációjának és intenzitásának modulálására kis feszültséggel történő gerjesztés mellett és az erre a célra szolgáló eszköz ol­csón előállítható. 40 A találmány alapja az a felismerés, hogy az optikai anizotrópiát, mely a polarizáció változásához vezet egy amorf szilárd anyagban (pl. ömlesztett kvarcban) ultra­hanghullámokkal hozunk létre és egy Babinet kompen­zátor után az ultrahang alap vagy felharmonikus frek- 45 vencián modulálni tudjuk a beeső fény polarizációját, valamint különböző csoppolt üzemmódokat tudunk létrehozni az eljárás és a fénymodulátor kialakításától, a kompenzátor hangolásától és vezérlésétől függően. Mint ismeretes, az elektrooptikai modulátorok- 50 ban általában egytengelyű kristályokat használnak, me­lyek optikai indikatrixa a következő: a10x2 + a20 y2 + a30z2 - 1, ahol a =a - 1 - 1 aio - a20 --J- ; ax = — no ne 55 fíO n0 és ne az ordinárius és extraordinárius törésmutató. Ha ezt a kristályt elektromos térbe helyezzük, az előbbi egyenlet a következőképpen módosul: ai o(x2+y2)+a30z2+2r4 i(Exyz+Eyzx)+2r63Ezxy = 1, 65 ahol r41 és r63 az elektrooptikus tenzor el nem tűnő elemei, melyek egytengelyű kristályoknál, például KDP-nél a következők: r4 2 =88*10_10 cm/V, r63 = 10,5-KT10 cm/V. Ha az elektromos tér vektora a z tengely irányába néz, vagyis Ex = Ey = 0, E = Ez, akkor az előbbi egyenlet helyett a következőt kapjuk: a 10 (x2 +y2 )+a3 0 z2 +2r6 3 Exy = 1. Ha a koordináta rendszert a z tengely körül 45°-ra el­fordítjuk az óramutató járásával megegyező irányban, az új koordináta rendszerben az előbbi egyenlet a követ­kezőképpen írható fel: f o-r63E)x'24-(a10r63E)y'2+a30z = 1. Ebből látható, hogy ha elektromos tér nélkül az opti­kai indikatrix metszete a z = 0 síkban kör volt, akkor elektromos térben ez az indikatrix ellipszissé módosul, melynek főtengelyei az x'y'z koordináta rendszerben vannak és a következőképpen fejezhetők ki: nx' =• -----p n0+4'^r63E; aio~r63u 2 ny “ a10+r63E n° 2 n°r63E Ezek alapján ha a fény a z tengely irányában halad, akkor az ox' és oy' irányban polarizált optikai hullámok fázissebessége a következő: V*'=4H1+T nor63E) n0 2 Vy' =-f- 0-4- nor63E), Hq Z ahol c — a fény sebessége vákuumban. Minthogy a fény fázissebessége függvénye az elektromos térerőnek, így az x’ és y’ irányban polarizált hullámok között egy bizo­nyos /-úthosszon a térerőtől függően fáziskülönbséget hozhatunk létre, melynek értéke a 5 = —^ (nx'-ny')‘l = 7rnor63E//X egyenlettel írható le. Ettől a fáziskülönbségtől változik egy x—y síkban polarizált, z irányban beeső fény polari­zációja és a 5-tól függően cirkulárissá, elliptikussá vagy a beeső fényre merőlegesen polarizálttá válik. KDP esetén a félhullámhossz fázistolás eléréshez szükséges térerő egy 1 cm hosszú kristályban X = 0,63 /non 1 kV/cm körül van. A találmány szerinti eljárás tehát olyan ismert eljárás továbbfejlesztése, mely alkalmas fény modulálására a kristályra adott moduláló feszültséggel. A továbbfej­lesztés, vagyis a találmány abban van, hogy a fény polari­zációjának modulálását elektródákkal ellátott X-met­­szetű kvarckristályra ragasztott amorf kvarcban ultra­hang hullámokkal indukált optikai anizotrópiával hozzuk létre és az eljárás során a modulálandó fényt » 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom