182784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egészében vagy részben szigetelő anyagból álló munkadarabok elektrosztatikus bevonására
182.794 A továbbiakban a találmány szerinti megoldás különböző változatainak bemutatása céljából néhány foganatositási példát ismertetünk* Elsőnek poliészterből készült ház elektrosztatikus bevonásának példáján ismertetjük a találmány tárgyát. A bevonattal ellátott részek előállítása a következő eljárási lépésekben történik: Az extruderben megmunkálásra váró kiindulási anyaghoz é megmunkálás előtt antisztatikus hatású szert, például alifás aminvegyületeket vagy alkil-szulfcnátot adagolunk 0,02 ... 2 suly% mennyiségben és kikeverjük. Ezt követően hőmérséklet alkalmazása mellett a mintában a kívánt terméket előállítjuk, a a hőméraókletet azért alkalmazzuk, hogy az antisztatikus szer gyorsabban a felületre diffundálhesson. Ezt követően végezzük el az elektrosztatikus bevonást, amikoria az alkatrészeket földelt fém anyagú függesztő'rudazattoz illesztjük, majd ezzel örvényágyba merítjük, amelynek portelkekéből elektrosztatikus feltöltés céljából mindig egy meghatározott mennyiséget elszívunk majd a feltöltés végrehajtása után az örvénytartályba visszavezetünk. Egy másik foganatositási példa szerint rétegelt műanyagból készült dobozalkatrész elektrosztatikus porbevonását végezzük el. Az alkatrészeket először műanyag horoggal fogjuk meg a függesztő rudazaton. A rudazatot olyan oldatba merítjük, amely 5 suly^S dimetil-amino-ecetsav-dodecil-amid-klorid és 95 suly% viz keverékét tartalmazza, majd ezzel az alkatrészen és a horgon elektrosztatikusán félvezető hatású réteget alakítunk ki. Meghatározott időn keresztül biztos it juk a lecsepegés és a párolgás feltételeit, majd szórókészülékkel, amely a por elektrokinetikus feltöltését biztosítja, epoxigyantából porréteget viszünk fel elektrosztatikus módon, majd ezt követően ismert módon termikus utókezelést alkalmazunk tokos kernen-ében, amivel a porréteget megolvasztjuk és edzsük. Ilyen megoldás mellett nagy rétegvastagságot érhetünk el, vagy vastag bevonatot készíthetünk igen egyenletes vastagsággal oly módón, hogy a munkadarabot bevonás előtt 100 °G körüli, vagy annál valamivel nagyobb hőmérsékleten kiszárítjuk és a port akkor visszük fel rá, amikor még nem hült ki teljesen. Egy újabb foganatositási példa lényege az, hogy a már műanyaggal bévont. fémből vagy szigetelőanyagból készült munkadarabok felületet újból, elektrosztatikus eljárással bevonjuk, mégpedig azért, hogy a felületi hibákat kijavítsuk, illetve nagyobb rétegvastagságokat érjünk el. Ezeken a munkadarabokon a második bevonatot például úgy készítjük el, hogy először 85 suly% tartalmú butilacetátot és 15 suly% dimetil-amino-ecetsav-dodecil-amid-klorid tartalmú szerves oldatot szórással felviazünk, ezzel elektrosztatikusán félvezető hatású felületet alakítunk ki, majd ezt követően a por alakú bevonóanyagot levegőionokat csak korlátolt mennyiségben előállító szóropisztolylyol felvisszük. A szórópisztolynak nincs kifelé hatásos koronaelektródja, hanem á port a belső terében elrendezett feltöltő- és ellenelektród segítségével tölti fel elektromosan. Ezt követően ismert módon olvasztást és edzést végzünk. Egy további foganatősitási példa szerint a találmány szerinti eljárást öntött alkatrészek elektrosztatikus műanyagbevonatának előkészítésére alkalmazzuk. Az öntött alkatrész felület egyenetlenségeit és bemélyedéseit villamosán szigetelő s
