182784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egészében vagy részben szigetelő anyagból álló munkadarabok elektrosztatikus bevonására
182.784 o energiával aktiválják: és ily módon legfeljebb 10 ohm felületi ellenállású vozetőképes felületet hoz bak. létre /lásd 20 42 77^ számú NÖZK-beli közrebocsátás! irat/. Az anyag bekerülési költsége, felvitele továbbá az előkészítéshez szükséges sugárzáaos aktiváló eszköz alkalmazása rontsa az eljárás gazdasági hatékonyságát. A gazdasági hatékonyság csökkenéséhez járul az is, hogy az előbb említett hátrányok itt is jelentkeznek, s különösen vonatkozik ez a szikraképződésre. Ez annak következménye^ hogy a felfüggesztési pont környezetében olyan területek vannak» amelyek bizonyos mértékig mindig árnyékoltak maradnak és ezért kisebb sugárzási dózist kaphatnak, aminek következményeként adott feltételek között aktiválásuk nem elegendő. A műanyagok me t all iz álás ár a jól ismert eljárásoknak, mint fémçozôk, elektrolitikua leválasztás vagy grafitálás alkalmazásának alapvető hátránya a technológiai igényesség, a szükséges eszközök költséges volta. Ezek sem képesek azonban' az előzőleg ismertetett eljárások hiányosságait megszüntetni. Különösen erőteljesen jelentkeznek ezek a hátrányok olyan munkadarabok esetében, amelyeket rendeltetésszerűen villamos készülékekben és berendezésekben kívánnak a későbbiekben felhasz- ■ nálni. találmány célja szigetelő anyagból készült munkadarabok elektrosztatikus bevonásara-olyan eljárás kidolgozása, amelynek során a villamosán vezető felülel; előzetes kialakítása feleslegessé válik. A találmány szerint a feladatot oly módon oldjuk meg, hogy a szigetelő anyagból készült munkadarab-részeken elektrosztatikusán félvezető hatású bevonatot állítunk elő, majd porazerü vagy má3 fluidizálható anyagot olyan bevonókészülekkel visszük fel, amely az elektrokinetikus feltöltés elvén üzemel, vagy más módon a porított bevonóanyag villamosán feltöltött részeiből levegőionokban szegény felhőt hoz létre. Az elektrosztatikusán félvezető hatású felület fogalmán azt az állapotot értjük, amikor a felület már nem tekinthető villamosán vezetőnek, de egyúttal a villamos szigetelőanyagokra jellemző nagy felületi ellenállás ért éket sem éri el. Felületi ellenállása előnyösen 109 ... 10^-2 ohm tartományba esik, ha értékét 1 cm távolságban elrendezett 10 cm hosszú pengés elektróddal mérjük. Azt találtuk, hogy az ilyen jellegű, már nem vezetőnek tekinthető felületek elektrosztatikusán bevonhatók, ha a porított vagy más módon íluidizált bevonóanyag felvitelere olyan bevonókeszülékeket alkalmazunk, amelyek a porított bevonóanyag villamosán feltöltött részecskéiből levegoionokban szegény felhőt állítanak elő. Ily módon a feltöltött részecskék révén csak a bevonókészüléktől a munkadarabhoz irányuló egyszeri töltésazállitás történik. Ezzel szemben a munkadarabhoz a levegőionok áramával nem jut el kiegészítő töltésáram a munkadarabhoz, és ezért nincs szükség a villamosán vezetőképea réteg kialakítására. A levegőionokban szegény felhőt előállító bevonókészülékek közé számítjuk,a belső feltöltésü, tehát a kívülre ható koronaelektród nélküli szorókészülékeket, mint amilyenek például- az elektrokinetikus porfeltcltő berendezések /lásd például 106 308 számú Német Demokratikus Köztársaság-beli szabadalmi leírás/, az örvényágyas berendezések kinetikus feltöltöegységgel /lásd például a 113 289 számú Német Demokratikus Köztársaság-beli szabadalmi leírás/ vagy a bevonás alatt kikapcsolt 3
