182801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-szubsztituált aziridin-2-karbonsav-származékok előállítására

1 182 801 2 ilyenkor rendszerint diklór-metánt vagy kloroformot használunk oldószerként. A vízlehasítás egyébként kén­­sawal is sikerül. A találmány szerinti vegyületek előállításához szük­séges kiindulási anyagok ismert anyagok vagy ismert anyagok előállítására leírt módszerek analógiájára elő­állíthatok. A IVa általános képletű vegyületek például O-szub­­sztituált hidroxil-amin-származékok aktivált, előnyösen bróm-aktivált akrilsav-származékokra való addícionálásá­­val szokásos módszerekkel kaphatók. Immunostimuláló hatású gyógyszerkészítmények elő­állításához az I' általános képletű vegyületeket önmagá­ban ismert módon alkalmas gyógyszerészeti hordozó­­anyagokkal keverjük, és például tablettákká vagy dra­zsékká formázzuk, vagy megfelelő segédanyagok hozzá­adásával vízben vagy olajban, például olívaolajban szusz­­pendáljuk vagy oldjuk, és összedugható kapszulákba töltjük. Mivel a hatóanyag savas közegben bomlik, a ké­szítményt csak lúgos vékonybél-közegben oldódó be­vonattal látjuk el, vagy megfelelő hordozó anyagot, pél­dául egy nagyobb szénatomszámú zsírsavat vagy kar­­boxi-metil-cellulózt keverünk hozzá. Szilárd hordozó például keményítő, laktóz, mannit, metil-cellulóz, tal­­kum, finoman diszpergált kovasav, nagymolekulájú zsír­savak (így sztearinsav), zselatin, agar-agar, kalcium­foszfát, magnézium-sztearát, állati és növényi zsírok és szilárd nagymolekulájú polimerek (így polietiléngliko­­lok). Szájon át való beadásra alkalmas készítmények kí­vánt esetben ízesítő anyagokat és édesítő szereket is tartalmazhatnak. Injekciós közegként előnyösen vizet alkalmazunk, amely az injekciós oldatokban szokásos adalékokat, pél­dául stabilizálószereket, oldásközvetítőket vagy enyhén lúgos puffert is tartalmaz. Ilyenfajta adalékok például: dimetil-szulfoxid, dimetil-formamid, N-metil-pirrolidon, foszfát- vagy karbonát-puffer, etanol, komplexképzők (így etilén-diamin-tetraecetsav és ennek nem toxikus sói), nagymolekulájú polimerek (így folyékony poli­­etilénoxid) viszkozitásszabályozásra. Az immunrendszer gyengülésével kapcsolatos betegsé­gek leküzdésére az I' általános képletű gyógyhatású vegyületeket 1—600 mg-os, előnyösen 50—500 mg-os egyedi dózisokban alkalmazzuk, ahol ezek az egyedi dó­zisok igény szerint egyszer vagy többször adhatók be naponta. Olyan összetett gyógyszerkészítmények szempontjá­ból, amelyekben az I' általános képletű vegyületek egy kemoterapeutikummal együtt fordulnak elő, általában az azonos galenusi készítményformák jönnek számításba, mint az előbb felsorolt egyedi hatóanyagok esetében. A két hatóanyag, az immunostimuláns, valamint a kemo­­terapeutikum, rendszerint 10:1-től 1:10-ig terjedő arányban fordul elő a készítményekben, de a két kompo­nens ekvimoláris aránya bizonyult előnyösnek. Egy alkalmas készítmény például 100 mg kloram­­fenikolból és 33,3 mg 2-ciano-l-etoxi-aziridinből vala­mint alkalmas hordozókból, például keményítőből áll, és 250 mg-os tabletták formájában készül, amelyeket rendszerint naponta kétszer kell szájon át bevenni. A jelen találmányi bejelentés értelmében a követ­kező példákban említett vegyületeken kívül még az aláb­biak előnyösek: 2-ciano-1 -n-propoxi-aziridin, l-szek-butoxi-2-ciano-aziridin, 1 -terc-butoxi-2-ciano-aziridin, 2-ciano-1 -pentiloxi-aziridin, 2-ciano-1-hexiloxi-aziridin, 2-ciano-1-(2-tetrahidropiraniloxi)-aziri din, 2-ciano-l-(metil-alliloxi)-aziridin, 2-ciano-l-(l-metil-2-propeniloxi)-aziri din, 1 -(2-buteniloxi)-2-ciano-aziridin, 2-ciano-1-ciki ohexiloxi-aziridin, 2-ciano-1-(3-fluor-benziloxi)-aziridin, 2-ciano-1 -(4-ciano-benziloxi)-aziridin, 2-ciano-l-[4-(terc-butil)-benziloxi]-aziridin, 2-ciano-1 -(3,4-diklór-benziloxi)-aziridin, 2-ciano-3-metil-1 -metoxi-aziridin, D-(+)-2-ciano- l-[L-(—)-l -fenil-etoxi]-aziridin, D-(+)-2-ciano-1 -[ D-(+)-1 -fenil-etoxij-aziridin, L-(—)-2-ciano-1 -[ L-(—)-1 -fenil-etoxij-aziridin, L-(—)-2-ciano-1 -[D-(+)-l -fenil-etoxij-aziridin, A következő példák olyan eljárásokat mutatnak be, amelyek a találmány szerinti vegyületek szintézisére al­kalmazhatók. A következő példákban leírt anyagok szerkezetét mikroégetéses analízis, magmágneses-rezonancia-spekt­­rum és tömegspektrum adataik felhasználásával bizonyí­tottuk. 1. példa 2-Ciano-1-etoxi-aziri din. 2,29 g 2-bróm-3-(etoxi-amino)-propionitril-hidroklo­­ridhoz (olvadáspont: 97—100 °C) 30 ml toluolban 2,98 g trietanol-amint adunk, és 5 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A toluolt utána rotációs bepárlón eltávo­lítjuk, a maradékot éterrel kezeljük, szűrjük, és a szűrle­tet bepároljuk. A maradékot kevés jéghideg 2 n sósav­oldattal oldjuk, háromszor extraháljuk éterrel, az éteres fázist vízzel semlegesre mossuk, nátrium-szulfáton szá­rítjuk, és bepároljuk. A maradékot utána desztilláljuk. Kitermelés: 0,6 g (53 %) 2-ciano-1-etoxi-aziridin. Forráspont (13,3 Pa = 0,1 mmHg) = 38-40 °C. Hasonló módon kapunk: a) 3-(Benziloxi-amino)-2-bróm-propionitril-hidroklo­­ridból (olvadáspont: 128—130 °C) l-benziloxi-2-ciano­­aziridint (forráspont 0,1 mmHg: 113—115 °C), és b) 2-Bróm-3-(izopropoxi-amino)-propionitril-hidro­­kloridból (olvadáspont: 100—104 °C) 2-ciano-1-izoprop­­oxi-aziridint (forráspont 0,1 mmHg: 28—29 °C). 2. példa 2-Ciano-1 -etoxi-aziri din. 4,7 g 2,3-dibróm-propionitrilhez 10 ml etanolban ke­verés közben 20 °C-on hozzácsepegtetjük 3,3 g trietanol­­amin 10 ml etanollal készült oldatát. Az elegyhez 1 óra múlva egyidejűleg hozzácsepegtetjük 1,8 g O-etil-hidro­­xil-amin 10 ml etanollal készült oldatát és 3,3 g trieta­­nol-amin 10 ml etanollal készült oldatát, és 120 órán át visszafolyó hűtő alatt forraljuk. Lehűtés után megszűr­jük, a szűrletet bepároljuk, a maradékot dietil-éterrel oldjuk, kétszer jéghideg 2 n sósavoldattal extraháljuk, jeges vízzel semlegesre mossuk, nátrium-szulfáton szá­rítjuk, és bepároljuk. A maradékot utána desztilláljuk. Kitermelés: 0,44 g (17%) 2-ciano-1-etoxi-aziridin. Forráspont (0,1 mmHg): 38—40 °C. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom