182793. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés álló vagy mozgó lézer interferencia képek vagy képsorok előre meghatározott sorrendben történő rögzítésére és megjelenítésére

182.793 Â találmány tárgya eljárás éa berendezés álló vagy moz­gó lézer interferencia képek vagy képsorok előre meghatározott sorrendben történő rögzítésére és megjelenítésére. Mint ismeretes, az emberiség számára a fény mindig fon­tos szerepet játszott az információ szerzésben, és a különböző fényhatásokat gyakran megtalálhattuk a művészi kifejezés esz­közei között is. Ezért nem meglepő, hogy a korunk egyik fontos tudományos eredményeként megszületett uj fényforrások, a léze­rek is beépültek ezen eszközök sorába. Â lézerek tulajdonképpen semmivel sem jelentenek többet mint fényforrásokat, amelyeknek azonban speciális, más fényforrások­tól eltérő tulajdonságaik vannak. E speciális fényforrások iránti érdeklődés mind a szakémberek, mind a laikusok körében rohamosan növekszik. Ennek oka a hagyo­mányostól eltérő illetve azokat sokszorosan felülmúló tulajdon­ságokban rejlik. A lézerfény legfontosabb tulajdonságai a nagy­fokú irányítottság, a mono kromatikusa ág, illetve az ebből adó­dó nagyfokú koherencia, valamint az ezen keskeny, irányított, monokromatikus fénynyalábba koncentrálható nagy fényteljesit­­mény. A lézerek e három fő tulajdonságát jellemző számártékek, lézertipustól függően széles határok között változhatnak, ami széleskörű alkalmazások lehetőségét teremti meg. Különösen a monokromatikus, vagyis egyszínű fénysugár és az eh­hez kapcsolódó nagyfokú koherencia, vag^7 más szóval interferen­cia képesség olyan tulajdonság, amely a műszaki-tudományos al­kalmazások széles körén túl olyan hatásokat eredményezhet, ame­lyek közel állnak korunk képzőművészetének számos kifejező esz­közéhez, ugyanakkor kibővítik esen kifejező eszközök körét. A lézerek, mint ujtipuau fényforrások igen rövid idő a­­latt elterjedtek a tudomány és technika különböző területein. Ez a folyamat jelenleg is érzékelhető. Ugyanekkor megfogalmazó­dott a lézerfényhatásoknak a látvány kultúrában való felhaszná­lási lehetősége is, amely egyre szélesedő tömegigényt lenne hi­vatva kielégíteni. Az elmúlt években világszerte megjelent a lézerek által kelthető látvány-élmányek felhasználása, elsősorban a szórakoz­tatóiparban és egyes bemutatókon. Ezek közös jellemzője, hogy a lézerek felbontatlan fénynyalábját különböző optikai elemek­kel vetitőernyőkön /pl. planetárium kupoláján, előadótermekben stb./ mozgatják. A látványt a felhasznait különböző ssinü lé­zerek fénysugaraival, a fénypontok mozgatásának dinamikájával, méretével és számával érik el. Az Így létrejött fényjelenség egyszeri, pontosan nem ismételhető improvizált művelet. Ismeretes olyan eljárás, ahol a lézer interferencia ké­pet a holográfiát fotomaszkok ellenőrzésére has znál ják. Ha egy tárgyat megvilágítunk, a róla szóródó /diffraktálódó/ fény in­formációt hordoz az adott tárgyról. Ezt az információt a fény­hullám amplitúdója és fázisa, tehát a fényhullám komplex ampli­túdója hordozza. Ahhoz tehát, hogy a megvilágított tárgyról jö­vő teljes információt rögzítsük, rögzítenünk kell a fázist is. Mivel detektálni csak az adott fényintenzitást tudjuk, igy pél­dául a hagyományos fényképezésnél a fázis által hordozott in­formáció elv ész. Ezt a problémát oldja meg a holográfia. A tárgyról érkező hul­lámot egy másik un.-refer énei ahullámmal lnterferáltatjuk, és az igy kapott interferenciaképet rögzítjük /lefényképezzük/. Mivel az interferenciakép kialakításában a két hullám fázisa 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom