182791. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-norszalutaridin-származékok előállítására
182.791 fotolizissel 1 %-os termeléssel szalutaridint nyertek /Ghem. and Ind. 788 /1971/» Megállapítható, hogy az ismert eljárásokkal az I általános képletü vegyületek nem, vagy igen kis termeléssel állíthatók elő, és meg az igen drága tallium-trisz-trifluor-acetát is csak 25 % alatti termelést biztosit* Eljárásunk szerint az I általános képletü. vegyületek magasabb kitermeléssel állíthatók elő - az irodalomból ismert eljárásokénál nem kisebb konverzió'mellett - és/vagy lényegesen egyszerűbben, gazdaságosabban előállítható, olcsóbb oxidalószert alkalmazunk, mint az ismert eljárások. A találmány szerinti a/ eljárás különösen előnyös foganatosítás! módja szerint az oxidációt valamely 0,58 és 9,9 közötti pK-értékü sav vagy sóinak jelenlétében végezzük. Az a/ és b/ eljárás kivitelezési módját a továbbiakban együtt ismertetjük, miután a két eljárás között nincs egyéb különbség, mint az, hogy az a/ eljárásban nem kötelező a sav alkalmazása. Az oxidációhoz felhasználható savak, például adott esetben egy vagy több klór- vagy fluoratommal helyettesített ecetsav, egy vagy több nitro-csoporttal helyettesített fenol vagy benzoesav, vagy egyéb Brönsted-savak lehetnek. Az erősebb savak /az alacsonyabb pK-értékűek/ kedvezően befolyásolják az 1 általános képletü IT-norszalutaridin-származékok keletkezését a nemkivánatos aporfinvázas-szarmazékokkal szemben. Ugyancsak felhasználhatók a megfelelő savak sói is, előnyösen alkáli, vagy ammonium sói /például nátrium-, vagy ammónium-aoetát, vagy tercier-aminhal vagy valamely heterociklusos nitrogéntartalmú vegyülettel, igy például az alkilcsoportban 1-6 szénatomos trialkil-aminnal /például trietilamin/, 5-6 tagú, 1-5 nitrogénatomot tartalmazó ciklusos vegyülettel vagy ezek benzollal kondenzált származékaival, illetve ezek nitrovagy amino-csoporttal vagy halogénatommal helyettesitett származékaival képezett sók /például pirldin/. A savakat illetve sóikat az oxidálószerre számítva előnyösen 1-10 molekvivalens mennyiségben illetve nátriumacetát esetében annak telitefct absz. ecetsavas oldatát alkalmazhatjuk* Az a/ és b/ eljárás foganatosításakor a reakciót valamely szerves oldószerben, előnyösen valamely halogénezett szénhidrogénben, mint például diklórmetánban, diklór-etánban, kloroformban vagy klórbenzolban illetve abszolút ecetsavban hajthatjuk végre.- A reakciót előnyösen -60 és -10°C közötti hőmérsékleten hajthatjuk végre. Az oxidálószerből az oxidálandó II általános képletü vegyületre számítva előnyösen 0,5-1 grammatomsulynyi +4-es oxidációs azému ólmot illetve +6~os oxidációs számú krómot tartalmazó ólom/IV/-illetve króm/VT/-vegyületet, vagy 0,5-1 mól diklór-diciano-benzokinont alkalmazunk. Az oxidalószer nagyobb mennyisége ugyanis a végterméket károsíthatja. Az ólom- illetve a króm-vegyületek közül előnyösen használható fel például az 61om/IV/-acetát illetve a króm/VI/~oxid. A kiindulási anyagként használt II általános képletü vegyületek egy része ismert: ezek közül az X helyén hidrogénato-' mot tartalmazó II általános képletü vegÿületek a J.Am.Chem.Soó. 97» 1259 /1975/ valamint J.Org.Chem.'45,592 /1980/ és I.S.Marni Ph.D. disszertáció alatti publikáció, az X'helyén brómatomot tartalmazó vegyületek pedig Tetrahedron 25» 5666 /1969/ vagy a 3
